2024. május 29., szerda

Magyarország stratégiai partnere Szerbiának

Újvári Zsombor: Számíthatnak-e a horgosiak a folyamatos rendőri jelenlétre?

Éles hangnemben, sértegetéssel, rendbontással és számos figyelmeztetéssel folytatták tegnap a munkát a köztársasági képviselőházban, noha az ülés napirendjén többek között a 2023. évi állami költségvetési javaslat is szerepelt.

A 35 napirendi pont egyike a Szerbia és Magyarország kormányai között aláírt stratégiai partnerségi együttműködésről szóló egyezmény is. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője szerint ennek a két ország és a két nép közötti szoros együttműködés a célja, 22 területet felölelve.

A parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia ezidáig nem sok stratégiai partnerségi egyezményt írt alá: Olaszország, Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország, Kína és Azerbajdzsán után Magyarország a hetedik állam, amelyikkel ilyen jellegű egyezményt kötött. Pásztor elmondta, hogy a Szerbia és Magyarország közti egyezmény részét képezi többek között a katonai sírok és emlékhelyek karbantartása, de az eurointegrációs törekvések is. Mint mondta, Magyarország, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter mindig azt hangoztatja, Szerbia az Európai Unió része kell hogy legyen. A két országközi egyezmény kitér ugyanakkor a gazdasági együttműködésre is. Pásztor rámutatott, Magyarország Szerbia harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország és Kína után, miközben tíz évvel ezelőtt még csak a 12. legfontosabb kereskedelmi partnerének számított. Ebből pedig mindkét ország polgárai profitálnak – állapította meg. A parlament ratifikálására váró egyezmény foglalkozik a magyarországi szerb kisebbség jogaival, ahogy a szerbiai magyar kisebbség jogaival is, rámutat a nagy történelmi megbékélésre, amire 9 évvel ezelőtt került sor. Foglalkozik a határellenőrzés módosításának szükségességéről is, hiszen tarthatatlanná vált a közúti határforgalom a két ország között. Az egyezmény kitér a környezetvédelemre, az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a tudományra is.

Pásztor Bálint

Pásztor Bálint

Pásztor Bálint felszólalásában beszélt a 2023. évi állami költségvetésről is, illetve a benne szereplő projektumok némelyikéről. Többek között megemlítette, hogy a megépült Szabadka–Szeged vasútvonalat hamarosan Baja felé bővítik. Megköszönte a pénzügyminisztériumnak, hogy néhány napja döntött az összegről is, vagyis 480 millió dinárt fordít az állam a palicsi élménypark munkálatainak befejezésére, így a korábbi 280 millió dinárral együtt végre megvan a szükséges összeg, hogy a projektum elkészüljön.

A parlamenti ülés során, amikor a tanácsteremben megjelentek a fotósok és az operatőrök, az Egyesültek, a Néppárt, a Demokrata Párt, a Moramo-Zajedno és a Zöldek-Baloldali Klub képviselői szolidálva az N1 és Nova S televízió döntésével, miszerint a médiaszabadság ellehetetlenítése miatt beszüntetik a műsor sugárzását, egy transparenst tartottak fel. Ez alatt az idő alatt Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt képviselője beszélt és arra kérte az elnöklőt, Kovács Elvirát, a VMSZ képviselőjét, a parlament alelnökét, hogy tegyen rendet a tanácsteremben, hogy ő folytathassa a felszólalását. Hamarosan eluralkodott a teremben a káosz, s ezt Borko Puškić, a Dveri képviselője kihasználva, széthajtotta Koszovó zászlaját, Nincs meghátrálás (Nema predaje) felirattal. Kovács felszólította a képviselőt, hogy a zászlót tegye el, ugyanis a munkarendi szabályzat tiltja a jelképek használatát, majd figyelmeztetésben is részesítette a képviselőtársát. Ezt a Dveri képviselője nehezményezte, mert a transparenst feltartó képviselőket az elnöklő nem figyelmeztette. Erre Kovács megjegyezte, hogy a transparens nem tartalmazott semmilyen jelképet. Felkérte az ellenzék képviselőit, üljenek le és engedjék le az üzenetüket, mint mondta, mindenki, a média is látta azokat, és az előadásukat is befejezhetik.

A kedélyek nem csillapodtak, Jovanović a rendelkezésre álló idejét követelte, majd szócsatába keveredett Borislav Novakovićtyal, a Néppárt képviselőjével, még szitokszavak is elhangoztak (ezt csak a termben levők hallhatták). Kovács Jovanovot figyelmeztette a válaszreakciója miatt.

Aleksandar Marković, az SZHP képviselője felszólalásában bírálta Jelena Obućinát, a Nova S újságíróját, megállapítva, hogy Szerbiában nem létezik médiasötétség, ahogy azt az ellenzéki média állítja, ám az indulatos felszólalás miatt a kedélyek elfajultak, így Kovács kikapcsolta Marković mikrofonját, igyekezett csillapítani a helyzeten, ám amíg az ellenzéki pártoktól ezért tapsot kapott, az SZHP képviselői a munkarendi szabályzat megsértésével vádolták meg az elnöklőt.

Az ellenzék ezúttal is számos visszaéléssel vádolta meg a hatalmi pártot, így többek között a PKB kedvezőtlen eladásával, a Telekom törvénytelen tranzakcióival, a Belgrád Savamalán történt épületbontással, sőt a bányászok kizsákmányolásával is.

A parlamenti képviselők, kedd lévén a kormány tagjai és az állami intézmények és szervek felé intézhettek képviselői kérdéseket. Újvári Zsombor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalását azzal kezdte, ő maga Magyarkanizsán él, amely községet 2015 óta súlyosan érinti a migránsválság. Nemrégiben Horgos központjában megtörtént az is, amitől tartottak, a migránsok közötti leszámolás. Ám a fegyveres leszámolás mellett a fegyverkereskedelem, a prostitúciós és a kábítószer-kereskedelem is veszélyezteti a lakosságot. Akkor Bratislav Gašić belügyminiszter reakciójának köszönhetően lecsillapodott a helyzet Horgoson, de tartva attól, hogy a történtek megismétlődhetnek, a Belügyminisztériumhoz intézett kérdésében arra kért magyarázatot, hogy milyen intézkedéseket rendelt el annak megakadályozására, illetve számíthatnak-e a polgárok a folyamatos rendőri jelenléte, valamint mikor kerül sor hasonló beavatkozásokra, mint amilyent a lövöldözés után foganatosítottak.

Újvári Zsombor

Újvári Zsombor

Rámutatott, a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós szerződésben kiemelt hangsúlyt fektettek a közbiztonságra, illetve annak fenntartására azokon a lakott területeken, ahová migránsok érkeznek. Mint kiemelte, az illegális bevándorlást Szerbia déli határainak nagyobb biztosításával lehetne megelőzni, és közölte, hogy ennek megvalósításáról írt alá szándéknyilatkozatot november 16-án Szerbia, Magyarország és Ausztria kormánya.

Nyitókép: A parlament ülése (Fotó: Beta)