A Velencei Bizottság véleményezése után újra a köztársasági képviselőház elé kerültek azok az igazságügyi törvények, amelyeket a parlament január végén módosított, és amelyek kiváltották a szakmai közösség nemtetszését is. Az ülésen szóba került a szervátültetést szabályozó törvény is.
A köztársasági képviselőház rendkívüli ülésén Nenad Vujić igazságügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet a igazságügyi törvénymódosítások ismertetése során, hogy ezekkel a jogszabályokkal az igazságszolgáltatást szeretnék hatékonyabbá tenni, ami valójában az igazságszolgáltatásban megkezdett reformok egyik célja. Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a vita során kifejtette, hogy a Velencei Bizottság véleménye nem a reformok irányát vonta kétségbe, hanem olyan módosításokat kezdeményezett, amelyek újabb fejlesztéseket eredményeznek.
A köztársasági képviselőház tegnap megkezdett rendkívüli ülésén 32 napirendi pont szerepel, köztük van az az öt igazságszolgáltatást érintő törvény is, amit Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője után, ő kezdeményezte ugyanis az adott törvények módosítását januárban, Mrdić-féle törvényként ismerhetett meg a közvélemény. Az újbóli módosításukra azután került sor, miután Ana Brnabićnak, a képviselőház elnökének kezdeményezésére a Velencei Bizottság véleményezte és első véleményében a 10 módosítás közül 9-ben kifogásolást fogalmazott meg.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter az új módosítások ismertetésekor kiemelte, hogy a napirenden szereplő jogszabályok Szerbia és a Velencei Bizottság közötti intenzív párbeszéd eredményei, de egyben igazolják az ország elkötelezettségét az igazságszolgáltatás függetlensége iránt, és éppen a napirenden szereplő módosítások ezt a folyamatot teszik lehetővé, a legmagasabb elvárások nyomán. Szerinte az adott jogszabályok amellett, hogy a bíróságok függetlenségéhez, illetve az ügyészségek önállóságához járulnának hozzá, az igazságszolgáltatás hatékonyságát is elősegítik, illetve elérhetőbbé teszik a polgárok számára jogaik érvényesítését.
Elmondta azt is, hogy januárban, amikor a bírákról szóló törvény, az ügyészségekkel foglalkozó jogszabály, a csúcstechnológiai bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó állami intézmények hatásköreivel foglalkozó törvény, az Ügyészségi Főtanáccsal foglalkozó, illetve a bíróságok és ügyészségek székhelyeit szabályozó törvények módosítása megtörtént, az az igazságszolgáltatás hatékonyabb működését célozta, és valójában a bíróságok és ügyészségek jobb működésére való törekvést a Velencei Bizottság is felismerte, de rámutatott azokra a lehetőségekre is, amelyek újabb fejlesztésekre adnak lehetőséget. Az ellenzéki képviselők által felvetett aggályokra – melyek között szerepelt az is, hogy a kormány külső nyomásra látott neki a jogszabályok módosításához, valamint hogy a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat nem integrálták teljesen a törvénybe, hanem szelektíven álltak hozzá a véleményezéshez – reagálva a miniszter kiemelte, hogy Szerbia a Velencei Bizottsággal azért kezdeményezte a párbeszédet, hogy hatékonyabbá tegye az igazságszolgáltatást.
– E folyamat során újabb kérdések merültek fel, amelyeken elkezdtek az illetékes intézmények dolgozni, hiszen az országnak folyamatosan kell az igazságszolgáltatás reformján munkálkodni. Az állam ezekkel a lépésekkel a felelősségteljességét mutatja, nem külső nyomásra történtek a törvénymódosítások, hanem annak köszönhetően, hogy maga az ország felismerte a jogszabályok fejlesztésének lehetőségét – mondta az igazságügyi miniszter.
A téma kapcsán Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője pártjának álláspontját ismertetve rámutatott arra, hogy az igazságszolgáltatás nemcsak intézmény, jogszabály és procedúrák, hanem a polgárok bizalmát is felöleli, ezért felelősségteljesen kell ezekkel a jogszabályokkal foglalkozni, annak tudatában, hogy azok komoly következményeket vonnak maguk után.
A vitában Bájity Borisz is felszólalt (Screenshot)
Mint mondta, már januárban is felhívta a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás folyamatosságot és felelősségteljességet követel, és ennek kapcsán megemlítette a korábban (2009-ben) véghezvitt reformot, hogy rámutasson arra, milyen árat vonhat magával egy-egy módosítás: a hatékonyság helyett ugyanis éppen az csorbult, miközben az igazságszolgáltatás is kevésbé lett elérhető a polgárok számára. Az akkori reformra több nemzetközi intézmény és az Alkotmánybíróság is kifogásokat fogalmazott meg.
