A tartományi kormány felelősségteljesen áll hozzá a pénzek felhasználásához, és stratégiailag gondolkodik az eszközök rendeltetéséről: folyamatosan beruház az infrastruktúrába, a környezetvédelembe, a szociális védelembe, és gondot visel a nemzeti közösségek igényeiről. Ezzel erősíti a kohéziót és a közösség fejlődését – mondta az ülésen Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke. Az egyik legfontosabb napirendi ponttal, a költségvetés módosításával kapcsolatban kiemelte: az ülésen született döntések is bizonyítják, hogy Vajdaság tud válaszolni mindazokra a kihívásokra, melyek a fenntartható fejlődést szavatolják, és javítanak a vajdaságiak életkörülményein. Kiemelte, hogy a büdzsé csökkenése ellenére a következő időszakban több pénzt irányoztak elő a vízgazdálkodásra, a vadászatra és a mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok tevékenységére.
A költségvetés és a hozzá tartozó programok módosítása mellett több közvállalat is beszámolt a tevékenységéről: a Vajdasági Városrendezési Intézet, a Vajdaság Vizei Közvállalat, a Vajdaság Erdői Közvállat, valamint a Vajdasági Pedagógiai Intézet 2024. évi jelentései is a képviselők elé kerülnek. A vajdasági magyarságot érintő kérdésekben a képviselők elé terjesztették a Forum Könyvkiadó Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet alapításáról szóló határozatok módosítását is.
Alapvetően technikai módosításról van szó, amelyre a kultúráról szóló törvény változása miatt került sor, és az alapító okiratok módosítására vonatkozik – válaszolta a Magyar Szó kérdésére Juhász Bálint.
– Nagyon fontos, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörét a lehető legszélesebb értelmezésben tiszteletben tartsuk. A nemzeti tanácsoknak tehát részben kinevezési joguk is van, illetve részben a javaslattevő és véleményező funkcióik is megmaradnak. Ez is igazolja annak fontosságát, hogy magyar érdekképviselet legyen minden szinten: a képviselőink ezúttal is részt vettek a szakmai munkában, de jelen vannak a tartományi kormányban és a képviselőházban is. Így a nemzeti tanácsok hatáskörei sértetlenek maradtak – mondta az elnök.
Az ülést egyébként a hónapok óta húzódó tiltakozások után először nem kísérte lakossági megmozdulás. Ehelyett a Szabad Polgárok Mozgalma párt képviselői döntöttek bojkott mellett, és nem vettek részt a vajdasági parlament munkájában.
CSÖKKENT A KÖLTSÉGVETÉS
A büdzsé félévi módosításának jelentőségéről Nenad Borović, a Szerb Haladó Párt képviselője számolt be a sajtónak. A tartományi költségvetéssel és pénzügyekkel megbízott bizottság elnöke elmondta, hogy az első fél évben a költségvetési keret 2,8 százalékkal csökkent a tervezetthez viszonyítva, ami nominálisan valamivel több mint 1,9 milliárd dinárt jelent. Tehát a csaknem 69,5 milliárd dinárról csaknem 67,5 milliárdra esett vissza. A haladó párti képviselő az első félévi adatokat összehasonlította a múlt év első hat hónapi kimutatásaival: elmondta, hogy a 2024 augusztusi költségvetés-módosításban is csökkent a büdzsé. Ha az úgynevezett átviteli eszközök összegét levonjuk mind a tavalyi, mind az idei költségvetési összegzésből, akkor valójában mindkét évben valamivel több mint 50 milliárd dináros keretről van szó, sőt, az idén 1,5 milliárd dinárral több került a tartományi büdzsébe az első fél év alatt, mint tavaly ugyanebben az időszakban – magyarázta Nenad Borović. Hozzátette: ezek azok az eszközök, amelyekkel valóban rendelkezik a tartományi kormány. Ugyanakkor kiemelte, hogy az adókból befolyt bevétel is magasabb a tavalyi átlagnál. Ez a haladó párti képviselő szerint annak a bizonyítéka, hogy a blokádok és a gazdaság megállításának kísérletei nem jártak sikerrel, mert a folyamatosan növekedő beruházások révén a nagyobb számú munkavállaló több adót fizet a közös büdzsébe. A pénzügyi bizottság elnöke sajtónyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy az első fél évben a közadósság alig több mint 1,5 milliárd dinárra csökkent, és így az idei tartományi bevételek csupán 1,62 százalékát teszi ki. Ez alapozza meg a vajdasági büdzsé stabilitását – hangsúlyozta a képviselő.
A költségvetés-módosítással kapcsolatban Nenad Borović hangsúlyozta, hogy a gazdaság egyik legfontosabb ágazatára, a mezőgazdaságra összpontosít, amelyre a büdzsé csökkenése ellenére több mint 1 milliárd dinárral többet fordít. Az eredetileg tervezett, több mint 12,1 milliárd dináros keretet ugyanis csaknem 13,2 milliárd dinárra növeli a mezőgazdasági jellegű projektek és programok tekintetében. A tartományi képviselőház ezen programok módosítását is jóváhagyta, azaz az erdő- és a vízgazdálkodásra, valamint vadászatra szánt pénzeszközök növeléséről is döntött.
KINTRŐL BEKÖLTÖZÖTT A BOJKOTT
A tartományi kormány munkáját ezúttal nem kísérte az elégedetlenkedő polgárok füttyszava, de tiltakozók sem gyülekeztek az épület körül. A rendőri jelenlét azonban erősen érződött úgy az épület környékén, mint az épületben. Ezt az intézkedést nem tartotta méltányosnak az ellenzék, amely a költségvetés-módosítás időpontját sem találta megfelelőnek. A Szerbia Centrum–Zöld-Baloldali Front–Fordulat Mozgalom frakció képviselői szerint ugyanis kizárólag azért hívták össze az ülést különböző indokolatlan napirendi pontokkal, hogy a hatalmon levők káderváltásait igazolni tudják. Ennek ellenére az említett párt tagjai úgy döntöttek, hogy részt vesznek az ülésen, hisz „hozzászólásaikkal rá tudják irányítani a figyelmet az ellentmondásos döntésekre és mulasztásokra, megszolgálva az őket támogató polgárok bizalmát” – válaszolták az ellenzéki csoportosulás képviselői az újságírók kérdésére.
A Szabad Polgárok Mozgalma az egyetemisták kérésére és a rendszer általános elnyomása miatt bojkottot hirdetett, így nem vett részt a tartományi képviselőház mai ülésén. A párt ugyanis olyan határozatot hozott, hogy „a jövőben se köztársasági, se tartományi szinten nem vesz részt az elnyomást alkalmazó rendszer munkájában, amelyben a lakosokat megfélemlítik, verik és börtönbe zárják a véleményük kinyilvánítása miatt” – mondta a párt képviselőjeként a sajtótájékoztatón doc. dr. Radivoje Jovović.
A Szabad Polgárok Mozgalmának bojkottjára a képviselőik sajtónyilatkozata előtt reagált Juhász Bálint. Újságírói kérdésre kifejezte sajnálatát, hogy a polgárok által kiválasztott képviselők ilyen döntést hoztak. Hangsúlyozta álláspontját, miszerint Vajdaság minden polgárának joga van arra, hogy legyen képviselője a tartományi parlamentben, mert ez a párbeszéd helye, és minden vajdasági polgár otthona. „Ezért úgy gondolom, hogy minden képviselő, aki a részvétel ellen hoz döntést, tévesen dönt” – fogalmazott a képviselőház elnöke a sajtótájékoztatón.
Nyitókép: Juhász Bálint (Ótos András felvétele)
