Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) a Szerbiáról szóló jelentés végleges változatáról tárgyalt tegnap, amelyet Tonino Picula jelentéstevő készített. A bizottság által összehangolt, úgynevezett kompromisszumos módosításokat is tartalmazó jelentés jóval élesebb és terjedelmesebb, mint a március 17-én nyilvánosan bemutatott eredeti tervezet.
A jelentés – amelybe az N1 televíziónak is betekintést adtak – alapvető megállapítása továbbra is az, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata megrekedt, a kulcsfontosságú problémák pedig a demokrácia, a jogállamiság, a médiaszabadság, a választási feltételek és a Koszovóhoz fűződő viszony terén mutatkoznak. A kompromisszumos indítványok után azonban a szöveg egy sor új kritikával, konkrét eseményekkel, valamint a szerbiai hatóságoknak és az Európai Bizottságnak címzett precízebb követelésekkel bővült.
Az első tervezethez képest az új verzió nem enyhíti, hanem tovább szigorítja a bírálatokat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az uniós integrációs folyamat érdemeken alapul, ugyanakkor „visszafordítható” is, és Szerbiának nem csupán el kell fogadnia a reformokat, hanem maradéktalanul végre is kell hajtania őket. Külön kiemeli, hogy a jogszabályi összehangolás és a tényleges alkalmazás közötti szakadék továbbra is aláássa az ország előrehaladását.
MEGREKEDT FOLYAMATOK
A jelentés megállapítja, hogy Szerbia korlátozott vagy semmilyen előrelépést nem tett a kritériumok teljesítése terén számos tárgyalási fejezetben. Az Európai Bizottságtól azt kérik, hogy az uniós úton tapasztalható minden jelentős visszalépés tükröződjön a pénzügyi támogatás ütemében és mértékében.
A demokráciáról szóló részben a szöveg rögzíti a politikai válság elmélyülését a 2024 novembere óta tartó tömegtüntetések kontextusában. A demonstrációkat a polgárok és a hallgatók rendszerszintű korrupcióra, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság vélt hiányára adott reakciójaként írják le. A szöveg tartalmazza az Európai Parlament január 22-e és 24-e között Szerbiában járt missziójának megállapításait is, amelyek szerint a krízis kulcsfontosságú tényezői a növekvő polarizáció, a korlátozott parlamenti párbeszéd és az intézményekbe vetett hit meggyengülése. Ugyanebben az összefüggésben elítélik az európai parlamenti képviselőket, köztük a misszió tagjait ért sértéseket, rágalmazásokat és gyűlöletbeszédet.
VÁLASZTÁSI ELMARASZTALÁSOK
A választásokról szóló részt jelentősen kibővítették. A szabad és tisztességes voksolásokra, valamint az ODIHR ajánlásainak teljes körű végrehajtására vonatkozó felhívás mellett ez áll a jelentésben: meg kell állítani a szavazókra gyakorolt nyomást, a megfélemlítést és a szavazatvásárlást, meg kell akadályozni a közpénzekkel és az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélést, egyenlő feltételeket kell szavatolni a politikai szereplők számára, és véget kell vetni a választási szabálytalanságok büntetlenségének.
Külön elítélik a 2026. március 29-én tíz községben megtartott helyhatósági választások légkörét, hivatkozva az erőszakos incidensekre, a fenyegetésekre, az újságírók, az egyetemisták, az aktivisták és a megfigyelők elleni támadásokra, a szavazóhelyiségek körüli erőszakra, a párhuzamos választói névjegyzékekre, a polgárok más városokból való utaztatására, a szavazatvásárlásokra, valamint az ellenzéki pártok irodáiba való betörésekre.
ÚJVIDÉKI TRAGÉDIA
Jelentősen szigorították az újvidéki vasútállomáson történt védőtető-leomlásról szóló részt is. Bár az eredeti tervezet teljes átláthatóságot, elszámoltathatóságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét követelte, az új változat leszögezi, hogy a nyomozásban nem történt érdemi előrelépés. Egyúttal aggodalmát fejezi ki az esetet kísérő tisztázatlanságok, köztük a tisztségviselők ellentmondásos nyilatkozatai, a bizonyítékokkal való lehetséges manipuláció vagy hanyagság, illetve az ügyészségre gyakorolt megengedhetetlen befolyás miatt.
Az egyik legkritikusabb szakasz a 2026. január 28-án elfogadott igazságügyi törvénycsomaghoz kapcsolódik. Az Európai Parlament rámutat, hogy az úgynevezett „Mrdić-törvényeket” sürgősségi eljárásban, nyilvános vita, az igazságügyi testületek bevonása és megfelelő indoklás nélkül fogadták el. Az értékelés szerint ezek komoly visszalépést jelentenek Szerbia uniós útján, mivel gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és az ügyészség autonómiáját. Hozzáteszik: a jogszabályok alkalmazása már a szervezett bűnözés elleni ügyészek eltávolításához vezetett, ami a dokumentum értelmében semmissé teszi a 2022-es alkotmányreform óta elért eredményeket.
AZ EGYETEMISTÁK VÉTKE?
Ana Brnabić, a szerbiai képviselőház elnöke úgy értékelte, hogy Tonino Picula, az EP szerbiai jelentéstevője a változást sürgető egyetemisták, ahogyan ő maga fogalmazott a „blokádolók teljes körű támogatásával” készítette el az új jelentést, és a benne leírtak semmi jót nem hoznak az országnak. Brnabić az AFET tegnapi vitája előtt reagált, hivatkozva Gordan Bosanac horvát EP-képviselő nyilatkozatára, miszerint ez a dokumentum „nagyon kellemetlen” lesz Belgrád számára.
– Ez minden, amit a mi polgárainknak tudniuk kell erről, valamint az egyetemisták Szerbiával szembeni politikájáról, akik ezért a jelentésért lobbiztak – írta Brnabić az X közösségi hálózaton.
A házelnök úgy vélte, hogy „a blokádolók Piculával együtt írták a jelentést”, előre örülnek elfogadásának, és ezt a saját tevékenységük eredményeként fogják bemutatni a nyilvánosságnak.
– Tehát ebben nincs semmi jó Szerbia számára. Nem Aleksandar Vučić vagy a Szerb Haladó Párt, hanem Szerbia számára. Ezzel szemben mi továbbra is küzdünk azért, hogy minél több jót tegyünk. Ez még egy alapvető különbség Aleksandar Vučić politikája és az ellentábor antipolitikája között – mutatott rá Ana Brnabić.
A Szerbiáról szóló jelentést tegnap vitatták meg az AFET tagjai, a tervek szerint július elején kerül az Európai Parlament képviselői elé, a plenáris ülésen. n v-ár
Nyitókép: beta
