Az Európai Bizottság (EB) támogatja az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását – mondta pénteken Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az EU-csúcs befejezése után. A tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács (ET) elnöke, António Costa pedig úgy fogalmazott, hogy az EU utat nyit Ukrajnának az uniós csatlakozáshoz. Egy tagország azonban ellenzi az ukrán uniós tagságot, egy másik pedig az – Ukrajna elleni inváziója miatt – Oroszország számára készülő újabb, 18. EU-szankciócsomagot, amely emiatt napirendre sem kerülhetett.
Európa biztonsága összefügg Ukrajna biztonságával, ezért az EU továbbra is az igazságos és tartós békéért küzd, miközben utat nyit az országnak az Unióhoz való csatlakozáshoz – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az egynapos csúcstalálkozót követően péntek hajnalban. António Costa az uniós vezetők találkozója után elmondta: itt az ideje, hogy az EU fokozza a munkát, és segítse Ukrajnát a csatlakozás felé vezető úton.
Mivel az Ukrajna elleni orosz invázió aláássa a globális biztonságot és a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, az uniós államok vezetői egyetértettek abban, hogy az EU fenntartja a nyomást Oroszországon. Ennek érdekében egy új, erőteljes szankciócsomag kidolgozására irányuló munka már javában folyik – mondta.
ERŐSÍTENÉ A VERSENYKÉPESSÉGET
Utalt arra, hogy az EU-csúcs résztvevői több feladatra összpontosítottak. Egyebek mellett a közös uniós beszerzésekre, az európai ipar fellendítésére, új munkahelyek létesítésére, valamint az európai biztonság és jólét megteremtésére. Egyetértettek abban, hogy a külső agressziótól való elrettentés végett szükséges a közös európai védelmi rendszer kiépítése.
Az ET-elnök rámutatott: az EU nemzetközi pozícióinak megerősítése érdekében fokozni kell a versenyképességet. Az Egyesült Államok és az EU közötti vámszabályokról folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban közölte: a megállapodás jobb a konfliktusnál. „Mielőbb előre kell lépnünk”, hogy eloszlassuk a bizonytalanságot a kereskedelemben – üzente.
Az Izrael és Irán közötti tűzszünetet az ET elnöke fontos lépésnek nevezte a régió stabilitása szempontjából. Kijelentette: az EU-nak is szerepet kell vállalnia abban a diplomáciai munkában, amelynek segítségével el kell érni, hogy Iránnak soha ne legyen atomfegyvere. A közel-keleti tartós béke feltételeként említette a palesztin állam létrehozását is.
SÜRGETTE A SEGÉLYOSZTÁST
Az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte az izraeli–iráni háborút lezáró június 24-ei tűzszünetet, s annak betartására szólított fel. Ursula von der Leyen szerint a térség stabilitása attól is függ, hogy Irán hajlandó-e visszatérni a hiteles diplomáciai tárgyalásokhoz.
Felhívta a figyelmet a gázai övezeti humanitárius helyzet súlyosságára, és sürgette, hogy a segélyek gyorsan, akadálytalanul, s megfelelő mennyiségben jussanak el a rászorulókhoz. Hangsúlyozta: az EU továbbra is kiáll a fenntartható tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása mellett.
Ukrajnáról megjegyezte: az EB támogatja a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását ezzel az országgal, amely teljesítette a feladatát. Kiérdemelte, hogy tovább léphessen – közölte von der Leyen. Hozzáfűzte: az EU-csúcson a vezetők megerősítették, hogy katonailag, gazdaságilag és politikailag továbbra is támogatják Ukrajnát.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországot további politikai-gazdasági nyomásgyakorlással kell rávenni a béketárgyalásokra, illetve a tűzszünetre. Ezt szolgálja a 27 tagállamból álló EU készülő „18. szankciós csomagja is, amelyről hamarosan meg kell állapodni” – figyelmeztetett az EB-elnök. (A szlovák ellenkezés miatt a csomag ezúttal napirendre sem kerülhetett.)
EGY KIVÉTELÉVEL
Az uniós vezetők – egy kivételével – zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben támogatásukról biztosították Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit és elvárásként fogalmazták meg, hogy az EB gyorsítsa fel az ország felvételét a közösségbe.
A dokumentum megerősíti a 26 támogató tagállam elkötelezettségét az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett, illetve szorgalmazza a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezését. Az uniós vezetők ugyanakkor elítélték Oroszország támadásait ukrajnai civilek és infrastruktúrák ellen, s azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólítottak fel. Jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna támogatását, különös tekintettel a védelmi képességei fejlesztésére.
FELSZÓLÍTOTTA IZRAELT
A zárónyilatkozat Közel-Keletre vonatkozó fejezetében az uniós állam- és kormányfők azonnali tűzszünetet, s mindegyik izraeli túsz feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazzák a Gázai övezetben tapasztalható izraeli–palesztin ellenségeskedés végleges megszüntetése érdekében. A vezetők leszögezték: az EU elkötelezett a régió békéje és stabilitása mellett.
Az izraeli–palesztin háborúval összefüggésben felhívták a figyelmet a palesztinok lakta Gázai övezetben kialakult súlyos humanitárius helyzetre, és elfogadhatatlannak nevezték az ottani polgári áldozatok magas számát, valamint az éhezés mértékét.
Az ET felszólította Izraelt, hogy oldja fel Gáza blokádját, tegye lehetővé a humanitárius segélyek azonnali és akadálytalan hozzáférését és elosztását a területen. Az uniós döntéshozók elítélték, hogy az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet megtagadta a még fogva tartott túszok átadását. Leszögezték: az EU továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldás mellett.
DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÉVEK
Az Irán és Izrael közötti fegyveres konfliktussal kapcsolatban az ET üdvözölte az ellenségeskedés beszüntetését, és felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak az olyan intézkedésektől, amelyek újabb eszkalációhoz vezethetnek. A nyilatkozat hangsúlyozza: „Soha nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson”.
A dokumentum foglalkozik az EU biztonságával is, megerősítve a tagállamok elkötelezettségét egy önállóbb, gyorsabb és hatékonyabb európai védelempolitika kialakítására, „válaszul az Ukrajna elleni orosz agresszió és a biztonsági környezet gyökeres átalakulása által okozott kihívásokra”. A szövegből az is kiderült, hogy a következő öt év döntő jelentőségű lesz az uniós védelmi készenlét megerősítésében, de a NATO továbbra is kulcseleme marad a kollektív védelemnek.
Nyitókép: Ursula von der Leyen (Fotó: Beta/AP)
