Az elmúlt években 4,8 millió olyan objektumot vettek számba, amely tulajdonjogáról nincs hiteles bizonyíték. A 2016-ban hatályba lépett, az objektumok legalizációjával foglalkozó törvénynek megfelelően végzett felmérés során kiderült, hogy 1,6 millió létesítmény nincs bejegyeztetve és azok közül mintegy 972 ezer lakás vagy ház – mutatott rá Aleksandra Sofronijević építési miniszter tegnap a köztársasági képviselőház őszi ülésszakának első ülésén, amely napirendjén szerepel egyebek mellett az ingatlanjog bejegyeztetésének feltételeivel foglalkozó törvény. A miniszter hangsúlyozta a törvény szociális szegmensét, a lakhatásra való jog védelmét is.
Sofronijević szavai szerint a törvénymódosítások a meglévő illegális létesítmények tulajdonjogának bevezetésére irányulnak, illetve a tulajdonosoknak lehetőséget ad arra, hogy jogilag is rendelkezhessenek ingatlanjukkal.
Szavai szerint a képviselők előtt szereplő jogszabályok összhangban vannak a nemzetközi dokumentumokkal, és ezzel olyan problémára szeretnének megoldást találni, amelyek több évtizedre tekintenek vissza, amelyek a korábbi próbálkozások ellenére még mindig megoldásra várnak. Sofronijević elmondta, az építési felügyelőség kötelezettségei közé tartozik, hogy a nem biztonságos létesítményeket bezárja és használatát megtiltsa. Vagyis elsősorban jegyzékbe kell venni az épületek tulajdonosait, majd utána rendszerbeli ellenőrzés alá vonni azokat. Minden tulajdonos felelősséggel tartozik az ingatlana iránt – emelte ki.
A bejegyeztetést a tulajdonosok elektronikus úton tehetik meg, egy egységes formanyomtatvány kitöltésével, illetve a szükséges kísérődokumentumokat is elektronikus úton kell majd elküldeni. Véleménye szerint ez felgyorsítja a legalizációs folyamat elindítását, hiszen nem lesz közvetítő a kérvényező és a folyamatot lebonyolító intézmény között.
Kitért arra is, hogy az állam nem fogja tolerálni a visszaéléseket, illetve ezek a legalizációs folyamatok sem lesznek ingyenesek. Önkormányzatoktól és az ingatlanok funkciójától függően szabnak ki díjat rájuk, azzal hogy például faluhelyen ennek a folyamatnak a lebonyolítása 100 euróba kerül majd. A visszaélések és az újonnan épülő illegális létesítmények esetében a jogszabályok arra is lehetőséget adnak, hogy azokat az állam a saját nevére vezesse be és a közjó javára használja.
A parlamenti munka a képviselői kérdések feltevésével kezdődött, amelyek között az ellenzék kérdést tett fel a Belügyminisztériumnak, ki adott engedélyt arra, hogy a képviselőház előtt kialakult sátortábor hónapokra lezárja a főváros egyik legfontosabb útvonalát, illetve hogy az ülés napján újabb sátrat állítsanak fel. Több kérdést intézett az ellenzék és a hatalom képviselői is az ügyészségek felé az elmúlt időszakban a tüntetéseken történtek kapcsán, továbbá felmerült a szociális nyugdíjak kérdése is.
Utána a képviselők között a napirend meghatározása kapcsán több törvényjavaslat is felmerült, ám a parlament többsége úgy döntött, nem bővítik a napirendi pontok számát, vagyis 47 törvényről döntenek. Három általános vitába vonták össze azokat. Tegnap az első 8 törvény általános vitáját kezdték meg, amely napirendjén szerepel a végrehajtásról szóló törvény is, amely kapcsán Nenad Vujić igazságügyi miniszter kiemelte, ezekkel a jogszabályokkal szeretnék biztosítani a polgárok otthonhoz való jogát, megakadályozva a hajléktalanságot és azt, hogy az emberek végrehajtási eljárás révén elveszítsék egyetlen otthonukat. Mint mondta, a javasolt törvénymódosítások nem azokat a polgárokat védik, akiknek lehetőségük van az adósságuk visszafizetésére, hanem azokat, akik szociális nehézségbe kerültek. Mint mondta, minden polgárnak joga lesz bírósághoz fordulni és kifogást emelni, ha a végrehajtási eljárás tárgyát képző ingatlan az egyetlen otthona.
Siniša Mali pénzügyminiszter az EXPO 2027 specializált kiállítást érintő jogszabályok módosítását ismertette. Mint mondta, azok a kiállítás megszervezését könnyítik meg. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter pedig a vetőmagokkal foglalkozó törvény kapcsán mutatott rá arra, hogy a törvénymódosítás a hazai termelést erősíti.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, az eurointegrációs bizottság elnöke az ülés elején kiemelte, a napirenden két törvény is szerepel, amit az Európai Unió jogszabályaival hangol össze a szerbiai jogalkotás. A információs biztonságról szóló törvény kapcsán kiemelte, hogy miután az unióban 2022-ben új intézkedéseket vezettek be, amelyek a cyberbiztonsággal is foglalkoznak, ezekkel a jogszabályokkal hasonlóan szeretné Szerbia is a polgárok védelmét biztosítani a közösségi hálókon, de a személyes adatok védelmében is. Kitért arra is, hogy a vetőmag és ültetési anyaggal foglalkozó törvényjavaslatok módosítása valójában az 5-ös klaszter megnyitásának előfeltétele, hiszen a 3-as fejezetcsomag mellett Szerbia még egy klaszter megnyitását szeretné készen várni, ezzel hozzájárulva azokhoz a törekvésekhez, amit az államfő fogalmazott meg, miszerint 2026 végére az eurointegrációs folyamat minden feltételének eleget tegyen az ország.
Bájity Borisz, a VMSZ képviselői csoportjának nevében kiemelte, támogatni fogják a napirenden szereplő, az épületek legalizációjával foglalkozó törvényt, illetve a végrehajtási törvény módosítását is, hiszen mint mondta, a VMSZ Orbán Viktor kormányának köszönhetően a Prosperitati Alapítvány által, illetve a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésével több mint 16 ezer pojektumot sikerült megvalósítani, amelyek között többen a megélhetésüket, mások a lakhatásukat biztosították. Mindezek esetében pedig fontos az ingatlanok rendezett dokumentuma. Kitért arra is, hogy a végrehajtásról szóló törvény módosítása fontos szociális intézkedés, hiszen meghatározott feltételek szerint, de az állam védi a családokat és az otthonokat.
A vita sokkal nyugodtabban zajlott, mint az utolsó parlamenti ülések során tavasszal, ám sértegetésektől ezúttal nem volt mentes.
