A lakosság csupán 38 százalékának van pozitív véleménye az Európai Unióról Szerbiában – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amit az idén tavasszal készített a Eurbarometer a WeBalkans elnevezésű program keretében. Az a három kulcsfontosságú faktor, amely jelentős mértékben javítana az unió megítélésén: az ország gazdasági fejlődésének támogatása, a korrupcióellenes küzdelem támogatása, illetve az önkormányzati szintű projektumok pénzügyi támogatása lenne – áll a közzétett felmérésben.
A közvélemény-kutatás résztvevői rámutattak arra, hogy az EU szerepét mindenekelőtt az egészségügyi rendszer módosításában látják, a korrupció elleni küzdelemben, valamint az ország gazdaságának fejlesztésében és a kereskedelemben.
Ami meglepő adat, hogy a szerbiai lakosság bizalma az Európai Unióban visszaesett, ezzel szemben nőtt az Oroszországba és a Kínába vetett bizalom. E két utóbbi állam iránti bizalom jelentősen nagyobb, mint az unió melletti kitartás.
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 84 százaléka tisztában van az unió részéről érkező pénzügyi támogatásokkal, 60 százaléka nagyra vagy mérsékeltre értékelte az EU Szerbia iránti támogatását, 29 százaléka pedig hisz abban, hogy az unió az ország legnagyobb donátora, mégis többre értékelik Kína és Oroszország támogatását. Az Európai Unió ebben a rangsorolásban csak a harmadik helyen áll.
A felmérésből kiderül, hogy megkérdezettek 45 százaléka szerint Szerbia soha nem lesz az európai közösség tagja. Csupán 10 százaléka bízik abban, hogy 5 éven belül erre sor kerül, 26 százaléka szerint pedig az EU-tagságra nagyobb valószínűséggel 5–15 éven belül kerül sor.
A közvélemény-kutatás időpontjában a polgároknak csupán 33 százaléka szavazott volna arra, hogy Szerbia csatlakozzon az Európai Unióhoz, amennyiben ezt a kérdést népszavazásra bocsátották volna, még amellett is, hogy a polgárok 41 százaléka hisz abban, hogy az EU-tagság több haszonnal járna az ország számára, mint amennyi hátrányt hozna.
Az EU-tagság előnyeit a határok nyitottságában látják, a válaszadók 40 százaléka ugyanis a szabad utazási lehetőségeket emelte ki, azt, hogy nincs vízumkötelezettség, 29 százaléka a pénzügyi támogatásokban látja az tagság előnyét, 28 százaléka pedig a korrupció megfékezésében.
Éppen az határok megnyitásában látják az EU-tagság hátrányait is, hiszen az megkönnyítené a fiatalok kivándorlását. Mintegy 29 százaléka a bányászati kincsek felélésének lehetőségét emelte ki, 27 százaléka pedig a hátrányok közé sorolta, hogy Szerbiának társulnia kellene a tagság megszerzése után a NATO-hoz.
Az eurointegrációs folyamatok lelassulását azonban a megoldatlan területi vitákban, a megszállt területekben látják, illetve az érdeklődés hiányában az EU-tagság iránt, valamint azt is kiemelték, hogy Szerbia nem képes teljesíteni az elvárásokat.
Nyitókép: Printscreen
