Miután a képviselők szerdán befejezték az általános vitát, ma a részletes vitával folytatódott a Szerbiai Képviselőház 5. rendkívüli ülése, amelynek napirendjén 46 beterjesztés szerepel. A képviselők elé került egyebek mellett a gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény javaslata, a fiatalok kedvezményes ingatlanvásárlására vonatkozó törvény módosítási és kiegészítési javaslata, továbbá a tömegtájékoztatási és médiatörvény, a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény és az elektronikus médiáról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatai, a Szerb Köztársaság a Nagybecskerek–Újvidék autópálya kiépítésének pénzelése céljából való eladósodásról szóló törvény javaslata, a levegő védelméről szóló törvényjavaslat, a köztársasági jogvédő, az esélyegyenlőségi biztos, valamint a közhasznú információk és a személyes adatok biztosának 2022-es, 2023-as és 2024-es munkabeszámolói, továbbá a Állami Számvevőszék, a Korrupcióellenes Ügynökség és a Költségvetési Tanács 2024-es munkabeszámolói.
Az ülés kezdetén a képviselők kérdéseket intézhettek a kormány képviselőihez. Dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője az egészségügyi rendszer égető problémáira hívta fel a figyelmet, illetve ezzel kapcsolatban intézett több kérdést is az egészségügyi minisztériumhoz, adta hírül a Pannon rtv. Mint hozzáteszik, a VMSZ álláspontja szerint elsősorban a sürgősségi ellátás hozzáférhetőségének tekintetében jellemzőek egyenlőtlenségek a kisebb és a nagyobb települések között, de hiányoznak az egységes szakmai protokollok is. Emellett a főiskolai végzettségű ápolók szerepe és elismerése is szóba került.
– Bár évek óta jelen vannak egészségügyi rendszerünkben, hozzájárulásukat sem jogilag, sem szervezetileg nem ismerték el. Akkor, amikor komoly orvos- és ápolóhiánnyal szembesülünk, a szakápolók kulcsszerepet játszhatnának a szűrőprogramok megvalósításában, a stabil krónikus betegek állapotának figyelemmel kísérésében, egyszerű diagnosztikai eljárások elvégzésében, az EKG-vizsgálatok eredményének értelmezésében, a betegektől való adatbegyűjtés folyamatában, és így tovább. A Vajdasági Magyar Szövetségben úgy véljük, hogy az egészségügyi ellátás regionalizációjával és az egészségügyi rendszer újraszervezésével a meglévő erőforrások maximális optimalizálását érhetjük el, különösen most, amikor már több mint fél éve nem kerültek ki frissdiplomás orvosok egyetemeinkről, akik megerősíthetnék egészségügyi rendszerünket – fogalmazott Úri Emese.
A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszefoglalója szerint Borislav Antonijević (Mi, a nép ereje) arra volt kíváncsi, hogy ki hatalmazta fel Aleksandar Vučić köztársasági elnököt arra, hogy az odesszai Délkelet-Európa csúcstalálkozón két ukrajnai város, vagy egy ukrajnai térség újjáépítését vállalja fel Szerbia nevében. Az említett képviselő Siniša Mali pénzügyminisztert arról kérdezte, hogy az állam tulajdonában álló földterületeken miért nem építenek ki lakásokat, amelyeket kedvezményes áron vásárolhatnának meg a fiatalok.
„Melyik törvényes előírás alapján jelenthette be Miloš Pavlović, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának hallgatója tartózkodási helyeként a belgrádi Pionír parkot, azaz egy közterületet?” – kérdezte a Belügyminisztériumot Natalija Stojmenović, a Zöld-Baloldali Front képviselője. Az említett minisztériumtól arra a kérdésre is választ vár, hogy vajon miért kellett a napokban letartóztatott požegai érettségizőnek ballagásának estéjét az užicei fogdában töltenie.
Mila Popović (Szabadság és Igazságosság Pártja) megismételte korábbi kérdését, hogy mikor számolják fel a képviselőház épülete előtt és a Pionír parkban kialakított sátortábort.
