Most először nem az úgynevezett evergreen témák, hanem kifejezetten az aktuális kérdések mentén folyt a vita – emelte ki lapunknak Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház alelnöke és az európai integrációs bizottság elnöke, miután részt vett Strasbourgban az Európai Parlament és Szerbia közötti stabilizációs és társulási egyezmény végrehajtásával foglalkozó parlamenti vegyes bizottság ülésén. Arra a felvetésre reagált, hogy mivel folyamatosan ugyanazok a problémák merülnek fel, sokakban az a benyomás alakulhat ki, hogy Szerbia stagnál az európai integrációs folyamatban.
Kovács Elvira az EP stabilizációs és társulási egyezmény végrehajtásával foglalkozó parlamenti vegyes bizottság ülésén, Strasbourgban (Kovács Elvira/Facebook)
Kovács Elvira lapunknak elmondta, hogy a stabilizációs és társulási egyezmény végrehajtásával foglalkozó parlamenti vegyes bizottság az egyetlen formalizált módja a szerbiai képviselőház és az Európai Parlament közötti együttműködésnek. A testületet 15 európai parlamenti és 15 szerbiai parlamenti képviselő alkotja. Évente kétszer ülésezik – egyszer Belgrádban, egyszer Strasbourgban –, hogy félévente megvizsgálja: Szerbia mit teljesített az elmúlt időszakban.
– A csatlakozási folyamatban sajnos nem történt konkrét előrelépés az elmúlt időszakban, nem nyitottunk meg új klasztert. Ugyanakkor a vita ezúttal valóban az aktuális kérdések körül forgott. Napirenden szerepelt például a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazása, ami jelenleg az egyik legfontosabb előfeltétele a továbblépésnek. Örülök annak, hogy beszámolhattunk arról: a sürgősségi véleményt követően megszületett a Velencei Bizottság végleges állásfoglalása, amelyet a múlt héten fogadtak el, és amelynek ajánlásait Szerbia nagyrészt beépítette a törvénymódosításokba. Az érintett igazságügyi törvényekről jelenleg is parlamenti vita zajlik. Természetesen szóba kerültek a választási törvények módosításai is, illetve az (EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) ODIHR ajánlásainak végrehajtása is. Beszámolhattunk arról, hogy Szerbia négy választási törvényt módosított május végén, és még két törvény kerül napirendre a jövő vagy az azt követő héten. Egyelőre az ODIHR végső véleményét várjuk ezekre a törvénytervezetekre. Úgy tűnhet, hogy ezek visszatérő témák, akárcsak a (Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testület) REM Tanács tagjainak megválasztása. Az európai parlamenti képviselők hangsúlyozták ezek sürgősségét, mi pedig ismertettük, hogy azért van jelenleg csak négy megválasztott REM tanácstag, mert a korábban megválasztott tagok közül többen lemondtak. A kilencedik nem megválasztott nemzeti tanácsok által javasolt jelöltet pedig nem tűztük napirendre, mert azok, akik lemondtak, illetve azok a civil szervezetek, akik új javaslatokat nyújthatnak be, gyakorlatilag zsarolják a hatalmi többséget. Kiemeltük, ha az Európai Unió elvárja e kötelezettségek teljesítését, akkor az európai intézmények támogatására is szükség van a civil szervezetek, illetve az ellenzék meggyőzésében, hogy vegyenek részt a folyamatban. Összességében úgy érzem, hogy ezúttal valóban sürgető, aktuális kérdésekről beszéltünk, nem csupán általánosságokról, mint egyébként..
Nem ez az egyetlen fórum, ahol ön is rámutatott ezekre a problémákra. Mi is többször beszélgettünk már erről a témáról. A közvélemény úgy értékelheti, hogy az Európai Unió folyamatosan új feltételeket szab Szerbiának ahhoz, hogy végre megnyílhasson a 3-as klaszter, miközben mindig ugyanazok a témák merülnek fel. Az Európai Unión vagy inkább Szerbián múlik a feltételek teljesítése?
– Őszintén el kell mondani, Szerbia sem teljesített. Tehát rossz lépés volt elsősorban az, hogy január végén közvita nélkül módosítottuk az igazságügyi törvénycsomagot, mert ez komoly problémákat okozott, több EU-s tagállam irányából ez volt a legnagyobb kritika. Azóta a házelnök próbálta rendbe tenni a dolgokat, de ez időigényes volt. Ezért fontos, hogy elismertük a hibát, és végre módosítani fogjuk a törvényeket.
A kommunikáció sem volt kellően egyértelmű, ezért a polgárok joggal érezhetik úgy, hogy elegük van abból, hogy az ország elé folyamatosan újabb feltételeket állítanak. Valójában azonban nincsenek új feltételek. Az a három-négy követelmény, amelyet Szerbiának teljesítenie kell, már régóta ismert. Sőt, még a magyar EU-elnökség is próbált segíteni, mert már akkor látható volt, hogy Szerbiának elsősorban külpolitikai okokból – vagyis azért, mert nem vezette be az Oroszországgal szembeni szankciókat – nem sikerül megnyitnia ezt a klasztert. Ekkor született meg az említett non-paper, és Szerbia vállalta a szükséges feltételek teljesítését. Azóta azonban sok idő eltelt, és ezeket a vállalásokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Sokat dolgoztunk a háttérben, de mindig valamilyen akadályba ütköztünk.
