Dr. Dudás Attila a kiemelt jelöltek között

Vegyes hangulatban zajlott a köztársasági képviselőház kedden megkezdett ülése. Elsősorban az Európai Bizottság (EB) idei évi országjelentéséről folyt a vita: voltak, akik az Európai Unió Szerbia iránti közönyét, vagy éppen negatív viszonyulását ecsetelték; mások arra hívták fel a figyelmet, mely területeken nem bizonyított az elmúlt egy évben az ország. A hatalmi koalíció képviselői kiemelték, hogy Szerbia helye az európai közösségben van, a megkezdett reformok és vállalt kötelezettségek teljesítése pedig mindenekelőtt a polgárok érdekeit szolgálja – már csak ezért is fontos az EB észrevételeit és ajánlásait figyelembe venni.

Az ellenzéki képviselők többségében azokra a területekre mutattak rá felszólalásukban, amelyekben az ország egyáltalán nem teljesített az elmúlt egy évben. Az egészségüggyel kapcsolatban rámutattak arra, hogy nem minden polgár számára elérhető az egészségügyi ellátás, hogy orvoshiánnyal küzd az ország, illetve bizonyos egészségügyi intézmények éppen az orvoshiány, vagy sok esetben a felszereltség hiánya miatt nem működnek, vagy nem jól működnek. Tárgyalták az igazságügyben felmerülő gondokat, az oktatást is megemlítették, ahogy a munkásjogok is felmerültek. A vitát azonban a képviselők több esetben egymás sértegetésére használták fel, a hatalmi pártot hibáztatva azért, mert az ország az eurointegrációs folyamatokban már évek óta stagnál. Rámutattak, hogy Albánia és Montenegró már megelőzte Szerbiát. Felvetették annak lehetőségét, hogy még Moldávia is jobb helyzetbe kerülhet. A hatalmi párt képviselői pedig árulkodóknak nevezte az ellenzéki képviselőket, akik hátráltatják ezeket a folyamatokat.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnökeként arra mutatott rá, hogy az országjelentés már 5. alkalommal említi meg, hogy az ország technikailag készen áll a 3-as klaszter megnyitására. Nyilvánvaló, hogy nem csak a felkészültség meghatározó az újabb tárgyalási fejezetek megnyitásában – mondta. Egyes államok ennél sokkal többet várnak el Szerbiától, mindenekelőtt az ország külpolitikájának összehangolását az unióéval. Felsorolta azokat a tárgyalási fejezeteket, amelyekben az ország pozitív osztályozást kapott. Kiemelte a 29-es fejezetet, ami a vámpolitikára vonatkozik, és amely nélkül a teherszállítás napokig vesztegelne a határon. A 16-os, az adópolitikával foglalkozó tárgyalási fejezetben a dohánytermékek jövedéki adójának összehangoltságát emelte ki. Fontosnak tartotta kiemelni az energetikával foglalkozó tárgyalási fejezeteket, amelyek többek közt az ország energetikai diverzifikációját teszik lehetővé. Rámutatott arra is, hogy nemrégiben a parlament módosította a földgázról, a kőolajról szóló törvényeket. A mezőgazdasági törvényeket érintő tárgyalási fejezetek kapcsán, a halászat esetében áll legjobban Szerbia. Kovács Elvira rámutatott arra is, a 13-as fejezet esetében is teljesítette az ország a fejezet lezárásához szükséges feltételeket. Ugyanakkor Szerbia a legjobb értékelést a gazdasági fejlődés kapcsán kapta, hiszen csökkent az infláció, makrogazdasági stabilitást ért el az ország, folyamatosan növekszik a GDP és a bankszektor területén is előrelépést tudott felmutatni.

Kovács Elvira elmondta, hogy ugyanakkor az említetteken túl az államvezetésnek nagyobb figyelmet kell fordítania azokra a fejezetekre, ahol nem sikerült előrelépést megvalósítani. Ilyen a 23-as, az igazságüggyel foglalkozó fejezet, és a közigazgatásra vonatkozó reformokat is illene megsürgetni.

Részletezte azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyeket az EU kínál Szerbiának a felzárkózási folyamatban, és rámutatott, hogy az országjelentés szerint Szerbia nem használja azokat kellő mértékben.