Folytatódott a szerbiai képviselőház 5. rendkívüli ülése, a képviselők 46 beterjesztést vitatnak meg, majd döntenek ezek elfogadásáról. Egyéb jogszabályjavaslatok mellett napirenden szerepel a gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény javaslata, a fiatalok kedvezményes ingatlanvásárlására vonatkozó törvény módosítási és kiegészítési javaslata, a tömegtájékoztatási és médiatörvény, a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény és az elektronikus médiáról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatai, a Szerb Köztársaságnak a Nagybecskerek–Újvidék autóút kiépítésének céljából való eladósodásról szóló törvény javaslata, a levegő védelméről szóló törvényjavaslat, a köztársasági jogvédő, az esélyegyenlőségi biztos, valamint a közhasznú információk és a személyes adatok biztosának 2022-es, 2023-as és 2024-es munkabeszámolói, továbbá az Állami Számvevőszék, a Korrupcióellenes Ügynökség és a Költségvetési Tanács 2024-es munkabeszámolói.
Az elvi vita még múlt szerdán befejeződött, ezután vette kezdetét a beterjesztésekre benyújtott módosító indítványok vitája. Tegnap a médiatörvényekre és a levegő védelméről szóló javaslatra benyújtott indítványok vitája folyt. Az időnként felemelt és/vagy cinikus hangnemben folytatott képviselői szópárbajt leszámítva az ülésnapot a civilizált politikai párbeszéd jellemezte. Usztasázás ezúttal is volt, de a június 8-án megtartott zaječari és kosjerići helyhatósági választások témáját is melegen tartották a képviselők.
Rastislav Dinić (Zöld-Baloldali Front-Ne davimo Beograd) a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény módosítási javaslatára benyújtott indítványát indokolva kifejtette, a köztévé törvényes definícióját azzal kellene kiegészíteni, hogy az a köz érdekében látja el feladatait. „Ez különösen fontos akkor, amikor a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény módosításának előterjesztői ezekben a napokban nem Brüsszelben egyeztettek a szóban forgó jogszabályról, hanem Nyizsnyij Novgorodban” – fejtette ki Dinić. Ivana Rokvić (Szerbia Népi Mozgalma-Szerbia Új Arca) mindehhez kapcsolódóan kifejtette, a szerbiai hatalmi rendszer rákfenéje a felkészületlen és tapasztalatlan emberek tisztségbe juttatásának gyakorlata. Reflektálva Dinić vádjaira az ülésteremben jelenlevő Boris Bratina közölte, oroszországi látogatásának lényege a kapcsolatépítés volt, számos fontos tisztségviselővel találkozott, mások mellett az orosz tájékoztatási miniszterrel. Rokvić fejtegetésére reagálva Bratina kifejtette: valóban, soha nem dolgozott a médiában, ám írt róla, és interjúalanyaként együttműködött vele.
Đorđe Komlenski (Egészséges Szerbia-Szocialisták Mozgalma) arról beszélt, hogy ha a polgárok fizetik a tv-előfizetési díjat, akkor a közszolgálati televízióban nem kellene hirdetéseket közvetíteni. Borislav Novaković (Szerbia Népi Mozgalma-Szerbia Új Arca) a Vajdasági Rádió és Televíziót becsmérelte. Értékelése szerint az említett „a minimális nézettség és a szabad véleménynyilvánítás maximális ellehetetlenítésének a perverz ötvözete”. Hozzátette, a többelvűség elnyomásának tekintetében a VRTV lekörözi az országos közszolgálati televíziót. Milena Kalender (Szabad Polgárok Mozgalma-Sandžaki Demokratikus Akció Pártja-Demokratikus Cselekvés Pártja) képviselőcsoportjának módosító indítványát ismertetve kifejtette, az országos közszolgálati televízió esetében is önálló, a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató szerkesztőségeket kellene alapítani, hogy a vajdasági nemzeti kisebbségekhez hasonlóan az ország egyéb területein élő kisebbségi közösségek is anyanyelvükön tájékozódhassanak. Hozzátette, ebből a szempontból elsősorban a bosnyák és az albán nemzeti közösségek helyzete hátrányos. Miroslav Aleksić (Szerbia Népi Mozgalma-Szerbia Új Arca) a frakció módosító indítványát indokolva kifejtette, az eddigiekhez képest kifejezettebb ellenőrzési mechanizmusra lenne szükség a közszolgálati médiumok igazgatóválasztási eljárásai során. Đorđe Pavićević (Zöld-Baloldali Front-Ne davimo Beograd) abbeli aggodalmának adott hangot, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény módosítása révén kibővülnek a vezérigazgató hatáskörei. Radomir Lazović (Zöld-Baloldali Front-Ne davimo Beograd) arról beszélt, hogy a hatalomkoncentráció elkerülése érdekében igazgatótestületnek kellene a közszolgálati média élén állnia, és nem egy személynek.
Stefan Janjić (Szerb Középpárt-SRCE) képviselője nem ért egyet a javasolt megoldással, hogy a tv-előfizetési díj összegét ne szabályozza törvény, hanem évente változzon az infláció mértékének függvényében, azzal, hogy nem lehet alacsonyabb az átlagbér 0,6 százalékánál.
Prioritás a levegőminőség javítása
Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter a levegő védelméről szóló új törvény kapcsán elhangzott bírálatra reagálva az eddig megvalósított beruházásokról beszélt. Mivel szó volt a fegyveripar levegőszennyező jellegéről, elmondta, hogy az a cél, hogy a Krušik fegyvergyárban a közeljövőben kialakítsák a földgáz működtette rendszert. Szerbia-szerte automatikus mérőrendszerek ellenőrzik a városok területén a levegő minőségét, még csak Jagodinán kell ilyent kialakítani – emelte ki. Hozzátette, mindenhol az országban prioritás a fenntartható, környezetbarát fűtési megoldásokra való áttérés. Rámutatott, egyetért az észrevételekkel, hogy a nehézfémek tekintetében kifejezettebbé kell válnia az ellenőrzésnek. A nagybecskereki LingLong gumiabroncsgyártó kapcsán elhangzott bírálatokra reagálva elmondta, a mérések alapján a levegő minősége első osztályú.