– Ebből a reformból levonva a tanulságot: egy-egy módosítás, reform, változás csakis pontosan megfogalmazott szabályok szerint valósulhat meg, a jogbiztonság tiszteletben tartásával – állapította meg. Mint mondta, ezt a folyamatot törvénymódosítások követték, így 2014-ben éppen ezt a biztonságot kellett visszaállítani. A 34 alapfokú bíróság helyett 66 jött létre, mert kiderült, hogy a központosítás túlzott volt. Ám az elmúlt évek során több székház megromlott, éppen ezért a VMSZ azon dolgozik majd, hogy szorgalmazza ezeknek az objektumoknak a felújítását.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a mai jogszabályok nem a sikertelenség eredményei, hanem a folyamatos fejlesztést szolgálják.
– A januári módosítás után a Velencei Bizottság véleményezésének kérése észszerű döntés volt, ami az ország önbizalmát bizonyította, azt, hogy az intézményeknek van ereje a jogszabályok fejlesztéséhez és a külső javaslatok beépítéséhez. A bizottság véleménye pedig nem a reformok irányát vonta kétségbe, hanem olyan módosításokat kezdeményezett, amelyek újabb fejlesztéseket eredményeznek – mondta Bájity Borisz.
Kiemelte, a VMSZ a megalakulása óta Szerbia európai útját támogatja, így a teljes körű integráció elérése nem csupán politikai jelmondat a számára, hanem egy olyan folyamat, amelyben erősödnek az intézmények, a joguralom, a jogbiztonság és a polgárok bizalma az igazságszolgáltatásban. Kiemelte, mindig is fontos volt számukra a demokrácia és a jogok erősítése, ahogy a kisebbségi jogok megerősítése is az oktatás, nyelvhasználat, kultúra, tájékoztatás és a vallásgyakorlás terén, emellett pedig az önkormányzatok erősítése és a gazdaság és a mezőgazdaság erősítése, a jobb életkörülmények, és a VMSZ soha nem a saját érdekei nyomán tevékenykedett kizárólag, hanem azon közösségek jogainak tiszteletben tartásával, amelyekkel együtt élünk. Hozzátette, a pártja bizonyította, hogy politikájával hidat képezhet két nép között, hiszen hozzájárult a szerb–magyar viszony erősítéséhez. Kiemelte, a VMSZ továbbra is e cél érdekében politizál, felelősségteljesen, konstruktívan.
A parlament a 32 napirendi pontban összevont, általános vitát folytatott, mégis az igazságügyi törvények kapcsán történt a legtöbb felszólalás, ami során az ellenzéki képviselők szégyennek nevezték az államvezetés hozzáállását a saját jogalkotásához és a jogrendjéhez. Kiemelték, hogy az igazságszolgáltatás és a jogérvényesítés fontos a polgárok jobb életkörülményeinek biztosításához, valamint hogy az államvezetés az ellenőrzése alá akarja vonni az ügyészségeket és bíróságokat. Ugyanakkor ebben a témában felmerült az újvidéki vasútállomás előtetője leomlásának tragédiája, és az a belgrádi gyilkosság, amelyben a belgrádi rendőrfőnököt is őrizetbe vették, valamint a vezérkar épületének lebontási ügye is, utalva a tisztségviselők felelősségre vonásának elkerülésére való törekvésre.
A vita során a képviselők megemlítették a napirenden szereplő szervátültetést szabályozó törvényt is. Ennek kapcsán ezúttal is több kérdés merült fel, sőt voltak, akik ezúttal is felelevenítették, hogy még mindig nem derített fényt az ország arra az illegális szervkereskedelmi ügyre, ami állítólag Koszovó területén történt. Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter felhívta a képviselők figyelmét, hogy ez a törvény létfontosságú, hiszen életet menthet, így arra kérte a képviselőket, hogy legalább ezt a törvénymódosítást ne politikai célokra használják ki. Mint kiemelte, ennek a törvénymódosításnak az a célja, hogy senki se módosíthassa az egyén akaratát, hogy szervdonor kíván lenni, vagy hogy nem kíván az lenni, ugyanis mindkét esetben lehet majd nyilatkozni.
Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt képviselője válaszolva az ellenzéki képviselők felvetéseire, amelyekben tisztségviselők felelőssége is felmerül, azzal vágott vissza, hogy ne bizonyíték nélkül érveljenek. Szavai szerint felszólalásaival az ellenzék a színes forradalmat támogatja.
Nyitókép: Beta
