A köztársasági képviselőház már harmadik napja folytat vitát az idei költségvetés átütemezéséről, amelyhez a parlamenti képviselők 166 módosító indítványt nyújtottak be. A vitát tegnap éles szóváltások jellemezték, amíg a hatalmi pártok képviselői az újabb infrastrukturális beruházásokat a gazdaság erősítésével magyarázták, addig az ellenzék azokra a drága hitelekre hívta fel a figyelmet, amelyek növelik az államadósságot. Az ülésen Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a korrupcióellenes törvény módosítása kapcsán szólalt fel.
A szerbiai parlament tegnap befejezte a 10. rendkívüli ülés napirendjén szereplt 59 pontról szóló általános vitát, amelyet mindenekelőtt az idei költségvetés átütemezésére tett javaslat határozott meg. A hatalmi pártok képviselői arra mutattak rá, hogy az idei költségvetés módosítása amellett, hogy hozzáférhetőbbé teszi a gyógyszereket, egyszeri támogatásokat irányoz elő a nehéz anyagi helyzetben lévők számára.
Vagyis a nyugdíjasok, a szociális támogatásra jogosultak, a családi pótlékban részesülők, valamint a hadirokkantak számára előirányzott egyszeri juttatásokat szociális gondviselésként emelték ki. Ugyanakkor az infrastrukturális projektekre elkülönített további milliós összegekkel a költségvetés fejlesztési szándékára mutattak rá, valamint arra, hogy stabil az ország gazdasága, és a tervezettnél nagyobb gazdasági növekedést tud megvalósítani ebben az évben.
A vita azonban nem múlt el személyeskedések nélkül, amely során a politikusok egymás politikai múltját emlegették. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a Szerb Haladó Párt 42 milliárd euróra növelte az államadósságot, majd megkérdezte Siniša Mali pénzügyminisztert, mi alapján irányoztak elő 79 milliárd dináros osztalékot a közvállalatok részéről, hiszen veszteséggel zárták az elmúlt éveket. Majd kiemelte, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasokat nem lehet szociális kategóriába sorolni, ők is megérdemlik a tisztességes havi járandóságot. A plusz pénzösszegeket inkább arra kellett volna fordítani, hogy a 120 ezer mezőgazdasági nyugdíjas ne csak 24 ezer dinárt kapjon. Siniša Mali válaszában kiemelte, hogy a ZiJin vállalat 20 milliárd dinár osztalékot fizetett be az állami költségvetésbe. Majd arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasok a hatályban lévő törvények alapján kapják meg havi járandóságukat, nem kezelik őket szociális kategóriaként. Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője a vita során rótta fel, hogy a jelenlegi államvezetés odaajándékozta a bori bányákat és az ércek 95 százalékát a kínai működtető vállalatnak, és megállapította, hogy a nemzetközi felmérések szerint Szerbia a 10 legkorruptabb államok egyike, s ez éppen az infrastrukturális beruházásokban látszik. A legdrágább út 15,7 millió euróba került kilométerenként. Siniša Mali a vitát azzal zárta, hogy Szerbiában a minimálbér 2012-ben 15 700 dinár volt, az átlagfizetés pedig 300 euró, ma azonban a minimálbér 600 eurót tesz ki, az átlagbér pedig elérte az 1000 eurót.
A vita folytatásában a módosító indítványok kapcsán az ellenzéki képviselők többek között az átirányított összeg elosztását bírálták. Mint Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalma parlamenti képviselője megfogalmazta, nem több pénz elkülönítését kéri az ellenzék, csupán a meglévő összegnek más elosztását. Az ellenzék részéről beérkezett módosító indítványok többsége ugyanis arra irányult, hogy az EXPO specializált kiállításra, illetve a Nemzeti Stadionra elkülönített további összegeket inkább egészségházak, kórházak felújítására, a mezőgazdasági nyugdíjból élők havi járulékának növelésére vagy a tűzvédelemre fordíthatták volna. Robert Kozma, a Zöld Baloldali Front képviselője elmondta: több pénzt kellett volna fordítani a polgárok és az ingatlanok, valamint a környezet védelmére. Szerinte ezt a Rafale vadászgépekre elkülönített összeg csökkentésével lehetett volna megvalósítani.
A vita során azonban szóba került több, a napirenden szereplő törvénymódosítási javaslat is. Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a korrupcióellenes törvény módosítása kapcsán szólalt fel. Megállapította: ez a választási folyamatok javításának folytatása. Mint kiemelte, dolgoznak az egységes választási névjegyzéken, ugyanakkor nemrégiben négy választási törvényt szavazott meg a parlament, majd sor került a politikai tevékenységek pénzeléséről szóló jogszabály módosítására is. Most pedig a korrupcióellenes törvényen keresztül a köztisztviselők integritására és viselkedésére vonatkozó szabályokat fogalmazták meg a választási kampány idejére vonatkozóan. Erősödött a Korrupcióellenes Ügynökség szerepe is az adott aktivitások idején és a törvénysértésekre való reagálásokban.
A Vajdasági Magyar Szövetség a folyamat első pillanatától konstruktív és felelősségteljes szerepet vállalt, hiszen évek óta azon elvek mellett áll ki, amelyek szerint a politikai nézetkülönbségeket párbeszéden keresztül kell rendezni, intézményes keretek között. A polgárok bizalmát ugyanis felelősségteljes viselkedéssel és konkrét eredményekkel lehet megnyerni – mondta a VMSZ politikusa.
Rámutatott: a napirenden szereplő törvénymódosítások az Európa Tanács korrupcióellenes nemzetközi szervezete, a GRECO (Korrupció Elleni Államok Csoportja) és az ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) javaslatai alapján készültek. Bájity elmondta: az ajánlások gyakran szóba kerülnek, de szerepük mégsem abban rejlik, hogy tudomásul vegyék őket, hanem hogy indokoltságuk esetén beépítsék a törvényekbe is, bizonyítva ezzel, hogy az intézmények fejlesztése nem deklaratív elkötelezettség, hanem folyamatos munka. Ezt megköveteli Szerbia európai útja is, ami mellett a VMSZ következetesen kitart az ország fejlődése és az intézmények demokratikus erősödése érdekében.
Megköszönte a polgárok támogatását, azt, hogy az ország legmagasabb állami szervében képviselhették őket, ami – mint mondta – megtiszteltetés volt, de egyben felelősségteljes feladat is. Rámutatott: munkájukat a választásokon a polgárok fogják minősíteni, így az előttünk álló időszakban az elért eredmények bemutatásával és a tervekkel szeretnék újra elnyerni a polgárok bizalmát.
