Több európai vezető tegnap támogatását fejezte ki Donald Trump amerikai elnök azon álláspontjához, amely szerint a jelenlegi érintkezési vonalnak kell lennie az ukrajnai béketárgyalások kiindulópontjának. A finn elnöki hivatal által kiadott közös közleményükben egyúttal ismét a tartós és igazságos ukrajnai béke fontosságát emelték ki.
Emmanuel Macron francia, Alexander Stubb finn, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit, Giorgia Meloni olasz, Donald Tusk lengyel, Jonas Gahr Støre norvég, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és António Costa, az Európai Tanács elnöke – Donald Trump álláspontjával összhangban – a harcok azonnali leállítását sürgette.
A vezetők emellett hangsúlyozták: kiállnak a nemzetközi határok sérthetetlenségének elve mellett.
„Oroszország halogató taktikája újra és újra bizonyítja, hogy Ukrajna az egyetlen fél, amely komolyan gondolja a békét; mind láthatjuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is az erőszakot és a pusztítást választja” – olvasható a közleményben.
Az aláírók szerint ezért nagyon fontos Ukrajna pozíciójának megerősítése „a tűzszünet előtt, alatt és utána is”, valamint szorgalmazták az orosz védelmi iparra és gazdaságra gyakorolt nyomás fokozását, amelyre szerintük egészen addig szükség van, ameddig az orosz elnök „készen nem áll a békére”.
„Olyan intézkedéseket dolgozunk ki, amelyek segítségével teljes mértékben ki lehet aknázni Oroszország befagyasztott állami vagyonának értékét, hogy ezáltal Ukrajna rendelkezésére álljanak a szükséges források” – tették hozzá.
MEGPRÓBÁLJÁK MEGHIÚSÍTANI
Nem kizárt, hogy az Európai Unió és a NATO tagállamai meg fogják kísérelni meghiúsítani Putyin és Trump újabb, Budapesten rendezendő csúcstalálkozóját – jelentette ki az orosz külügyminiszter-helyettes tegnap. Szergej Rjabkov azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint elhalasztották Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját, rámutatott: olyan időpontot, amelyről nem volt megállapodás, nem lehet sem elhalasztani, sem lemondani. Hozzátette: az orosz félnek mindeddig „távolról sem volt elképzelése a lehetséges találkozó időpontját és helyszínét illetően”. Hangsúlyozta, hogy „egy ilyen esemény jelentősége nagyon nagy”, és hogy a tárgyalások előkészítést igényelnek.
Rjabkov nem kommentálta azt a kérdést, hogy szó esett-e Lavrov és Rubio között az Ukrajnának szállítandó Tomahawk manőverező robotrepülőgépek ügyéről.
BULGÁRIA ENGEDÉLYEZNÉ
Bulgária hétfőn jelezte: kérésre engedélyezné Putyin repülőgépének, hogy átrepüljön légterén a tervezett budapesti csúcstalálkozóra. „Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják” – jelentette ki Georg Georgiev bolgár külügyminiszter.
„Nagyon reméljük, hogy közelebb kerültünk a tartós ukrajnai békéhez, bár az orosz fél egyértelműen nem ilyen irányú erőfeszítéseket tett a közelmúltban, amikor még intenzívebbé tette drón- és rakétatámadásait, és ezzel tovább erősödött az ellenséges hangulat” – fűzte hozzá.
Az egyik lehetséges légi útvonal Moszkvából Budapestre a Fekete-tengeren át vezet Bulgária és Szerbia érintésével. Az ukrajnai háború kitörését követően azonban a bolgár légteret lezárták az orosz repülőgépek előtt. Más lehetséges útvonalak északabbra vannak Fehéroroszország és Lengyelország, illetve a Balti-tengeren keresztül Németország és Csehország érintésével.
Lengyelország nem garantálhatja, hogy a bíróság nem rendeli el az orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana a tervezett budapesti csúcstalálkozóra – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter tegnap.
A HELYZET VÁLTOZATLAN
A harcok leállítására vonatkozó diplomáciai erőfeszítések ellenére a helyzet a terepen továbbra is változatlan. Az ukrán 118. különálló gépesített dandár tegnapi beszámolója szerint orosz támadást vertek vissza az ukrán csapatok a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjánál, Mala Tokmacska településnél.
Az ukrán légierő közölte, hogy az orosz hadsereg 6 rakétával és 98 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat tegnapra virradóra, ezenkívül irányított légibombákat is bevetett, sokan megsebesültek, és több régióban az infrastrukturális létesítményekben károk keletkeztek. A légvédelem 58 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített. Mint közölték: 10 helyszínen mind a 6 kilőtt rakéta és a drónok közül 37 célba talált, 2 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Harkivot az éjszaka légibombákkal végrehajtott légitámadás érte, legalább 11 ember megsebesült. A nagyváros Indusztrialnij kerületében több családi házat és gazdasági épületet, valamint egy civil iparvállalatot is találat ért. Az Ukrajna északi részén fekvő Csernyihiv megyét a háború kitörése óta a legnagyobb légicsapás érte. A támadás következtében Csernyihiv és a megye északi része áram nélkül maradt, a létfontosságú infrastruktúra részleges működését generátorok biztosítják, a megyeszékhely egyes városrészeibe lajtos kocsikkal szállítják az ivóvizet.
A másik oldalon 55 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem az éjszaka folyamán – közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium.
Nyitókép: Emberek egy fűtött sátorban a teljes áramszünet alatt Csernyihivben (Fotó: AP via Beta)
