Szerbiában tavaly mindössze 59.483 gyermek született, vagyis 1.362-vel kevesebb, mint 2024-ben, ami az ország újkori történetének legalacsonyabb születésszáma – derül ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.
A statisztika szerint 2016 és 2025 között a negatív természetes népszaporulat miatt 434.948 fővel csökkent az ország lakossága. Tavaly mindössze nyolc önkormányzatban – Tutinban, Novi Pazarban, Sjenicán, Zvezdarán, Újvidéken, Surčinban, Preševóban és Bujanovacon – haladta meg a születések száma a halálozásokét.
A becslések szerint 2025-ben Szerbiának 6.549.901 lakosa volt. A nők száma 176.693-mal meghaladta a férfiakét. Az első gyermeküket vállaló nők átlagéletkora 29,1 év volt, a városokban 31,2, a falvakban pedig 29 év. A gyermekek 65 százaléka városi környezetben született, és a legtöbb újszülött édesanyja 30 és 34 év közötti volt.
A teljes termékenységi arányszám 2025-ben 1,62 volt, vagyis egy nőre átlagosan 1,62 gyermek jutott, ami elmarad az előző évi értéktől, és jóval alacsonyabb a népesség egyszerű újratermelődéséhez szükséges 2,14-es szintnél. Bár az állam jelentősen megemelte a szülői támogatásokat, tavaly az első, a második és a harmadik gyermekként születettek száma is csökkent.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy Szerbia lakossága 2002 óta folyamatosan fogy és egyre idősebb. Tavaly a 65 év felettiek aránya elérte a 22,6 százalékot, miközben a 15 év alattiaké mindössze 14,4 százalék volt.
A halálozási adatok szerint 2025-ben 95.247-en hunytak el, vagyis 35.764-gyel többen, mint ahányan születtek. A vezető halálok továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek voltak, ezt követték a daganatos megbetegedések, majd a légzőszervi betegségek. Tavaly 556 öngyilkosságot regisztráltak, ami 147-tel kevesebb az előző évinél, miközben a gyilkosságok száma 64-re emelkedett.
Nyitókép: Pixabay
