2026. január 24., szombat

Naponta két nő esik áldozatul

A méhnyakrák előfordulásának aránya Szerbiát az élvonalban tartja Európában

Szerbiában évente mintegy 1000 nő betegedik meg és naponta kettő hal bele a méhnyakrák okozta szövődményekbe, holott ez a betegség a szűrővizsgálatokkal és a védőoltással már idejekorán megelőzhető lenne – derül ki a hivatalos statisztikai adatokból. Vanja Milošević, a belgrádi Népfront Nőgyógyászati-Szülészeti Klinika szakorvosa szerint a világon ezt a betegséget már sikerült jócskán visszaszorítani a megelőzéssel, mindenekelőtt a kötelező vizsgálatokkal, hiszen a méhnyakrákkenetből vett Pap-teszt (Papanicolaou-kenet) az egyik legjobb és legegyszerűbb szűrővizsgálat.

Milošević a K1 televízió reggeli műsorában a méhnyakrák elleni küzdelem európai hete alkalmából vendégeskedett, és ismertette a szomorú statisztikát, és kritikát fogalmazott meg társadalmunkkal szemben. Mint mondta, a méhnyakráknak számos kockázata van, nagymértékben hatással van rá a genetikai hajlam, az életmód, de az ellenőrizetlen hormonbevitel is. A fiatalok sokszor úgy szednek fogamzásgátló tablettákat, hogy előtte nem kérik ki a ginekológusuk véleményét. Bár a HPV (humán papillomavírus) nem okoz minden nőnél méhnyakrákot, mégis minden méhnyakráknál jelen van a HPV-vírus is. Éppen ezért fontos lenne a rendszeres szűrővizsgálat. A fejlett országokban kötelezővé tették ezeket a vizsgálatokat, évente két alkalommal kell szűrővizsgálaton részt venniük a nőknek, és a statisztikai adatok szerint a megelőző intézkedések meghozták az eredményeket. Szerbiában azonban nemcsak az egészségünk iránti felelőtlenség okoz súlyos gondokat, hanem évtizedes gond az is, hogy nincs az országnak kellő számú citológusa. Így a keneteket sok esetben nem a citológusok, hanem a ginekológusok vizsgálják meg. Szavai szerint a ginekológusok ezt a tudást három hónapos képzésen sajátítják el. Kiemelte, az hogy a méhnyakrákot nem veszik időben észre, egy bizonyos százalékban a ginekológus lelkét terheli, a figyelmetlenség vagy nem kellő hozzáértés, a citológiai kenet eredményeinek nem kellő leolvasása miatt.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a HPV-védőoltás a méhnyakrák, de több más, HPV okozta nemi jellegű daganat, sőt a garatrákkal szemben is az egyik legjobb megelőzés, hiszen jelentősen csökkenti a későbbi, esetleges gyógyszeres, illetve műtéti beavatkozást.

– Megállapítottuk, hogy a HPV-fertőzés egyike a rákos megbetegedés okozójának, miközben a kezünkben van a HPV-védőoltás, amely megelőző, de nem gyógyító hatást fejt ki. Fontos, hogy ezt a védőoltást ne csak a fiatal lányok, hanem a fiúk is felvegyék, mielőtt elkezdenek nemi életet élni, mert ezzel merőben csökkenteni lehetne a daganatos megbetegedések számát – mondta.

Arra kérte a szülőket, hogy tájékozódjanak, bízzanak a saját orvosaikban és az egészségügyi személyzetben, adassák be gyermekeiknek a HPV elleni védőoltást, ami ingyen van. Két dózisban vehetik fel a gyerekek és 9 különböző rákot okozó vírustörzs ellen nyújt védelmet.

A HPV védőoltás a leggyakoribb és legveszélyesebb HPV típusok okozta betegségek, főként a méhnyakrák és a nemi szervi szemölcsök megelőzésére szolgál. Akkor a leghatékonyabb, ha a nemi élet megkezdése előtt, 11-12 éves korban adják be fiúknak, lányoknak egyaránt. A legújabb, 9-valens vakcina 9 különböző HPV törzs ellen nyújt védelmet, köztük a méhnyakrák 90 százalékáért felelős 16-os és 18-as típusok, valamint a szemölcsöket okozó 6-os és 11-es típusok ellen is.

– Mivel gyerekekről van szó, és egyformán érzékenyen érint minket az egészségük, a szülőket biztosítom arról, hogy nem tehetnek jobbat és biztonságosabbat a gyermekik egészségéért, mint azt, ha beoltatják őket – mondta az orvos.

Rámutatott arra is, hogy társadalmunkban nagy a bizalmatlanság a védőoltás iránt. Hiába ingyenes, kevés szülő dönt úgy, hogy beoltatja a gyermekét.

Magyar ember Magyar Szót érdemel