A gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény javaslata, a fiatalok kedvezményes ingatlanvásárlására vonatkozó törvény módosítási és kiegészítési javaslata, továbbá a tömegtájékoztatási és médiatörvény, a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény és az elektronikus médiáról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatai – egyebek mellett az említettek tartoznak az a 46 beterjesztés közé, amelyekkel a napirenden kedden délelőtt megkezdődött a Szerbiai Képviselőház 5. rendkívüli ülése.
A fiatalok kedvezményes ingatlanvásárlására vonatkozó törvény módosítási és kiegészítési javaslatát Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette (Fotó: Beta)
A gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény javaslatát Ana Brnabić házelnök terjesztette elő, a jogszabályt indokolván elmondta, a köztársasági elnök kezdeményezésére dolgozták ki a dokumentumot. Szavai szerint a gyermektartásdíj-alap elsődleges célja a gyermekekről, a családokról és az egyedülálló-elvált szülőkről, mindenekelőtt az anyákról való kiemelt gondoskodás alapfeltételeinek a megteremtése. Elmondta, az alap létrehozását követően az érintetteknek legkésőbb két hónappal a végrehajtási eljárás elindítását követően kifizetik a gyermektartásdíjat. A 2022-es népszámlálás adataira hivatkozva Brnabić elmondta, országszerte 320 ezer nő és 80-90 ezer férfi neveli egyedül gyermekét. Hozzátette, a szóban forgó szülők 50 százaléka kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy a gyermek másik szülője nem fizeti a tartásdíjat, kétharmaduk nő.
– Az alap létrehozásával az állam magára vállalja a részletezett probléma orvoslását. A személy, aki nem tett eleget fizetési kötelezettségének, az államnak tartozik majd, azaz az állam hajtja be rajta a tartozást. A javaslat értelmében az alapot költségvetési eszközökből tartanánk fenn, határozatlan időre alapítaná meg az állam, irányításáért a családok védelméért illetékes minisztérium lenne felelős. Az átláthatóság érdekében az alap működtetője hathavonta lenne köteles jelentést közzétenni a minisztérium honlapján. Az idei költségvetési évben 500 millió dinárt irányoznánk elő az alap számára. Az alapból a gyermekek 26 éves korukig kaphatják meg a tartásdíjat, amennyiben tanulnak. További feltétel, hogy szerb állampolgárok legyenek és megbízó státuszával rendelkezzenek a tartásdíjra való joguk érvényre szerzésének céljával indított végrehajtási eljárásban. Éppen ez utóbbi feltétel, illetve tény okán a folyamat gördülékeny lesz, továbbá mentes a felesleges bürokráciától. Az állami költségvetés védelmének érdekében a végrehajtásért illetékes szubjektum felhatalmazást kap arra, hogy a tartásdíj az alapból való kifizetését követően ugyanabban az eljárásban behajtsa a tartozást az adóstól, méghozzá kamatostól. Emellett fontos tudni, hogy a tartozás nem évülhet el. Visszamenőleges hatályú törvényről van szó, vagyis azokra is vonatkozik, akik meghozatala előtt indítottak el a végrehajtási eljárást – taglalta Brnabić.
A házelnök szavai szerint a szülők a kérvény átadását követően 15 nap leforgása alatt kapják majd meg az elmaradt tartásdíjat, az eljárással kapcsolatban semmiféle kiadás nem terheli őket.
ÚJABB KEDVEZMÉNYEK A FIATALOKNAK
A fiatalok kedvezményes ingatlanvásárlására vonatkozó törvény módosítási és kiegészítési javaslatát Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette a képviselőkkel. Mint kiderült, az idén márciusban meghozott jogszabály módosítási javaslatát a fiatalok és a projektumban együttműködő bankok észrevételeivel összhangban dolgozták ki. A legfontosabb újdonságokat sorolva Mali a következőket emelte ki: a hitel az ingatlanhoz tartozó melléképületekre is kiterjedne, kezességet nemcsak a legszűkebb családtagok, hanem bárki más vállalhatna, lehetőség nyílna arra, hogy a fiatalok saját, vagy a családjuk birtokában álló földterületen kiépítendő házra, illetve montázsépületre igényeljenek hitelt, a zálogjog bejegyzésének illetéke nem a fiatalokat, hanem az államot terhelné.
A Szerb Köztársaság a Nagybecskerek–Újvidék autópálya kiépítésének pénzelése céljából való eladósodásról szóló törvény javaslatát ugyancsak Mali indokolta, szavai szerint a szóban forgó, a 105,4 kilométeres Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya részét képező projektum kiemelkedően fontos a vajdasági úthálózat fejlesztésének szempontjából. Hozzátette, épül az úgynevezett Vajdaság mosolya gyorsforgalmi út, de a Fruška gora-i közúti folyosó is, Vajdaságot néhány éven belül autópályák és gyorsforgalmi utak szövik át, ez pedig érdemben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
UNIÓS ELVÁRÁS TELJESÍTÉSE
A tömegtájékoztatási és médiatörvény, valamint az elektronikus médiáról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatai vonatkozásában Boris Bratina tájékoztatási miniszter elmondta, ezek még 2023-ban elkészültek, szavai szerint a kidolgozás folyamatát átláthatóság és inklúzió jellemezte, továbbá közvitát és kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek több városban. Hozzátette, az említett kettő beterjesztés, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslata tekintetében az utóbbi hat hónapban intenzív párbeszédet folytattak az Európai Bizottsággal, hogy a jogszabályok összhangban legyenek ennek az elvárásaival.
