Az új törvény hatályba lépése után zéró toleranciát vezetnek be az új építésű, engedély nélkül épült létesítmények esetében – emelte ki Aleksandra Sofronijević építési miniszter tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amelyen a képviselők a múlt héten megkezdett, az engedély nélkül felépült objektumok bejegyeztetését szorgalmazó törvénycsomagról folytattak vitát.
Aleksandra Sofronijević az ellenzéki képviselők aggályaira reagálva, miszerint az illegális objektumok törvényes keretek közé helyezésével a hatalmi párt holdudvarába tartozó beruházásoknak szeretnének törvényt teremteni, elmondta, hogy 2015-ben készült egy műholdas felvétel a meglévő ingatlanokról, ami számos különböző adattal szolgál a minisztériumnak, például hogy az országban 4,8 millió be nem jegyzett létesítmény van. Ezt a helyzetet szeretnék az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzetetésének feltételeivel foglalkozó törvénnyel, illetve azt kísérő, a többi között kataszteri adatokat szabályozó jogszabályokkal rendezni. Hangsúlyozta, az objektumok rendeltetése alapján tesznek különbséget a magánszemélyek és azok között, akik kommerciális célokkal építették fel azokat. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az új, engedély nélküli objektumok vagy bontásra lesznek ítélve, vagy állami tulajdonba kerülnek.
Mondataival az ellenzéki képviselők felvetéseire reagált. Verica Milovanović, a Szerbia Központ (SRCE) képviselője ugyanis rámutatott arra, hogy Szerbiában évtizedek óta folyik az engedély nélküli építkezés, amit a 4,8 millió be nem jegyzett objektum is alátámaszt. Módosítási indítványukkal ugyanakkor kiemelték, a négyzetméterkülönbség költségeivel nem a tulajdonost kell terhelni, hanem a beruházót, hiszen a beruházó volt az, aki szándékosan lépte túl az engedély adta kereteket.
Robert Kozma, a Zöld–Baloldali Front képviselője ugyanakkor arra kért magyarázatot, hogyan jutottunk oda, hogy szinte minden második objektum nincs bejegyezve a kataszterbe. Arra kérte a minisztériumot – erre egyben módosítási indítványt is benyújtottak –, hogy a törvény részét képezze a műholdas felvételek dátuma, és az azt követően felépült objektumokat már az új törvény alapján iktassák be a kataszterbe.
Đorđe Stanković, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője kérdést tett fel, hogy milyen jövő vár a Kopaonikon, a természetvédelmi területen felépült szállodára – amely lebontását az állami szervek már évekkel ezelőtt elrendelték, de még mindig nem történt meg –, képezheti-e majd a bejegyzés tárgyát.
A parlamenti vitán a képviselők nem csak a témáról beszéltek. Felmerültek Szerbia második világháborús eseményei, az akkor elkövetett kivégzések is. Nikola Selaković kulturális miniszter a téma kapcsán kiemelte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szerepét a Szerbia és Magyarország közti történelmi megbékélésben. Kiemelte, Szerbia kész más országokkal is a történelmi megbékélésre, amennyiben kölcsönösen elismerik az ártatlan áldozatokat. Szavai szerint Szerbia előre kíván nézni és jó kapcsolatokat ápolni minden országgal.
Felmerült a nagybecskereki Stil fogyatékkal élők szakmai rehabilitációjával és foglalkoztatásával foglalkozó vállalattal kapcsolatos gond is, hiszen azt csőd fenyegeti, leépítések történtek, miközben fogyatékkal élőknek nyújt egyedüli megélhetési lehetőséget. Az ellenzék a munkások jogainak védelmére szólította fel a kormányt. Milica Đurđević Stamenković munkaügyi, foglalkoztatási miniszter elmondta, a foglalkoztatottak védelmében a minisztériuma minden szükséges lépést megtett, azok, akiknek a munkaköre megszűnt, megkapják a végkielégítést. A vállalat működésébe pedig bekapcsolódott a Gazdasági Minisztérium is. A miniszter szavai szerint megkezdték az elbocsátott személyek újabb foglalkoztatása körüli tárgyalásokat is.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött. Kovács Elvira, a VMSZ képviselője a családtámogatás fontosságára mutatott rá. Elmondta, pártja számára a család volt és lesz is közösségünk alappillére. Az erős, stabil családok jelentik a garanciát a megmaradásunkra, a fejlődésünkre és a boldogulásunkra a szülőföldünkön. Éppen ezért fontos az állam, illetve a tartomány által nyújtott pénzügyi támogatás, ám a demográfiai kép arra utal, hogy ez nem elég. A felmérések szerint a szülők azokon a településeken döntenek a második és a harmadik gyermek mellett, ahol például ingyenes a napközi. Magyarország példáját megemlítve rámutatott arra, hogy az anyaország a gyermekvállalás ösztönzésére a pénzügyi támogatás mellett a szülőket a generációk közötti együttműködéssel is segíti, vagyis a nagyszülők besegítését is figyelembe veszi. A családtámogatási minisztériumtól éppen ezért tájékoztatást kért arról, milyen programokkal segíti az önkormányzatokat a gyermekvállalás ösztönzésére.
Nyitókép: Beta
