Szerbiának két kiemelt célja van 2026-ban: a béke és a stabilitás megőrzése, valamint az, hogy az év gazdasági szempontból Szerbia történetének legjobbja legyen – jelentette ki Aleksandar Vučić éves sajtó- és tájékoztató konferenciáján.
Mint elmondta, Szerbia bízik abban, hogy az amerikai OFAC és a külügyminisztérium pozitív döntést hoz a NIS működésének folytatásához szükséges operatív engedély ügyében. Hozzátette: nem tudja, mikor születik döntés, de hangsúlyozta, hogy az ország az elmúlt 83 napban is megőrizte energetikai stabilitását annak ellenére, hogy a Janaf vezetéken egyetlen csepp kőolaj sem érkezett.
Az elnök közölte, hogy az állam a devizapiacon 55 millió eurót vásárolt, miközben az év végén az euró árfolyama 117,28 dinár volt, hangsúlyozva, hogy nincs probléma a dinár stabilitásával.
Az egészségügyről szólva elmondta: Szerbia közel 5 milliárd eurót fordít egészségügyre, és eddig 250 orvos és egészségügyi dolgozó tért vissza külföldről a hazai rendszerbe. Közölte, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is ösztönözni kívánják.
Gazdasági téren Vučić bejelentette: várakozások szerint 2025 decemberében az átlagbér meghaladja az 1.000 eurót, míg 2027 végére elérheti az 1.400 eurót, a minimálbér pedig 2026 januárjától 551 euróra emelkedik.
Szavai szerint a következő időszakban jelentősen javul a rendőrségi egységek felszereltsége, és további bérnövekedésre számíthatnak a rendvédelmi dolgozók, amit a belső biztonság és a szervezett bűnözés elleni fellépés szempontjából kulcsfontosságúnak nevezett.
Az államfő kijelentette, hogy Szerbiában 2025-ben jegyezték fel a legalacsonyabb bűnözési rátát az ország történetében. Mint elmondta: az év során 64 072 bűncselekményt regisztráltak, ami a legalacsonyabb szám az elmúlt 25 évben. Kiemelte, hogy 2013 óta folyamatos csökkenés tapasztalható, míg 2012-ben még 58, 2001-ben közel 200 emberölést követtek el, addig 2025-ben mindössze 32 gyilkosság történt. A súlyos emberölések száma 30,4, a súlyos testi sértéseké pedig 35,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor nőtt a nemi erőszakok száma.
Aleksandar Vučić beszámolt arról is, hogy az épületek legalizálására 501.597 kérelmet nyújtottak be, ami jelentős lakossági érdeklődést jelez. Elmondása szerint az állam már megkezdte az ügyintézést, és céljuk, hogy május-júniusig 400–500 ezer ügyet lezárjanak.
Az államfő közölte továbbá, hogy jelentős, több milliárd euró értékű szerződéseket írtak alá a katonaság fejlesztésére, hangsúlyozva: a polgárok biztonságban érezhetik magukat. Elmondta, hogy a következő három évben többrétegű légvédelmi rendszer kiépítésére kerül sor, amely a meglévő és a legmodernebb eszközöket egyaránt magában foglalja.
Az elnök a nyugdíjasokhoz szólva közölte: öt napon belül történelmi csúcsot elérő nyugdíjakat kapnak kézhez. Elmondása szerint a nyugdíjak 2016-hoz képest nominálisan 137, reálértéken pedig 44,8 százalékkal emelkedtek, és hangsúlyozta: 2026-ban a mostani 12,2 százalékos emelést meghaladó növekedés várható. Mint fogalmazott, „ez nem a vége”, hiszen további jelentős emelésre lehet számítani.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is kitart a katonai semlegesség politikája mellett, elkötelezett a regionális béke iránt, és következetesen tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát nemcsak Koszovó, hanem minden más nemzetközi válság kapcsán is. Kiemelte: az állam egyidejűleg gondoskodik a polgárok biztonságáról, és mindent megtesz az esetleges fenyegetések elrettentése érdekében.
Vučić elmondta, hogy 2025-ben intenzív diplomáciai tevékenységet folytatott: 63 alkalommal találkozott államfőkkel, 34 esetben miniszterelnökökkel, és összesen 188 jelentősebb diplomáciai eseményen vett részt.
Köszönetet mondott az Elnökség munkatársainak, valamint a kormány tagjainak, akik részt vettek a számos külpolitikai aktivitás megvalósításában. Mint fogalmazott, közös munkával, nagy energiával és elkötelezettséggel sikerült méltó és komoly módon képviselni Szerbia érdekeit a nemzetközi színtéren.
Vučić a belső stabilitás és biztonság kapcsán kiemelte: büszke arra, hogy több tízezer törvénytelen megmozdulás, rendőrség és vagyon elleni támadás ellenére sikerült megőrizni a békét, a stabilitást és az emberéleteket. Elmondta, hogy a tiltakozások során biztonsági szempontból a legsúlyosabb eset Milan Bogdanović elleni lövöldözés volt a köztársasági képviselőház előtti téren, valamint egy késelés ugyanazon a helyszínen, politikai indíttatásból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindezek ellenére nem történt haláleset.
Összehasonlításként megjegyezte: Franciaországban a „sárgamellényes” tiltakozások során különböző helyszíneken több tucat ember vesztette életét, ami szerinte jól mutatja a szerbiai stabilitás megőrzésének jelentőségét.
Nyitókép: Beta/Miloš Miškov