Az elektronikus médiáról szóló törvény vonatkozásában Bratina közölte, elsősorban jogtechnikai módosításról van szó. „A javasolt módosítás révén korlátozódna a Szerbiai Képviselőház szerepe, azaz az ellenőrző szerv kizárólag tanácsa tagjainak megválasztása és felmentése, továbbá statútumának, pénzügyi tervének és éves munkajelentésének tekintetében tartozna felelősséggel a parlamentnek. A javaslat értelmében az ellenőrző szerv önállóan rendelkezne költségvetésével.” – taglalta Bratina.
A közszolgálati médiaszolgáltatókról szóló törvény módosítási javaslatában az elmondottak szerint a médiaszabadságról szóló európai nyilatkozattal összhangban értelmezték újra a közszolgálati médiaszolgáltató fogalmát, továbbá szélesítették ki a médiaszolgáltató alapelveit. A cél az, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók teljes mértékű pénzügyi és intézményes önállóságra tegyenek szert, valamint hosszútávon stabillá váljon finanszírozásuk, emelte ki Bratina. Elmondta, bevezetnék a panaszok nyilvántartásáért, a panaszok az illetékes szerkesztőknek való továbbításáért, valamint a panaszos a megtett lépésekről való tájékoztatásért felelős médiafogyasztó-jogvédő intézményét.
Az ülésen felszólaló ellenzéki képviselők mindenekelőtt éppen a szóban forgó médiatörvények tekintetében adtak hangot fenntartásaiknak és elégedetlenségüknek. Értékelésük szerint a javaslatok nem járulnak hozzá a médiapluralizmus és a médiaszabadság erősítéséhez, továbbá korlátozzák a polgárok a valósághű és objektív tájékoztatáshoz való jogát, valamint akadályozzák az oknyomozó újságírást.
Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt hat hónapban jellemző társadalmi és politikai folyamatok közepette különösen fontos lenne, hogy minden polgár egyformán tájékozódhasson a tényekről, függetlenül attól, hogy mely médiatermék fogyasztója.
Kovács Elvira: A törvényjavaslat rendszerbeli lépés a gyermektartásdíjra való jog érvényesítésének tekintetében
INTÉZMÉNYI SZINTŰ VÉDELEM
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportjának nevében Kovács Elvira szólalt fel az ülésen. A gyermektartásdíj-alap létrehozásáról szóló törvény javaslatához kapcsolódóan kiemelte, a VMSZ támogatja a javaslatot, mivel álláspontja szerint az a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva született meg, valamint intézményi szintre emeli a gyermekek és a szülők védelmét. Rámutatott, a gyermekek és a családok védelménél semmi nem fontosabb, hiszen ez egyben az alapvető jogok védelme is. A VMSZ határozottan képviseli az elvet, hogy a gyermekek, a szülők és a családok védelme a népesedéspolitika egyik legerősebb tartóoszlopa, hangsúlyozta Kovács. Elmondta, a törvényjavaslat rendszerbeli lépés a gyermektartásdíjra való jog érvényesítésének tekintetében. Felszólalásában Kovács emlékeztetett a tényre, hogy a tartásdíj fizetésének megtagadása, azaz a tartás elmulasztása bűncselekmény.
Kovács a polgári jogvédőhöz és az esélyegyenlőségi biztoshoz hasonló független és önálló szervek, illetve azok napirenden szereplő munkajelentéseinek fontosságára ugyancsak kitért, szavai szerint ezek a szervek meghatározó szerepet játszanak az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmének, de az állami szervek ellenőrzésének és a joguralom erősítésének tekintetében egyaránt. Elmondta, jelentésében a jogvédő is rámutatott az új külön kisebbségi akcióterv mielőbbi elfogadásának fontosságára, majd ennek a folyamatnak a befejezését sürgette, szavai szerint az akcióterv hozzájárulhat a nemzeti kisebbségek helyzetének javításához. A részarányos foglalkoztatás elvének minél széleskörűbb és átfogóbb érvényesülésére szintén kitért, szavai szerint a jogszabályi háttér biztosításának vonatkozásában már sok minden történt érdmeben, ugyanakkor a gyakorlatban további intézkedések szükségesek. Ezzel összefüggésben tájékoztatta a parlamentet a Magyar Nemzeti Tanács rendszerében a magyar állam támogatásával megvalósuló, az itthon tanulást, illetve az elvándorlás megállítását, valamint a szülőföldön való érvényesülést segíteni hivatott intézkedésekről és programokról. Aláhúzta, külön örülnek annak, hogy a felsőoktatás zárlatának, valamint a többi kártékony folyamat ellenére a nemzeti tanácsnak idén is sikerült biztosítania az ösztöndíjakat. A folytatásban a jogászhallgatók, a közgazdászhallgatók és az orvostan-, illetve fogorvoshallgatók számára elérhető tematikus ösztöndíjakról beszélt.
Mint az Kovács felszólalásából kiderült, jelentésében a köztársasági jogvédő a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, valamint annak következetes alkalmazásával is foglalkozott, ugyanúgy, mint a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvénnyel. Ezzel összefüggésben Kovács a nyelvi jogok érvényesülésének előmozdítását sürgette. A médiatörvények módosításához kapcsolódóan Kovács a Vajdasági Rádió és Televízió zavartalan működése alapfeltételei biztosításának a relevanciáját hangsúlyozta.
Korábban az ülés során Kovács Elvira az Európai Integrációs Bizottság elnökeként az Európai Bizottság 2024-es országjelentéséről szóló parlamenti határozatot terjesztette be a képviselőknek.
