Szerdán és csütörtökön tetőzik a trópusi forróság. A legmagasabb nappali hőmérsékleteket tegnap, azaz szerdán Vajdaságban mérték, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai alapján 15 órakor a hőmérő higanyszála több településen is elérte a 39 Celsius-fokot.
A trópusi forróság ellenére úgy tűnik, egyelőre nem csökken tovább a Duna vízszintje, sőt Apatinnál 20 centiméteres emelkedés várható az előttünk álló időszakban. Ettől függetlenül a folyó alacsony vízszintje gondokat okoz az üzemanyag-ellátásban és az energiatermelésben. Mivel a teherhajók már csak a korábbi rakományuk 30 százalékát tudják szállítani, az üzemanyag-termelésben felmerülő igénynövekedést a NIS operatív tartalékaiból pótolják majd, a Vaskapu vízerőművek alacsony energiatermelését pedig szükség esetén a hőerőművekkel termelt áram által pótolják.
Ljiljana Krec, az apatini Dunavska obala (Duna-part) közvállalat igazgatója kiemelte, hogy a Duna vízszintje Apatinnál –109 centiméteren állt, de az előrejelzések szerint a következő 10 napban mintegy 20 centiméterrel, –80 centiméterre nőhet.
Ez nem sok, hangsúlyozta, de a jelenlegi állapotokban a víz szintjének minimális változása is pozitív előrelépés – közölte az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió). Elmondta, hogy a helyzet jelenleg nagyon komoly, az úszóstégek és a csónakok is megfeneklettek, a károkat pedig csak azután tudják felmérni, ha a vízszint újra normális szintre emelkedik.
Dušan Živković is arra mutatott rá, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a legkisebb vízmennyiséggel szembesül az energiatermelés is. Mint ismeretes, a Đerdap I. vízerőmű jelenleg kapacitásának mindössze 20, a Đerdap II. pedig 30 százalékán működik. Živković szerint ennek ellenére folyamatos az áramtermelés és -ellátás. Kiemelte: a hőerőművek készen állnak arra, hogy a piacon jelentkező energiahiányt – ha szükség mutatkozik rá – pótolják, a magas hőmérséklet miatt ugyanis jelentősen megnőtt az áramfogyasztás is. Mint mondta, számításai szerint a fogyasztás a napokban elérheti a napi 100 gigavattaórát, de a Szerbiai Villanygazdaság arra törekszik, hogy a szükségleteket saját termeléséből fedezze.
Gondokat okoz az üzemanyag-ellátásban is a Duna alacsony vízállása. Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter ezért tegnap a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesülete (Udruženje naftnih kompanija Srbije – UNKS) és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) képviselőivel tárgyalást folytatott a kőolajszármazékok szállításáról.
Mint arról a Tanjug beszámolt, a miniszter kiemelte, hogy a NIS licencének augusztus 28-ig való meghosszabbítása stabilizálta a szerbiai piacot.
– A NIS-től olyan jelzéseket kaptunk, hogy a hónap második felében – ugyanis ekkor érkezhetnek meg leghamarabb a már megrendelt nyersolajszállítmányok – a jelenlegi napi mintegy 9500 tonnáról körülbelül 13 000 tonnára tudják növelni a feldolgozást. Egyik intézkedésként lehetővé tesszük a NIS számára, hogy mintegy 23 000 tonnányi operatív készletét más kőolajipari vállalatok rendelkezésére bocsássa. Ezáltal lehetővé válik a határozottan magas, augusztusra várható mintegy 200 000 tonnás kőolajszármazék-kereslet kielégítése – emelte ki a miniszter.
Szavai szerint augusztusban mintegy 39 000 tonna kőolaj behozatalát tervezik, ahogyan júliusban is tették, azzal, hogy 20 000 tonna üzemanyag folyami úton érkezne az országba, ám kétségek merülnek fel az alacsony vízállás miatt. Ezért várhatóan a termelésben felmerülő igénynövekedést a NIS operatív tartalékaiból pótolják majd, amennyiben továbbra is alacsony marad a vízállás. A tartalékokhoz – mint Đedović Handanović kiemelte – csak végszükség esetén nyúlnak hozzá.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
