Várólista van minden egészségügyi intézményben, az ország egész területén jellemző jelenségről van szó, amit Szerbia a következő időszakban szeretne jelentősen csökkenteni – jelentette ki tegnap Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter. Ahhoz, hogy felszámolják a várólistákat, több műtétre van szükség a délutáni órákban és hétvégeken, illetve nagyobb beruházásokra és jobb munkaszervezésre – állapította meg, majd bejelentette, mindenki, aki várólistán szerepel, az előttünk álló másfél éven belül átesik a várt műtéten.
– Várólista van mindenhol a világon. Mi megmutattuk, hogy fel tudjuk azokat számolni. Ha nem lett volna a koronavírus-járvány, már a minimumra csökkent volna – mondta Lončar az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) reggeli műsorában. Kiemelte, hogy a polgárok esetében fontos, hogy tudják, biztosan sorra kerülnek, ugyanis őket nem érdeklik a számadatok, csupán az foglalkoztatja őket, mikor kerülnek sorra.
Az egészségügyi miniszter elmondta, a várólisták felszámolása – különös tekintettel a csípő- és térdműtétek esetében – beruházásokat igényel: több térd- és csípőprotézist, valamint az egészségügyi személyzet részéről több munkát és túlórát. De mint mondta, még így is különbséget kell tenni az időpontfoglalási lista, a várólista és a prioritást élvező betegek listája között. Az elsőbbséget élvező páciensek listája nem összekeverendő a várólistával – mutatott rá.
Kiemelte, vannak intézmények, mint a Banjicai Ortopédiai Intézet, ahol nagyon sok a páciens. Más kórházaknak szolidaritást kell vállalniuk, és át kell venniük pácienseket, hogy a várakozási időt csökkenteni lehessen.
Lončar bejelentette, a következő másfél évben sorra fog kerülni mindenki, aki műtétre vár, és ezzel jelentősen csökkentik majd a várólistákat.
Az egészségügyi miniszter a közszolgálati televízió műsorában rámutatott arra, hogy nincs elég szanitéc (beteghordó) mentőautó. Az ország egész területén legalább 100 ilyen járműre lenne szükség, még amellett is, hogy az elmúlt időszakban 50 járművet vásároltak, illetve osztottak szét a mentőállomások és egészségházak között.
Elmondta, habár jelentős összegeket fordítottak az egészségügyre, nem volt lehetőség arra, hogy minden intézményt felújítsanak, mert az infrastrukturális beruházások mellett ehhez több tízmilliárd euróra lett volna szükség.
Kitért az egészségügyi személyzet és a páciensek kommunikációjára is, amelyre – szavai szerint – a minisztérium prioritásként tekint.
– Mindenkinek kedvesnek kell lennie a pácienssel. Az első kapcsolat a legfontosabb. A pácienst meg kell hallgatni. A szabályok figyelmen kívül hagyását nem lehet tolerálni, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy ideges legyen, de a pácienshez tisztelettel kell viszonyulni – mondta a miniszter.
