Azok a polgárok, akik adósságot halmoztak fel – akár a bankokkal, akár a közműszolgáltatókkal szemben –, a végrehajtásról szóló új törvényjavaslat szerint csak akkor jogosultak a lakás mint az egyetlen ingatlan kényszerértékesítése elleni védelemre, ha megfelelnek öt nagyon szigorú kritériumnak – közölte a Danas napilap.
A törvénymódosítások szerint ugyanis az ingatlant csak akkor nem lehet végrehajtási eljárásban értékesíteni, ha a végrehajtási adós egyetlen ingatlanáról van szó. Ugyanakkor az ingatlant akkor sem lehet az adósság fejében eladni, ha az adós a végrehajtási javaslat benyújtása előtt legalább öt évig az adott lakhellyel rendelkezett, ha ezt a címet nem fagyasztotta be a rendőrség, miután megállapította, hogy illető nem él az adott címen. Illetve a kényszerértékesítési rendelet legfeljebb 60 négyzetméteres lakásra vonatkozik.
Továbbá az ingatlant nem lehet eladni, ha a követelés összege nem haladja meg az ingatlan piaci, vagyis a helyi önkormányzat rendelkezései által meghatározott értékének a felét.
Feltétel az is, hogy az adós a végrehajtási javaslat benyújtását megelőző három évben nem adott vagy ajándékozott el más ingatlant, nem mondott le ingatlan esetében az öröklési jogáról, és nem kötött életre szóló eltartási szerződést.
Ivan Zlatić, a Krov nad glavom Egyesült Akciók képviseletében rámutatott arra, hogy a polgárok többsége esetében a törvényjavaslat nem nyújt érdemi védelmet. Szervezetük tapasztalatai szerint ezek a változások kevés emberre vonatkoznak, ugyanis a törvényjavaslatok értelmezése szerint az egyetlen otthonhoz való jog védelme nem vonatkozik a lakáshitelekre. Csak azokat érinti, akik teljes tulajdonosai egy adott ingatlannak, ugyanis amíg az ingatlan hitel alatt van, addig az a banké – magyarázta Zlatić.
Különösen problematikusnak tartja azt a rendelkezést, miszerint az adósnak legalább öt évig az adott címen kell hogy legyen bejelentett lakhelye, hogy a lakást védelem alá vonják. Ez azért gond, mert a polgárok közül sokan másik városban, vagy külföldön keresik megélhetésüket, és ez alatt az idő alatt a lakhatásukat befagyaszthatják az adott címen.
A Danas napilap rámutatott arra, hogy egyelőre nem lehet tudni, a törvény védelme alatt állnak-e azok, akik ingatlanhitelt vettek fel a banknál, de nem bírták fizetni a havi részeleteket.
Jovan Ristić, az Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület jogásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nem tesz különbséget az adósságok természete között, vagyis kényszerétékesítés akár az ingatlanhitel miatt is bekövetkezhet. A törvényrendelkezés ugyan nem mondja ki közvetlenül, hogy a lakáshitelek nem képezhetik az adósság tárgyát, ám nagy akadályt jelent, ha az adós hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan adósság fejében behajtás tárgya lehet, mert így az ingatlan feletti védelem érvénytelenné válik. A bankok szinte mindig belefoglalnak egy ilyen záradékot a kölcsönszerződésekbe – mutatott rá Ristić. Szerinte a törvény módosítása után ezt a rendelkezést fogják felhasználni saját védelmükre, és ilyen hozzájárulás nélkül nem fognak hitelt adni.
Rámutatott arra is, hogy mindenkinek van felelőssége. Például ha valaki hitelt vett fel az első ingatlana megvásárlására, de nem fizette a havi részeteket a banknak, nem várhatja el, hogy a törvény védelmét élvezze és az adott ingatlanban maradhasson.
Nyitókép: Illusztráció
