Kurti feltételeket szabott

Heves reakciókkal válaszoltak Belgrádban Albin Kurti koszovói kormányfő egyik legújabb kijelentésére, melyben arról beszélt, hogy a „Belgrád által ellenőrzött párhuzamos észak-koszovói struktúrák” működése miatt az ottani áram- és vízfogyasztás 337 millió eurójába került a koszovói adófizető polgároknak, ebből 320 milliót az elfogyasztott áramért, további 17 milliót a vízért nem fizettek ki Észak-Koszovóban 1999 óta. 

Ana Brnabić kormányfő hétfőn azt nyilatkozta, hogy Kurti kijelentése „brutális hazugság”, s arról tanúskodik, milyen messzire mehet el a koszovói kormányfő, ha éppen a szerbek ellen kell a közhangulatot hevítenie. A szerb miniszterelnök úgy fogalmazott, el lehet képzelni, milyen hazugságokat közöl Kurti olyan esetekben, amelyeket egyszerűen nem olyan könnyű ellenőrizni, mint a szóban forgót. Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője azt mondta, Kurti kénytelen lesz más magyarázatot találni arra, hogy miért lett üres a koszovói költségvetés, és nem a szerbeket kellene ismét ellenségnek tartani, és ezzel összhangban hazugságokat közölni. Belgrád két évtizede pénzeli az észak-koszovói szerbek áramellátását – állapította meg, majd hozzáfűzte, hogy 2009 novembere és 2020 decembere között 171 millió eurót fordított erre a célra a szerb állam. Petković rámutatott arra, hogy Pristinát terheli a felelősség egy korábbi megállapodás be nem tartása miatt is, az energetikai intézkedések között át kellett volna már korábban ruháznia az Elektrosever vállalatra az áramszolgáltatást.

KÖTI AZ EBET A KARÓHOZ

Kurti hétfőnaz albániai Euronews-nak adott interjújában beszélt a dialógus folytatásának lehetőségéről is. Mint mondta, kész újra tárgyalóasztalhoz ülni Aleksandar Vučić szerb államelnökkel, ám csak az új francia–német rendezési tervről hajlandó tárgyalni, mert véleménye szerint az megfelelő keretet jelent a helyzet rendezéséhez. Kiemelte, hogy még ez a rendezési terv sem számít véglegesnek, s egy újabb párbeszédsorozatra lesz szükség ahhoz, hogy véglegesíteni tudják az Európai Unió és az Egyesült Államok által is támogatott alaptervet. Kurti elmondta, derűlátásnak számít, ami a végleges megállapodást illeti, mert a nemzetközi nyomás egyre nagyobb, s „Szerbiában is felfogták, hogy nem születhet olyan egyezmény, amely Koszovó kárára menne”. A koszovói kormányfő álláspontja továbbra is az, hogy a kölcsönös elismerés céljával kell zajlania a dialógusnak, a de facto elismerés is lényeges, de a de jure elismerés mindenképp nagyon fontos – értékelte. Ugyanilyen fontos, hogy az az öt európai uniós tagállam, amely eddig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, szintén Pristina pártjára álljon – jelentette ki Kurti, majd közölte, hogy Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus állásfoglalása értelmetlennek számít, hiszen tizenöt év telt már el azóta, amióta Koszovó kikiáltotta saját függetlenségét. A szerb községek közösségével kapcsolatban kifejtette, a brüsszeli megállapodásnak ez az egyetlen pontja, amelyiket a koszovói alkotmánybíróság elutasított, s „Szerbia sem tartja be a megállapodások kétharmadát”. Szerinte, ha a koszovói szerbek közösséget formálhatnak, akkor a szerbiai albánoknak is lehetővé kell tenni ugyanezt, ugyanolyan autonómia illeti meg őket is. Kurti a képviselőházban is felszólalt, közölte, nem megy el olyan megbeszélésre, amelynek nem a kölcsönös elismerés a célja.

ELŐBB A KÖZÖSSÉG, AZTÁN AZ ÚJ TERV

Ana Brnabić a nap folyamán reagált a koszovói kormányfő kijelentéseire, úgy fogalmazott, Szerbia álláspontja változatlan: a dialógusra készen áll az ország, ha előtte megalapítják a szerb községek közösségét a 2013-as brüsszeli megállapodással összhangban. Ez most már nemcsak szerb állásfoglalás, hanem a nyugati partnerekkel, az EU-val és az USA-val közösen kialakított vélemény – tette hozzá Ana Brnabić. Köszönetet mondott a nyugati országoknak, amiért osztják Szerbia állásfoglalását, mint mondta, tíz év telt el a brüsszeli megállapodás óta, itt az ideje az implementációnak. A Dubajban megtartott kormányfői csúcson Ana Brnabić kiemelte, mindegy, mit mond Albin Kurti, teljesen világos, mit írtak alá 2013-ban, majd részleteztek egy újabb megállapodásban 2015-ben a közösség megalapítása kapcsán.

KIHASZNÁLNI KURTI BAKLÖVÉSEIT

Albin Kurti jelenleg épp az USA autoritásának a rombolásán tevékenykedik, ezt Szerbiának mindenképp ki kell használnia – állapította meg Darko Obradović, a Stratégiai Elemezések Központjának igazgatója. Mint mondta, azzal, hogy Kurti a szerb érdekek ellen dolgozik, most voltaképpen az albán érdekeket is sárba tiporja, mert a szerb községek közössége kapcsán amerikai–szerb egyetértés alakult ki, ellenkezésével tehát Washington ellen is tevékenykedik. Megállapította, hogy a mozgástér a dialógusban egyre kisebb, mert az EU szerepét lényegében átvette az USA, ami sikeresnek bizonyul a krízishelyzetek megoldásában, tavaly négy nehéz helyzetet oldott meg.

Aleksandar Vučić államfő hétfőn fogadta Javier Colominát, a NATO kaukázusi térségi biztonságpolitikai helyettes titkárát, akivel megállapította, hogy a KFOR nagyban hozzájárul a stabilitás és béke szavatolásában Koszovóban. Ülésezett tegnap a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács is, és stabilnak ítélte a koszovói biztonsági helyzetet.