A Felső Bírósági Tanács keddi ülésén egyöntetűen döntött a parlamenti eljárásban levő, a bűncselekményből származó vagyonelkobzásáról szóló törvény, illetve a bírákról szóló törvény módosításáról. Kitérnek arra is, hogy az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény tervezetét vissza kell vonni az eljárásból, ezzel kapcsolatban az igazságügyi minisztériumhoz fordultak hivatalosan. Levelüket közzé is tették a Felső Bírósági Tanács honlapján.
Mint ahogy ezekben a dokumentumokban a Felső Bírósági Tanács megfogalmazta, az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény ellent mond az Alkotmánybíróság 2014. február 6-án meghozott döntésével. E döntés szerint alkotmányellenesnek minősítették az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény azon álláspontját, miszerint azok a személyek, akik nem fejezték be az Igazságügyi Akadémiát, automatikusan elveszítik annak lehetőségét, hogy első alkalommal bírónak válasszák őket. Akkor kiemelték, ez alkotmányjogilag elfogadhatatlan. Hangsúlyozták továbbá, hogy ez a törvény ellentmond a Felső Bírósági Tanácsról szóló törvénnyel is, ugyanis a törvénytervezet szerint az Igazságügyi Akadémia határozza meg a bírói képzés programját a Felső Bírósági Tanáccsal összhangban, holott a Felsőbb Bírósági Tanácsról szóló jogszabály szerint ez a feladat a tanácsot illeti meg kizárólag. Figyelmeztetnek arra is, hogy az Igazságügyi Akadémia irányításának összetétele nem biztosít függetlenséget az intézménynek, hiszen az igazgatóbizottság tagja az igazságügyi miniszter, illetve a kormány is javasol tagot ebbe a testületbe, míg a programtanácsba a pénzügyi, valamint az igazságügyi minisztérium államtitkárai kerülnek, az illetékes miniszter javaslatára.
A bírákról szóló törvény módosítása kapcsán figyelmeztetnek, hogy a módosítás szerint 2030. január 1-jétől az első alkalommal kinevezett bírákat kizárólag azok a jelöltek közül lehetne megválasztani, akik elvégezték az Igazságügyi Akadémiát, az akadémiára történő felvétel a bírói posztra történő megválasztás előválogatója lenne, ez pedig teljesen ellentmond a Felső Bírósági Tanács hatásköreit taglaló alkotmányos és törvényes előírásoknak, mivel kizárólag ennek a testületnek a hatáskörébe tartozik a bírák megválasztása.
Kiemelik, amennyiben csak az Igazságügyi Akadémia soraiból választhatnak majd bírát és ügyészt, az tartósan felborítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Felhívják a figyelmet, hogy a Felső Bírósági Tanács nem hagyta jóvá a bírákról szóló törvény módosítását, csupán támogatásukról biztosították az igazságügyi minisztériumot abban, hogy az Igazságügyi Akadémiáról szóló új törvényt az eurointegrációs folyamat 23-as tárgyalási fejezetével és Szerbia vállalt kötelezettségeivel összhangban fogalmazza meg.
A Felső Bírósági Tanács azután véleményezte a parlamenti eljárásban levő törvényeket, miután Nenad Vujić igazságügyi miniszter a napokban bejelentette, több igazságügyet érintő törvény is szerepel a köztársasági képviselőház következő ülésén.
