Az Európai Bizottság éves országjelentése Szerbia számára útjelző kell, hogy legyen az eurointegrációs folyamatokban, hiszen mindenre kiterjedően rámutat az elért eredményekre, a kihívásokra és az elvárásokra is, amelyeket az Európai Unió az országgal szemben támasztott, emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnöke a parlamenti ülés napirendjén szereplő EB-országjelentés kapcsán.
Kovács Elvira az eurointegrációs bizottság elnökeként kiemelte, a 2024. szeptember 1-je és 2025. szeptember 1-je közötti időszakot összefoglaló dokumentum az mellett, hogy rámutatott azokra a területekre, amelyeken eredményeket mutatott az ország, azonosítja azokat is, amelyek esetében nagyobb figyelmet és elkötelezettséget vár el. Az EB tehát nem csak azokat a területeket mutatja be, amelyeken az országnak bizonyítania kell, vagyis nem is olyan tragikus az idei országjelentés, mint ahogy azt egyesek bemutatták – fogalmazott Kovács Elvira. Rámutatott ugyanakkor, hogy a jelentés szerint Szerbia mérsékleten felkészült az igazságszolgáltatás, a joguralom és az alapjogok terén. Hasonló felkészültséget állapított meg a közigazgatás terén is, ahol a jelentés nem érzékelt egy év alatt semmilyen előrelépést.
Habár a jelentés a demokratikus intézmények esetében fejlődést tapasztal, megállapítja a fejlődés további lehetőséget is, így a választási feltételek terén is. Kovács rámutatott, a jelentés az előtt készült, mielőtt a parlament elfogadta volna az egységes választói névjegyzékről szóló jogszabályt, vagyis mint fogalmazott, ezen a téren is előrelépés történt.
Elemezve a jelentés egyes részeit, elmondta, hogy a joguralommal és a sajtószabadsággal foglalkozó részben ugyan a korrupció ellenes küzdelemben előrelépést tapasztal a jelentés, a sajtószabadság esetében megállapítotha, hogy javultak a médiatörvények, ám a körülmények, amiben a médiumok vannak, nem változott. A képviselő emlékeztette a parlamentet arra, hogy november 12-én megválasztották az Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testület (REM) Tanácsának 8 tagját, és ezzel is léptek a vállalt kötelezettségek teljesítésében.
A jelentés megállapította, hogy Szerbia stabil partnere az EU-nak a vegyes migrációk terén, megállapította többek között, hogy a vízum-politika esetében is határozott lépéseket tett, a gazdaság terén mérsékelt és jó készenlétet figyeltek meg, megdicsérték a makrogazdasági stabilitást, a GDP folyamatos növekedését, a fiskális fegyelem megőrzését, illetve konstatálták az adó és a vámdíjak terén tett előrelépéseket. Ezúttal is megállapították, hogy az ország technikailag készen áll a 3-as tárgyalási fejezetcsomag megnyitására, illetve azt is, hogy a belső piaccal foglalkozó 2-es, valamint a mindenek előtt mezőgazdasággal foglalkozó 5-ös klaszter esetében is az EU-standardokhoz való összehangolás terén elvárt reformokban az ország elkötelezettségét.
Összefoglalójában Kovács Elvira megfogalmazta az EB országjelentése három üzenetet küld Szerbia felé, mégpedig azt hogy az európai jövő kéznyújtásnyira van, de megköveteli a hiteles és fenntartható reformokat. És bár Szerbia stratégiai célja az EU-tagság, mégis láthatóbb elkötelezettséget várnak el az országtól ezen a téren, a politika, a cselekedetek és a narratíva esetében is. A harmadik üzenet pedig az, hogy az unió Szerbiát a közösség tagjaként látja, és kész segítséget is nyújtani ennek elérésében. A reformokra nem Brüsszel, vagy Szerbia miatt van szükség, hanem a polgárok miatt, hangsúlyozta a jelentés kapcsán Kovács Elvira.
Nyitókép: PrintScreen