Uglješa Mrdić (Szerb Haladó Párt) arra szeretne választ kapni, hogy miként orvosolják az eddig meg nem tartott vizsgaidőszakok kiváltotta problémát. „Azt látjuk, hogy a Belgrádi Egyetem rektorával tárgyalnak a felvételi vizsgákról és a beiratkozásról, az viszont nem világos, hogy mi lesz azokkal az egyetemistákkal, akik tanulni és vizsgázni szeretnének?” – fogalmazott Mrdić.
„Hogyan éljen meg egy munkás egy hónapon át abból a 15 ezer dinárból, ami azt követően marad meg neki, hogy minimálbéréből kifizette a rezsiköltséget?” – kérdezte Đorđo Đorđi (Összefogás Munkásmozgalom) Siniša Malit. Szintén a megélhetéshez kapcsolódóan tett fel kérdést Dragan Jonić (Szerbia Népi Mozgalma): „Mi alapján növelték Zagorka Dolovac legfőbb ügyész bérét 603 ezer dinárra, miközben az egyetemi tanárok fizetését alkotmányellenes határozat alapján csökkentették?”
A részletes vita, azaz a napirendi pontok vonatkozásában benyújtott módosító indítványok vitája során Marina Mijatović (Zöld-Baloldali Front) a gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény kapcsán kifejtette, érdemes lenne megfontolni annak a lehetőségét, hogy miután a végrehajtó átvette a konkrét ügyet, ne két hónapot kelljen várni az alapból való kifizetésre, hanem már hamarább, összhangban a vonatkozó törvénnyel 8 nap leforgása alatt megkaphassa a gyermek a neki járó összeget. Danijela Nestorović (Környezetvédelmi Felkelés) elmondta, hogy az általa képviselt politikai tömörülés értékelése szerint a végrehajtási eljárás költségeit az államnak kellene állnia. Erre válaszolt Ana Brnabić házelnök, a szóban forgó törvényjavaslat előterjesztője: „A kormány és az illetékes minisztériumok több alkalommal is felülvizsgálták ezt a kérdést és arra a megállapításra jutottak, hogy a jogérvényesítés során nem merülnek fel költségek. Amennyiben az alkalmazás során kiderül, hogy a tartásdíjra való jogának érvényesítését követelő gyermeknek, illetve szülőjének költségei merülnek fel, módosítjuk a törvényt.”
Dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője az egészségügyi rendszer égető problémáira hívta fel a figyelmet, illetve ezzel kapcsolatban intézett több kérdést is az egészségügyi minisztériumhoz, adta hírül a Pannon rtv. Mint hozzáteszik, a VMSZ álláspontja szerint elsősorban a sürgősségi ellátás hozzáférhetőségének tekintetében jellemzőek egyenlőtlenségek a kisebb és a nagyobb települések között, de hiányoznak az egységes szakmai protokollok is. Emellett a főiskolai végzettségű ápolók szerepe és elismerése is szóba került.
– Bár évek óta jelen vannak egészségügyi rendszerünkben, hozzájárulásukat sem jogilag, sem szervezetileg nem ismerték el. Akkor, amikor komoly orvos- és ápolóhiánnyal szembesülünk, a szakápolók kulcsszerepet játszhatnának a szűrőprogramok megvalósításában, a stabil krónikus betegek állapotának figyelemmel kísérésében, egyszerű diagnosztikai eljárások elvégzésében, az EKG-vizsgálatok eredményének értelmezésében, a betegektől való adatbegyűjtés folyamatában, és így tovább. A Vajdasági Magyar Szövetségben úgy véljük, hogy az egészségügyi ellátás regionalizációjával és az egészségügyi rendszer újraszervezésével a meglévő erőforrások maximális optimalizálását érhetjük el, különösen most, amikor már több mint fél éve nem kerültek ki frissdiplomás orvosok egyetemeinkről, akik megerősíthetnék egészségügyi rendszerünket – fogalmazott Úri Emese.
Nyitókép: Archív felvétel
