Az oktatásban dolgozók reprezentatív szakszervezeteivel folytatott tárgyalások eredményesek, jók az esélyek arra, hogy a kezdőbérek az oktatásban kiegyenlítődjenek az országos átlagbérrel – nyilatkozta Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a Pink tv-nek. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi számítások szerint az oktatásban az idén 114 ezer dinár lesz a kezdőbér, a szerbiai átlagbér pedig 117 ezer dinár. A miniszter szavai szerint további hét százalékot kellene elkülöníteni ahhoz, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban sikerüljön biztosítani a szakszervezetek által kért bérmasszát. Stanković értékelése szerint a versenyképes bérek több szempontból fontosak, egyebek mellett azért, mert ezek révén ismét vonzóbbá válhat a pedagógus szakma, ami pedig az adott felsőoktatási szakirányok népszerűségének az ismételt növekedéséhez vezethet.
– Ugyanakkor a munka és a bérek közötti kapocs továbbra is rendkívül szoros lesz. Ha valaki kockáztatni szeretné foglalkoztatási státuszát, nyugodtan menjen a zárlatokra. A semmittevésért biztosan nem fizet az állam. Aki dolgozik, az megkapja a bérét, méghozzá a megnöveltet. Emlékeztetnék, hogy a kormány előző összetétele megemelte az oktatásban dolgozók bérét, de a tanulmányaikat önállóan finanszírozó hallgatóknak is megígérte az 50 százalékos költségtérítési támogatást. Ettől továbbra sem álltunk el, a szükséges költségvetési eszközök rendelkezésre állnak. Több, oktatásban dolgozó személy is arra az álláspontra helyezkedik, hogy nagyon régen nem volt annyi pénz az oktatásban, mint amennyi most van. A tanári, pedagógusi feladatok ellátása után bárki foglalkozhat politikai aktivizmussal. Mindazonáltal munkaidőben a munkafeladatokra kell összpontosítani – taglalta Stanković.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a Belgrádi Egyetem karaira első körben 10.984-en iratkoztak be, ezzel szemben tavaly 11.522-en. Stanković szavai szerint a tavaly november óta zajló felsőoktatási zárlat miatt nagyon sok fiatal és szülő vált szkeptikussá a Belgrádi Egyetem vonatkozásában. Elmondta, a magánegyetemek iránti érdeklődés nagyobb a korábbiakhoz képest, de a pristinai székhelyű Kosovska Mitrovica-i Egyetem iránti érdeklődés is 20 százalékkal növekedett.
Rámutatott arra, hogy az online térben zajló oktatás és a konzultációk rendszere, valamint a gyorsított vizsgáztatás nem ideális, ám valahogyan kezelni kellett a zárlat következtében előállt helyzetet. „A zárlat következtében egyfajta euforikus állapotba kerültek a hallgatók, minden megváltozott, például az előadások rendje, de a korábbi fegyelem és önfegyelem is részben leépült” – jegyezte meg Stanković.
Nyitókép: Illusztráció
