2024. október 13., vasárnap

Beköszöntött a csillagászati nyár

Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra

Ma reggel 5 óra 32 perckor az észak féltekén megkezdődött a nyár, ugyanakkor az év 172. napján a déli féltekén beköszönt a tél.

Az éjszaka ma a legrövidebb, 8 óra és 25 perces, míg a nappal a leghosszabb: 15 órán és 35 percen át tart. A nap 4:52 órakor kelt, és 20:27-kor nyugszik. 

A nyarak egyébként ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években – az origo.hu emlékeztetése szerint. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsőségesebbek is lesznek a legújabb előrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tűzesetek valószínűsége is megnő.

A kutatók a történelmi éghajlati adatok segítségével mérték fel, hogy mennyire változtak az évszakok az elmúlt évtizedekben. Először azonban szükségük volt néhány lehatároló definícióra. A nyarat úgy határozták meg, mint ami a hőmérséklet a legmelegebb 25 százalékában kezdődik, a tél pedig a hőmérséklet leghidegebb 25 százalékának megjelenése.

Geophysical Research Letters folyóiratban közzétett eredményeik azt mutatják, hogy az északi féltekén a nyár átlaghossza 78-ról 95 napra nőtt 1952 és 2011 között, miközben a tél 76-ról 73-ra zsugorodott. Az adatok szerint a tavasz és az ősz is egye rövidebb. A legfrissebb klímaváltozási modellek segítségével kimutatták, hogy még ennél is nagyobb változások várhatók: az északi félteke nyarai 2100-ig átlagosan 166 napig tarthatnak majd, ami kiszoríthatja az összes többi évszakot.

Az előrejelzések szerint az emberiség a mediterrán térségben és a tibeti fennsíkon tapasztalhatja majd a legnagyobb változásokat, ám a mezőgazdaságra, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt messzemenő hatások mindenütt érezhetők lesznek.