Ma, azaz szombaton rendezik meg a 14. Vajdasági Vágtát, melynek helyszíne ezúttal is a szabadkai lóversenypálya. A Vajdasági Vágta, vagyis az előfutam legjobb lovasai részt vesznek majd a magyarországi Nemzeti Vágtán.
Cékus Árpád, a kishegyesi Cékus-istálló tulajdonosa idáig minden évben részt vett a Vajdasági Vágtán. Az idén Szabadka színeiben indul Triád nevű lovával, lánya, Noémi pedig Kishegyest képviseli Lakáj nevű lovával.
– Az én lovam új. A héten voltam vele először pályán, és úgy látom, hogy későn érő típus, de jó versenyló. A Nemzeti Vágta tavalyi győztesének vérvonalából származik, apai ágon testvérek. Minden évben újítunk, több lóval is próbálkozunk, vannak tartalék lovaink, így indulunk a vágtára – mondta el Cékus.
– Noémi Lakájjal indul, amely egy tapasztalt ló. Már több alkalommal járt Szilvásváradon is, egy jó kis versenylóról van szó. Lakájnak jobban fekszik a szilvásváradi terep, mint a szabadkai, mert itt egy nagy körös pályán futunk, ott pedig egy kisebb, arénaszerű pálya van, amelyen több kört kell megtenni. A két versenynek egészen más jellege van, és nem minden lónak ugyanaz fekszik. Hiába van nekünk itt, Vajdaságban egy nagyon jó lovunk, ami nyer, az nem biztos, hogy ott is tud nyerni – mondta Cékus Árpád, majd arról is szólt, hogy igen komoly felkészülés előzi meg a Vajdasági Vágtát.
– A téli időszakban kondicionáló lovaglásokat tartunk, sok ügetéssel. Fokozatos munkával hozzuk formába a lovakat, és itt az utolsó hónapban vannak a keményebb munkák. Heti öt alkalommal lovagolunk, és meghatározott távot teszünk meg. Itt is úgy van, mint minden sportban: van egy sétáló bemelegítés, utána van egy kis kocogás, és aztán megyünk egy kicsit gyorsabb tempót. A távot mindig növeljük, fokozzuk a terhelést. Aztán vannak az úgynevezett gyors munkák, főleg mikor már a vágta közelében vagyunk. Ez azt jelenti, hogy próbáljuk kihozni belőlük a versenytempót, hogy tudjanak azzal a tempóval futni, készek legyenek a versenyre. A lovak táplálása is külön figyelmet igényel, komoly takarmány kell, és sok vitamint kapnak – számolt be a lovas, majd arról is beszélt, hogy a várható eredményeket sok minden befolyásolja.
– A versenyhez mindig maximális lendülettel kell hozzáállni, úgy, hogy nyerünk. Aztán meg amit ad a szerencse, mert sok mindentől függ az eredmény: a körülményektől, a ló hangulatától, az én hangulatomtól, az időjárástól, szóval nagyon sok tényezőtől. Az is számít, hogy kivel sorsolnak össze az előfutamon. Ha rögtön a legjobb lóval kell megküzdeni, akkor nem biztos, hogy sikerül. Fontos tudni, hogy a Vajdasági Vágtán csupa jó ló indul, a Nemzeti Vágtán is az élvonalba tartoznak – fogalmazott Cékus.
A Vajdasági Vágtának már hagyománya van, épp ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja a lovassportot Vajdaságban? Cékus Árpád szerint nagyon sokban.
– Főleg ebben nyilvánul meg. Ha nem lenne a vágta, akkor a lovas sport eltűnne. Az anyaországban szinte minden faluban van lovasklub, ehhez képest itt nálunk nagyon szegényes a felhozatal, kevesen űzik. Egy nagyon szép, de nagyon drága sportról van szó. Ha tömegesebb lenne, az azt jelentené, hogy a lakosság gazdagabb, és megengedheti magának. Mi itt, Vajdaságban nem tudunk felzárkózni, mert ebbe bele kell fektetni. Aki igazán beleszerelmesedik, az nem nézi az anyagiakat, csak sajnos egyelőre kevesen vagyunk. Épp ezért is próbáljuk népszerűsíteni. A fiatalabb generációkban van érdeklődés, de nincs, ami összekösse őket. Nálunk csak a Vajdasági Vágta van, ami összehozza a lovasokat. Létezik az ügetős sport, de az teljesen más válfaj. Mi a fiatalok toborzására évente egyszer, Szilvásvárad után, szervezünk egy távlovagló versenyt. Ez csak arra szolgál, hogy új lovasok és érdeklődők jöjjenek. Vannak, akik itt ragadnak és a következő évben is jönnek. Ez a lovas sport legkönnyebb válfaja, ami kis lovas tudással is űzhető. Csak az a baj, hogy amit mi házi szinten megszervezünk, az országos szinten nem működik – mondta Cékus.
Nyitókép: Felvétel a tavalyi Vajdasági Vágtáról (Fotó: Molnár Edvárd)
