A Duna és a Száva torkolatának morajlásában szinte még most is meghallhatjuk a múlt visszhangját, fegyverek csörgését, a rohamra indulók kiáltását és a győzelmi harangszót, amely 1456 nyarán megváltoztatta Európa történelmét – emelte ki Domonkos-Gyüge Réka, Magyarország belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a hétvégén a nándorfehérvári csata emlékét felidézve Belgrádban, a Kalemegdanon a diadal hőseinek felállított emlékkőnél.
Alkalmi beszédében kiemelte, a vár falai között ezúttal is azért gyűltek össze, hogy fejet hajtsanak az emberi helytállás, a rendíthetetlen hit és az összefogás mindenkori legnagyobb viadala előtt. Történelmi áttekintésében kiemelte, 570 évvel ezelőtt Hunyadi János zseniális hadvezér, Szilágyi Mihály és vitézei makacs védelme, valamint Kapisztrán János keresztesének lángoló lelkesedése, a kiváló szerb vitézek ereje egybeforrt, a lehetetlen valósággá vált. A védők visszaverték az ostromlókat, és olyan csapást mértek a hódítókra, amely hét évtizedre megállította az oszmán terjeszkedést és békét biztosított Európa szívében.
Miklós Hajnalka felvétele
– Nándorfehérvár nem csupán magyar diadal, ez a hely a közös sors, a közös közép-európai védelem szimbóluma is – hangsúlyozta Domonkos-Gyüge Réka, majd rámutatott, az akkori harcokban a magyar vitézek mellett ott küzdöttek a szerb harcosok is, akik pontosan tudták, hogy mit jelent a szülőföld védelme, és milyen árat kell fizetni a szabadságért. A keresztény Európa védelmében kiontott vér ezeken a bástyákon örökre összefonódott.
Ma is annak az üzenetét hordozza – mondta –, ha képesek vagyunk félretenni a különbségeket, ha képesek vagyunk vállvetve, egymást támogatva küzdeni a közös érdekeinkért, értékeinkért, akkor nincs olyan túlerő, amelyet ne győzhetnénk le.
– Emlékeztessen minket arra, hogy a béke, a biztonság és a szabadság nem magától értetődő adottságok, azokért minden generációnak meg kell dolgoznia, néha áldozatok árán is – mondta az ideiglenes ügyvivő, majd hozzátette: legyen a hősök emléke áldott, és mutasson utat a mai és mindenkori utókornak.
Az emlékkőnél ez után elhelyezték az emlékezés virágait. Magyarország nevében Domonkos-Gyüge Réka, illetve Kaszab Róbert, a Collegium Hungaricum igazgatója hajtott fejet, míg a szerb kormány nevében Lav Grigorije Pajkić, a kulturális minisztérium államtitkára helyezett el koszorút. A hősökről ugyanakkor megemlékezett a Hunyadiak Örökében Történelmi Hagyományőrző Egyesület is.
Ezt követően kezdődött a Collegium Hungaricum szervezésében és a szerb kulturális minisztérium támogatásával a Sibinjanin Janko – Hunyadi János Fesztivál, amelyet a belgrádi vár fala között immáron harmadik éve tartanak meg, és egyre nagyobb közönséget és érdeklődést vonz
– Ez egy különleges alkalom, ugyanis az idén emlékezünk meg a nándorfehérvári csata 570. évfordulójáról – emelte ki Kaszab Róbert, aki arra is rámutatott, hogy ez a diadal a magyar és szerb kultúra egy erős kapcsolódási pontja. Folytatta: – Az idén mintegy 50 fő érkezett Magyarországról, illetve a Vajdaságból, hogy bemutassa a tudását. Nagyon sok középkori művészetet, foglalkozást, páncélt, fegyvert tekinthetett meg a közönség, és a lovagi kor eseményeit be tudjuk mutatni, megemlékezve erről a csatáról. Egyrészt egy hivatalos megemlékezést is tartunk, másrészt pedig játékos formában mutatjuk be a történelmet, hogy az mindenki számára átélhető legyen – fogalmazott a belgrádi magyar kulturális intézmény igazgatója.
A vár falai között egy napra újra felelevenedett a középkor, újra összecsaptak a fegyverek a lovagi bemutatókon, a hagyományőrző egyesületek bemutatkozásának köszönhetően pedig felcsendültek a középkori dallamok a Tabulatura Régizene Együttes játéka révén.
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
