Az utolsó pillanatig nem lehet tudni, hogy meghosszabbítják-e augusztus 28-a után is a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működési engedélyét – nyilatkozta a K1 Televízió műsorában Dubravka Đedović Handanović energiaügyi és bányászati miniszter.
Mint mondta, a teljes tranzakció lezárásához szükség van arra, hogy a tranzakcióban részt vevő bankok megkapják az amerikai hatóságok jóváhagyását a pénzügyi műveletek végrehajtásához. Nem akarnak ugyanis semmilyen kockázatot vállalni azzal, hogy esetleg másodlagos szankciók alá kerüljenek.
A tárcavezető arra a kérdésre válaszolt, hogy mi okozza a problémát a pénzügyi tranzakcióban, ha egyszer már megszületett a megállapodás. A szerb kormány és a MOL ugyanis aláírta a NIS irányításáról szóló részvényesi megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a MOL a Gazpromnyeft helyett a NIS többségi tulajdonosává váljon.
– A határidő lejárta előtt két-három nappal is rengeteg munka, egyeztetés és tárgyalás zajlik a háttérben, amelyekről a polgárok nem tudnak, és nem is szükséges, hogy tudjanak. A polgárokat az érdekli, hogy van-e elegendő üzemanyag a töltőállomásokon. A tény az, hogy amióta bevezették a szankciókat, vagyis 2025 januárja óta a lakosság nem szenvedett hiányt semmiben, annak ellenére sem, hogy Szerbiának rengeteg problémával kellett szembenéznie – fejtette ki Đedović.
Hangsúlyozta, hogy Szerbia semmit nem követett el azért, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön, azon kívül, hogy 2008-ban eladta a NIS-t az orosz többségi tulajdonosnak, amely később amerikai szankciós listára került.
Kiemelte, hogy Szerbia nem lehet biztos abban, hogy meghosszabbítják-e az engedélyt, mivel ezekről a kérdésekről mindig az utolsó pillanatban döntenek. Az viszont tény, hogy az amerikai fél eddig valóban sok megértést tanúsított irántunk.
Rámutatott arra, hogy a tárgyalásokban három fő szereplő érintett: az amerikai kormányzat, Oroszország, azaz a Gazprom, valamint a magyarországi MOL.
– Szerbiának mindhárom szereplővel jó a kapcsolata, és a maga részét elvégezte. Egyértelművé tette, hogy amennyiben a MOL veszi át a NIS-t, Szerbia már aláírta a részvényesi megállapodást, és meghatározta, hogyan működik majd a jövőben a vállalat. Ebben az értelemben Szerbia nem jelent akadályt – fogalmazott Đedović.
A tárcavezető az interjúban ismét emlékeztetett arra, hogy a NIS kiemelten fontos Szerbia számára, különösen a Duna alacsony vízállása miatt, amely jelentősen korlátozza a kőolajimportot. A pancsovai finomító ennek ellenére jelenleg napi 13 ezer tonna kőolajat dolgoz fel, ami az elmúlt egy év legmagasabb szintje.
– Amennyiben augusztus 28-án nem hosszabbítják meg a NIS működési engedélyét, Szerbia több forgatókönyvvel készül. Mint már említettem, az ország a saját feladatát már elvégezte, a szükséges dokumentumokat megtárgyalta és aláírta, most a tranzakció többi résztvevőjén a sor. Szükség esetén politikai szinten is folytatódhatnak az egyeztetések. Közben a szerb állam és a NIS azt vizsgálja, hogyan lehetne az engedély meghosszabbításának elmaradása esetén a lehető legtovább működtetni a pancsovai finomítót, illetve biztosítani az ország kőolaj- és üzemanyag-ellátását – fejtette ki Đedović.
A tárcavezető a televízió műsorában megemlítette azt is, hogy a Magyarországot és Szerbiát összekötő új kőolajvezeték építése várhatóan még az év vége előtt megkezdődik. A Horgostól Újvidékig húzódó vezeték megépítése mintegy két és fél évet vehet igénybe.
– Az új kőolajvezeték jelentősen növelheti Szerbia energiabiztonságát, mivel diverzifikálja az ország kőolajellátását, és csökkenti a JANAF-tól való függőséget. A JANAF-on keresztüli szállítás továbbra is megmarad, az új vezeték pedig önálló ellátási útvonalat biztosíthat Magyarország felől. Az új kőolajvezeték lehetővé teszi, hogy Szerbia Magyarország felől jusson kőolajhoz, amelynek területén áthalad a Barátság kőolajvezeték. A vezeték szerbiai szakasza valamivel több mint 100 kilométer hosszú lesz, tervezett éves kapacitása pedig mintegy 5,5 millió tonna nyersolaj. A beruházás célja, hogy az ország több irányból és több beszállítótól szerezhessen be kőolajat, ezáltal csökkentve az egyetlen ellátási útvonaltól való függőség kockázatát – fogalmazott Đedović.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
