Nincs tömeges átiratkozás

A Tusványoson hangsúlyos témákról, a következő időszak prioritásairól, továbbá az aktuális beiratkozási mutatókról, valamint a felsőoktatás blokádja feloldásának elengedhetetlenségéről is beszélt a Szabadkai Magyar Rádió Mozaik című műsorában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A Ránk számíthatsz! jelmondattal megtartott 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kapcsán Pásztor a találkozási lehetőség fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy Tusnádfürdőn az elszakított nemzetrészek és a magyar kormányzat is képviselteti magát.

Pásztor Bálint szerint a szervezők rendkívül jó szlogent választottak, kiemelte, ez a VMSZ álláspontját és politizálásának jellegét is tükrözi. „A közösség számíthat a VMSZ-re, és mi is számíthatunk a közösségre, ugyanakkor mi mindannyian, külhoni magyarok számíthatunk Magyarország kormányának a támogatására, de egymáséra is” – nyomatékosította. Beszámolt saját találkozóiról, valamint a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés legfontosabb részleteiről. Ezzel összefüggésben elégedetten nyugtázta, hogy sokadszorra elmondhatta, legalább négy olyan, mostanra megvalósított kezdeményezés van, amely a vajdasági magyaroktól indult és nemzetpolitikai sikertörténet lett belőle. Elmondta, a nemzetrészek vezetőivel részt vett az Orbán Viktor szervezte munkaebéden, amely során kötetlenebbül lehetett beszélgetni a miniszterelnökkel a határon túli magyarság, ezen belül pedig a vajdasági magyarok prioritásairól, például a gazdaságfejlesztési terv megvalósításának folytatásáról vagy az új gazdaságfejlesztési terv kidolgozásáról és annak későbbi támogatásáról, továbbá a közösség intézményeinek a támogatásáról.

LEGSZOMORÚBB A HELYZET A FELSŐOKTATÁS TEKINTETÉBEN

A beszélgetésen ezúttal is szó volt az általános és középiskolai beiratkozási mutatókról, valamint a tavaly év vége óta tartó intézményzárlatnak a felsőoktatási intézményekbe felvételiző hallgatókra gyakorolt hatásáról.

– Az idén várhatóan 1276 gyermek kezdi meg tanulmányait az általános iskolákban magyar nyelven. Tavaly 1285 volt a magyar kis elsősök száma, 2023-ban 1307, 2022-ben 1267. Nagyjából ott vagyunk, ahol lenni szoktunk. A középiskolákban az elsősök száma várhatóan 1097 lesz, tavaly 1051 volt, 2023-ban 1091, 2022-ben 1082. E téren minimális növekedés jellemző. Azt is elmondanám, hogy a Szülőföldön Magyarul Program támogatását az idén 19 777-en igényelték, tavaly 19 603 volt az igénylések száma. Szó sincsen arról, hogy drasztikus lenne a fogyás és a szülők tömegesen íratnák át a gyerekeket Magyarországra. Ez rendkívül releváns, hiszen fontos, hogy a következő években, évtizedekben is meghatározó részei legyünk a társadalomnak. A mutatók nem a véletlen művei, hanem annak, hogy az MNT és a VMSZ szakpolitikusai, helyi vezetői az összes családot felkeresték és a szülőföldön maradás fontosságáról beszélgettek velük. Míg vannak olyanok, akik arról beszélnek, hogy élhetetlen a szülőföld és azokat népszerűsítik, akik elmentek, azt mutatják be, hogy milyen jó külföldön élni, addig mi minden gyerekért és családért küzdünk. Ha elkezdenének csökkenni a számok, onnantól nagyon nehéz lenne fenntartani a magyar intézményrendszert – fogalmazott Pásztor.

A felsőoktatás tekintetében már szomorúbb a helyzet – jegyezte meg a folytatásban. Elmondta, dr. Bagi Ferenc egyetemi tanár, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományügyi Titkárság segédtitkára arról tájékoztatta hétfőn este a VMSZ Elnökségét és Tanácsát, hogy az állami intézményekbe jelentkezők száma átlagban 20 százalékkal csökkent – nem a magyarok esetében, hanem általában – a tavalyi mutatókhoz képest. A visszaesés az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán volt a legnagyobb – 34 százalék –, a Mezőgazdasági Karon 30 százalékos a visszaesés, a Műszaki Tudományok Karán 22 százalékos. „A jelenség a magyarokat is érinti, az MNT nyári szerb nyelvi felzárkóztató programja esetében ez a csökkenés nagyjából ugyanilyen arányban figyelhető meg” – mondta.

