A jövő agráriuma

Cikkünkhöz GALÉRIA tartozik.

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szabadkai irodája magyar szakmai napot tartott a 93. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. „Merre tovább agrárium – reális modernizáció” címmel szervezett konferencia témája az volt, milyen  modernizációs lehetőségek állnak rendelkezésre a mai gazdák számára, és hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az agrárium és az élelmiszeripar jövőjét. 

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szabadkai irodája minden évben magyar szakmai napot tart Újvidéken a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás keretében. Az idén is kiváló szakembereket hívtak meg, akik több oldalról közelítették meg a konferencia központi témáját. 
Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete arról beszélt, hogy Magyarország továbbra is aktívan jelen akar lenni a térségben, különösen Újvidéken.

– Nagyon régi és jó hagyománya van annak, hogy Magyarország szakmai tudással, szakmai képviselőkkel és kiállítókkal is jelen van Újvidéken a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. Fontos a határon túli magyar közösségekkel való együttműködés. A gazdasági fejlesztéseken keresztül összekötjük ebben a térségben a határ két oldalát. Ennek azért van jelentősége, mert nem mindegy, hogy a világ fejlődése nélkülünk történik, vagy mi is részesei leszünk ennek a fejlődésnek. A jelenlegi energiaválság, a biztonságpolitikai kihívások és a gazdasági verseny mind hatással vannak az emberek életére, fogyasztására és jövőjére, ezért szükség van az együttműködésre – mondta.

– Az elmúlt években erős partnerség alakult ki Magyarország és Szerbia között, különösen a gazdaság, a külkereskedelem és az energiapolitika területén. Az éves árucsere-forgalom ismét meghaladta az 5 milliárd eurót, ebből mintegy 300 millió eurót tesznek ki az agrár- és élelmiszeripari termékek. Magyarország Szerbia egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere. Szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna – fogalmazott Magyar József.

Kiemelte, hogy a tudás megosztása és az együttműködés létfontosságú. A magyaroknak és szerbeknek – mint jó szomszédoknak – számítaniuk kell egymásra, hiszen közös érdekük az egészséges, biztonságos és fejlődő környezet megteremtése.

Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság ma komoly kihívások előtt áll. A klímaváltozás, a növekvő termelési költségek, az élelmiszer-biztonság és a természeti erőforrások megőrzése új megoldásokat és korszerűbb szemléletet igényelnek.

 

– A mezőgazdaság modernizációja már nem a jövő kérdése, hanem a jelen szükséglete. A cél az olyan technológiák és megoldások alkalmazása, amelyek valóban elérhetők és hasznosak a termelők számára. A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az automatizáció, a modern gépesítés és a mesterséges intelligencia már most jelentősen átalakítják az élelmiszer-termelést. A mesterséges intelligencia segítséget nyújt a termelés pontosabb tervezésében, a költségek csökkentésében, az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, valamint a betegségek és a klímakockázatok kezelésében. Szerbia felismerte a technológiai fejlődés jelentőségét, ezért a mezőgazdasági minisztérium támogatási programokon, az adminisztráció digitalizálásán, az eAgrar rendszer fejlesztésén, illetve a fiatal gazdák támogatásán és a kutatóintézetekkel való együttműködés erősítésén dolgozik – fejtette ki Juhász Attila.

Dr. Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezetője előadást tartott „Válaszok az agrárium kihívásaira: innováció, képzés és fenntartható fejlődés” címmel.

Kiemelte, a mezőgazdaság az előző években rendkívül gyors változáson ment keresztül, ezért ma már nem lehet kizárólag hagyományos ágazatként tekinteni rá. 

– A hagyományok továbbra is fontos szerepet töltenek be a vidéki értékek, a kultúra és az étkezési szokások megőrzésében, ugyanakkor az ágazatnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás és a technológiai fejlődés kihívásaihoz is. Az alapítvány projektje két fő területre épül: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, valamint az agrárdigitalizáció és az új technológiák gyakorlati alkalmazására – fejtette ki dr. Lengyel László.

Kiemelte, hogy ennek részeként új oktatási megközelítést is alkalmaznak: a tudást és a jó gyakorlatokat nem központi oktatási helyszínekre viszik, hanem közvetlenül a vidéki térségekbe juttatják el a gazdákhoz, gyakorlati bemutatók és terepi helyszínek segítségével.

A program célja, hogy valós körülmények között mutassa be a fenntartható mezőgazdasági megoldásokat. Ennek keretében foglalkoznak a vízmegtartás, a regeneratív mezőgazdaság, továbbá az új növényi kultúrák és technológiák alkalmazásának lehetőségeivel is. A végső cél, hogy a vidéki térségekben kipróbálják, mérjék, dokumentálják és népszerűsítsék azokat az új mezőgazdasági lehetőségeket, amelyek alternatívát jelenthetnek a ma már kevésbé működő hagyományos módszerekkel szemben.

A szakember hangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdálkodás összetett rendszer, amelyben a talajállapot, az öntözés, a genetika és a környezeti tényezők szorosan összefüggnek.