Szerbia egészségügyi rendszere szakértői csapatokkal és megfelelő felszereléssel a nap 24 órájában készen áll arra, hogy szervátültetésre kerüljön sor, amikor megjelenik egy szervdonor – mondta Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a köztársasági képviselőház csütörtöki ülésén.
A miniszter azt követően reagált, hogy az ellenzék részéről felmerült: Szerbia egészségügyi rendszere nem eléggé felkészült a szervátültetésekre, egyrészt azért, mert nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásokat, másrészt pedig azért, mert – mint arra Branko Miljuš, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője rámutatott – egyes kórházak ugyan rendelkeznek szakorvosokkal, de felszereléshiánnyal küzdenek.
Dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a szervátültetési program sikere a polgárok bizalmától is függ.
Fotó: Képernyőfelvétel
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a szervátültetésről szóló törvényről szóló vitája során megkérte a parlamenti képviselőket, hogy a szóban forgó jogszabályt, amely életeket menthet, ne használják politizálására. Kiemelte, Szerbiában több, mint 1200 páciens vár életmentő műtétre, szervátültetésre, miközben szinte naponta végeznek az ország több kórházában ilyen beavatkozásokat. A miniszter rámutatott a szervdonorok hiányának problémájára is. Szavai szerint az egyháznak is nagy szerepe van abban, hogy egy-egy ilyen műtétre sor kerüljön. Fontosnak nevezte, hogy a szerb pátriárka is áldását adta a szervátültetésre, hiszen a napokban történt meg, hogy egy elhunyt esetében kizárólag csak a máj felhasználására kerülhetett sor, ugyanis a családnak a pravoszláv pap csak arra adott jóváhagyást.
Zlatibor Lončar a törvény ismertetésekor kiemelte, hogy a jogszabályokat, vagyis az emberi sejtekkel és szövetekkel, valamint a szervátültetéssel foglalkozó törvényeket az önkéntesség, a transzparencia és minden egyén tekintélyének tiszteletben tartása mentén dolgozták ki. A napirenden szereplő törvények lehetőséget adnak arra, hogy minden polgár még életében nyilatkozhat arról, hogy szeretne-e szervdonor lenni vagy sem. Mindkét esetben a döntést mindenkinek tiszteletben kell tartania. Amennyiben ilyen nyilatkozat nem születik meg, akkor a családtagok veszik át a döntés lehetőségét, amennyiben arra igény mutatkozik.
A téma kapcsán dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában elmondta, a mai egészségügy már sokkal többet tud tenni a reménytelennek tűnő betegségek esetében, amikor a szervek felmondják a szolgálatot. Nagyon sok beteg számára a szervátültetés jelenti az egyedüli esélyt az élet folytatására.
– A transzplantációs rendszer és a szervátültetési program sikere nemcsak az orvosoktól, a szakértelemtől és az intézményektől függ, hanem a polgár bizalmától, a rendszer szervezettségétől és a világos jogi kerettől is – mondta dr. Úri Emese.
Szavai szerint egyetlen törvény sem tudja megemelni a szervátültetések számát, ha ahhoz nem alakítottak ki megfelelő rendszert. Hozzátette, ettől mégis fontosabb az, hogy egyensúly legyen a polgárok között annak kapcsán, hogy donorok kívánnak lenni vagy sem.
Kiemelte, külön nyilvántartás készül azokról, akik úgy nyilatkoznak, hogy donorok kívánnak lenni, és külön nyilvántartás azokról, akik nem. Így minden polgár világosan és visszavonhatatlanul nyilatkozhat ebben a kérdésben. Ezzel pedig nő a jogbiztonság, az ilyen nyilvántartás nagyon értékes azokban a percekben, amikor gyorsan kell reagálni.
Az új jogszabályok részletesebben foglalkoznak a polgárok jogaival és a családtagok szerepével. Ám rámutatott, a törvények mellett kiemelten fontos a polgárokkal való munka, hogy a felmerülő aggodalmakra és kérdésekre választ kaphassanak, és ezzel kölcsönös bizalom alakulhasson ki az intézmények és az egyének között.
Fotó: Képernyőfelvétel
A szerdán megkezdődött parlamenti vita napirendjén 32 pont szerepel, a képviselők a legtöbbet az igazságügyi törvényekkel foglalkoztak, amit már januárban módosítottak és most újra parlamenti vita folyik róluk.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött. Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottság tagja a kormánynak és a mezőgazdasági minisztériumnak intézte kérdését: A terepszemle és kárfelmérést követően, tervben van-e valamilyen támogatás a vasárnapi vihar sújtotta mezőgazdasági termelők esetében? A képviselő kiemelte, hogy a vihar főként Szabadka környékén, Tavankúton, Mišićevón, Bajmokon, Nagyfényen és Csantavéren okozott károkat.
– Az első adatok alapján mintegy 9000 hektár mezőgazdasági területen pusztított Topolya község területén is, így ebben az községben már megalakult a kárfelmérő-bizottság – mutatott rá a politikus, aki azt is kiemelte, hogy Szabadka város is létrehozta ezt a bizottságot, ám károk keletkeztek Zenta, Ada és más vajdasági település területén is.
– A vihar, helyenként teljesen elverte a termést. A búza- és árpaföldeken betakarítás előtt semmisült meg a termés, csak szalma és itt-ott néhány gabonaszem maradt meg, miközben az aratásnak két hét múlva kellett volna kezdődnie – mondta Tóbiás József. Szavai szerint a kukorica lehet, hogy még felépül, de ami a gabonákat illeti, az eső kiverte a szemeket a kalászokból.