Most azonban megváltozott a hangulat: Montenegró egyre több fejezetet zár le, és várhatóan viszonylag hamar teljes jogú európai uniós tagállammá válhat. Albánia szintén sikeres ezen az úton, Ukrajna és Moldávia pedig megnyithatta az első tárgyalási klasztert. Ezt a kedvező helyzetet Szerbiának is ki kell használnia. Az európai intézmények is próbálnak segíteni, de a minimumot így is teljesíteni kell. Ez teljesen világos, és Szerbia is rákapcsolt a munkára. Őszintén bízom benne, hogy az elkövetkező hetekben befejezi a szükséges feladatokat, és végre megnyílhat a klaszter. Ez ugyan gyakorlati szempontból nem jelent sokat, de szimbolikusan azt mutatná, hogy Szerbia már nem egy helyben topog. Ezzel párhuzamosan pedig már felkészültünk a 2-es klaszter megnyitására, majd az 5-ös klaszter megnyitására is, amit fel lehet gyorsítani, amennyiben megvan a politikai akarat mindkét fél részéről.
Szerbia eleget tud tenni Aleksandar Vučić azon ígéretének, miszerint 2026 végére minden elvárást teljesíteni fog?
– Örülök annak, hogy elsősorban az operatív testület munkájának, valamint az összehangolt fellépésnek köszönhetően felgyorsultak a folyamatok. A minisztériumokban sikerült pontosan meghatározni, mely kötelezettségeket kell teljesítenünk. Ugyanakkor mindez időigényes. A minisztériumok valóban dolgoznak a háttérben: stratégiai dokumentumok és törvényjavaslatok készülnek. Emellett azonban minden egyes javaslatról és módosításról ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét is. Számos olyan dokumentum van, amelyet még nem tűzhetünk napirendre, mert nem érkezett meg a végleges véleményezés. Ez a munka a nyilvánosság számára nem látható, de a parlamentbe se küldik olyan gyorsasággal ezeket a javaslatokat, ahogy szeretnénk. Válaszolva a kérdésre: elméletileg igen, Szerbia teljesíteni tudja ezeket az elvárásokat. Ma Strasbourgban, a vegyes bizottság ülésén a beszédemet azzal zártam, hogy jelenleg nincs szükség új választásokra. Az egyik utolsó napirendi pont ugyanis az általános politikai helyzet volt, és éppen ezért gondolom úgy, hogy most a stabilitás a legfontosabb. Annak a híve vagyok, hogy 4 éves mandátum szükséges ahhoz, hogy egyrészről a hatalmi többség bemutassa, hogy teljesíteni tudja a reformokat, másrészről az ellenzéknek is legyen ideje felmutatni, hogy ők miért jelentenének jobb alternatívát. Szerbiában a rendes parlamenti választások időpontja 2027 decembere. Az idei év második felében is szerintem nagyon sok törvényt meg tudna hozni a parlament, amennyiben rendszeresen ülésezne.
A bővítési folyamatnak érdemalapúnak kell maradnia
Vicsek Annamária európai parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke is részt vett Strasbourgban az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 18. ülésén. Mint közösségi oldalán írta, felszólalásában hangsúlyozta, hogy Szerbia európai integrációját kiegyensúlyozottan kell megítélni: a szükséges reformokat folytatni kell, ugyanakkor az elért eredményeket is el kell ismerni.
– Fontosnak tartom, hogy az uniós intézmények ne kizárólag a napi politikai konfliktusokon keresztül tekintsenek Szerbiára, hanem nagyobb figyelmet fordítsanak az oktatásra, a regionális fejlődésre és a nemzeti kisebbségek helyzetére is. Kiemeltem azt is, hogy a bővítési folyamatnak továbbra is érdemalapúnak kell maradnia. A tagjelölt országokat elsősorban az általuk végrehajtott reformok és a teljesített vállalások alapján kell megítélni, mert csak így maradhat hiteles az Európai Unió bővítési politikája – írta Vicsek Annamária.
Mint fogalmazott, vajdasági magyar képviselőként külön hangsúlyozta, hogy közösségük számára Szerbia európai jövője nem elvont politikai kérdés, hanem a fejlődés, az együttműködés, a fiatalok lehetőségeinek bővítése és a szülőföldön való boldogulás szempontjából is meghatározó.
– Hiszek abban, hogy Szerbia helye Európában van, és hogy a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, valamint a reformok elismerése visz bennünket közelebb ehhez a célhoz – írta közösségi oldalán az európai parlamenti képviselő.