– Két adattal szeretném szemléltetni annak az állításnak a helyénvalóságát, hogy nekünk a saját ügyeinkkel kell foglalkoznunk, nem szabad semmiféle hisztériának felülni, és mondvacsinált színes forradalomban részt venni. A magyar oktatást kell megóvnunk és a magyar intézményeket kell megvédenünk. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar az Újvidéki Egyetem egyetlen kara, amelyik nem volt zárlat alatt. E kar esetében kétszázalékos a visszaesés. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolában, amelyet nem sikerült megóvni a blokádtól, a magyar jelentkezők esetében nagyjából 10 százalékos csökkenéssel kell számolnunk, azzal, hogy a nem magyar ajkú jelentkezők esetében a csökkenés nagyjából 20 százalékos – érvelt Pásztor, a folytatásban pedig arról beszélt, hogy az MNT és a VMSZ a körülmények ellenére is végzi a munkáját, igyekeznek fenntartani az ösztöndíjrendszert.

Rámutatott, a VMSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyetemi karokon normalizálódjon az oktatás. „Bízom abban, hogy 9 hónap hisztériát, rendbontást és plénumos anarchiát követően az emberek döntő többsége átlátja ezeket a folyamatokat, és véget lehet vetni a jelenségnek. Senki nem vitatja el, hogy Újvidéken hatalmas tragédia történt, sem azt, hogy a felelős személyeket meg kell büntetni, de ez nem ok arra, hogy a társadalom lebontsa a saját intézményrendszerét. Meddig kell megengedni azt, hogy emberek ezrei ne haladjanak a saját tanulmányaikkal, mert nem tudni, hogy tíz-egynéhányan meddig akarják blokád alatt tartani az épületeket” – nyomatékosította.

Pásztor hangsúlyozta, a VMSZ követeli, hogy az állam működjön államként, garantálja az emberek biztonságát és az intézményrendszer működését.

A JELENLÉT MEGAKADÁLYOZTA A KEDVEZŐTLEN TÖRVÉNY MEGHOZATALÁT

A Miloš Vučevićtyel, a Szerb Haladó Párt elnökével és küldöttségével nemrégiben megejtett egyeztetés kapcsán elmondta, felülvizsgálták a koalíciós szerződés eddigi megvalósítását, majd felvázolták a jövőbeni tevékenység hangsúlyos elemeit. Rámutatott, a VMSZ számára mindenekelőtt a vasútfejlesztés, az infrastrukturális projektumok és az identitásmegőrzéshez kapcsolódó témák fontosak. Ez utóbbi tekintetében a beszélgetés folytatásában szó volt a tankönyvtörvény módosítási javaslatáról.

– Korábban az országos sajtó kizárólag azzal foglalkozott, hogy a szerb gyerekek számára lesznek nemzeti jelentőségű tankönyvek. Amikor a törvény előtervezete megjelent, az MNT tisztségviselőivel és a VMSZ oktatáspolitikusaival azonnal elkezdtünk tárgyalni az államvezetésnek az ügyben felhatalmazott képviselőivel. Ennek eredményeképpen a szerb kormány olyan törvényszöveget fogadott el javaslat formájában, amely két egyenrangú alrendszerből álló rendszert állít fel. Az egyik alrendszer az eredetileg tervezett, vagyis a szerb diákok számára bevezetik az identitásmegőrzés szempontjából fontos tantárgyak esetében a nemzeti jelentőségű tankönyveket. A másik, a szerbbel egyenrangú alrendszer ugyanezt irányozza elő a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatás vonatkozásában. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzeti kisebbségi oktatás egyenrangú a szerb nyelvű oktatással, és a kisebbségi oktatásban továbbra is a nemzeti tanácsoknak, esetünkben az MNT-nek lesz döntő befolyása a tankönyvek tartalma tekintetében. Ezt hatalmas sikerként élem meg. Most is megmutatkozott, hogy ha a VMSZ-nek nem volna országos oktatási államtitkára, tartományi oktatási titkára, ha nem működne az MNT, ha a VMSZ nem volna a kormánykoalíció része, akkor valószínűleg maradt volna a törvénytervezet eredeti változata – taglalta Pásztor.