Olyan uniós költségvetést akarunk, amely biztosítja Európa cselekvőképességét egy gyorsan változó világban, továbbá gyorsabb és ambiciózusabb, egyszerűbb és rugalmasabb, illetve elég erős, hogy megalapozza Európa függetlenségét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán Brüsszelben.
Az Európai Parlament új uniós költségvetésről szóló plenáris vitája keretében von der Leyen hangsúlyozta: az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy „a rögtönző jelenlegi helyzet nem tartható fenn”. Mint mondta, a javasolt, közel 2000 milliárd eurós keret a valaha benyújtott legnagyobb uniós költségvetési javaslat, amely a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó közös hitelfelvétel visszafizetését is megkezdi, miközben új saját forrásokat vezet be.
Von der Leyen kiemelte, hogy Európának nemcsak többet, hanem jobban is kell befektetnie. Az EB ezért a költségvetés első pilléreként nemzeti és regionális partnerségi terveket javasol, amelyek „egyetlen koherens tervbe” egyesítik a kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati, szociális és migrációs forrásokat. A tervezet legalább 218 milliárd eurót biztosítana a kevésbé fejlett régióknak, 294 milliárd eurót a gazdák jövedelemtámogatására, valamint 2 milliárd eurót a „halászoknak és a halásznőknek”.
A bizottság elnöke megerősítette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) továbbra is „szilárd alapokon áll”, és központi eleme marad az uniós költségvetésnek. Mint mondta, nemcsak a gazdák jövedelemtámogatása marad garantált, hanem a tagállamoknak és a régióknak a vidéki területeket is támogatniuk kell. Az új KAP-rendszerben a gazdák jövedelme az inflációhoz igazodik majd.
Von der Leyen az új költségvetés második pilléreként a versenyképességi alapot nevezte meg, amely a jövő gazdaságát meghatározó stratégiai technológiákba fektetne, és szorosan kapcsolódna a Horizont Európa kutatási programhoz. A harmadik pillér, a Globális Európa, 75 százalékos forrásnövelést kapna, hogy támogassa az energiaellátás biztonságát, a nyersanyag-ellátást, a humanitárius segítségnyújtást és az EU bővítési partnereit, köztük Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt.
Von der Leyen szerint meg kell újítani az uniós források felhasználásának módját, és ez az új javaslat legfőbb célja. Hangsúlyozta, hogy a többéves pénzügyi keret tárgyalásai hosszú és nehéz folyamatot jelentenek majd, amelyben az EB és az uniós parlament szoros együttműködésére, valamint minden tagállam aktív részvételére lesz szükség.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AP via Beta)
