„Nem vagyunk fekete bárányok”

Politikai manipulációnak nevezte Marko Đurić külügyminiszter azokat a híreket, melyek szerint az EU befagyasztotta volna a Szerbiának szánt fejlesztési pénzeket. Noha Marta Kos bővítési biztos elismerte, hogy az igazságügyi módosítások óta nem történt kifizetés, formális tiltó határozat nem született. Đurić Brüsszelben a schengeni övezet mielőbbi megnyitását is szorgalmazta a Nyugat-Balkán számára, ami 50 milliárd eurós gazdasági fellendülést hozhatna. Kos közölte, minden a teljesítésen múlik.

A Nyugat-Balkán és az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli informális találkozóját követően Marko Đurić szerb külügyminiszter határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az uniós források elapadása politikai szankciók eredménye lenne. A tárcavezető hangsúlyozta: az a vélekedés, miszerint Szerbiát megfosztották volna a fejlesztési alapoktól, nem más, mint puszta politikai manipuláció, amelynek semmilyen tényszerű alapja nincs. Đurić rámutatott, hogy Marta Kos uniós bővítési biztos legutóbbi nyilatkozata is megerősítette: nem született semmiféle formális döntés a Szerbiának szánt források megvonásáról a növekedési terv keretében. A miniszter véleménye szerint az eszközök befagyasztásáról szóló híresztelések csupán a Szerbiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás eszközei, amelyek a belső politikai viszonyok destabilizálását célozzák.

Folytatása a 4. oldalon

@fo = Külügyminisztérium

@c = „Nem vagyunk fekete bárányok”

@a = Marko Đurić: Szemfényvesztésnek számítanak az uniós források befagyasztásáról szóló információk

Folytatás az 1. oldalról

– A források körüli kommunikációban egyértelműen felfedezhető egyfajta „politikai játszadozás”, amelynek célja a nyomásgyakorlás, ám a tények továbbra is makacs dolgok: nincs olyan uniós határozat, amely megfosztaná Szerbiát a gazdasági vagy fejlesztési támogatásoktól – szögezte le a külügyminiszter.

Hozzátette, hogy Szerbia továbbra is fegyelmezetten dolgozik a reformok végrehajtásán, és minden szükséges technikai és politikai lépést megtett az uniós források maradéktalan lehívása érdekében. Đurić szerint az esetleges késedelmek nem a szerbiai eredmények hiányára, hanem külső politikai mérlegelésekre vezethetők vissza. Kiemelte továbbá, hogy Szerbia eddigi tevékenységével és az integrációs folyamatban betöltött szerepével nem szolgált rá arra, hogy „fekete bárányként” kezeljék, hiszen az ország több területen is élen jár a jogszabályoknak az uniós előírásokkal való összehangolása tekintetében.

A MRDIĆ-TÖRVÉNYEK ÓTA NEM JÖTT PÉNZ
Marta Kos bővítési biztos a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkezve megerősítette: az Európai Unióban minden nyugat-balkáni ország számára van hely. Ismételten hangsúlyozta, hogy a bővítés prioritás az unió számára, de a folyamat sikere a tagjelölt államok által végrehajtott reformoktól függ.
– Ha a jelöltjeink eredményeket mutatnak fel, akkor mi is lépni fogunk. Tizenhét év után először állítottunk fel munkacsoportot egy új ország, Montenegró csatlakozásának előkészítésére, ahol a legutóbbi felmérések is az uniós elkötelezettség rendkívüli erősödését mutatják – fogalmazott a biztos, s elmondta, hogy a növekedési terv végrehajtása „jó úton halad”, és bejelentette, hogy hamarosan mintegy 100 millió eurót folyósítanak Albánia és Montenegró számára.
A Szerbiát érintő kifizetések elmaradása kapcsán a biztos tagadta, hogy formális döntés született volna a források befagyasztásáról, ugyanakkor elismerte, hogy az igazságügyi törvénycsomag (az úgynevezett Mrdić-törvények) elfogadása óta Szerbia nem kapott pénzt a növekedési tervből.
– Folyamatosan ellenőrizzük, hogy a kedvezményezett államok teljesítik-e a feltételeket. Az igazság az, hogy a néhány hónappal ezelőtti igazságügyi törvénymódosítások óta nem történt kifizetés, de formális tiltó határozatot nem hoztunk – közölte Marta Kos.

Kifejezte reményét, hogy Szerbia hamarosan teljesíti a szükséges kritériumokat a források lehívásához, hangsúlyozva, hogy a tagjelölti státus mindkét fél részéről elkötelezettséget igényel.

– Szerbia helye az Európai Unióban van, mármint egy demokratikus Szerbiáé – zárta nyilatkozatát a biztos az ülést megelőzően.

SCHENGENT MÁR AZ IDÉN NYÁRON!
Brüsszelben, a Külügyi Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján Marko Đurić kifejtette továbbá, hogy Szerbia egyik legfontosabb üzenete az integrációs folyamat felgyorsítása és a schengeni övezet mielőbbi megnyitása a nyugat-balkáni régió országai számára. A miniszter szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy Európa szívében 150-200 kilométerenként „szilárd határokba” ütköznek az utazók és a szállítmányozók.
– Ezek a határok szó szerint elvágják a gazdaság, a turizmus és a mindennapi élet vérkeringését. Nincs észszerű indok arra, hogy Európa már ezen a nyáron ne tegye lehetővé régiónk teljes körű bekapcsolódását a schengeni övezetbe – mutatott rá a tárcavezető.

Számítások szerint a schengeni határok megnyitása a régióban közvetlenül 50 milliárd eurónyi új gazdasági tevékenységet fejlesztene, mégpedig anélkül, hogy ez bármilyen módon csorbítaná az Európai Unió vagy a kontinens biztonságát. Đurić úgy véli, a szabad mozgás nemcsak gazdasági fellendülést hozna, hanem jelentősen csökkentené a regionális feszültségeket is, ami a közös gazdasági térség kialakításának elengedhetetlen feltétele. A gyorsan változó globális körülmények pedig azt diktálják, hogy az EU haladéktalanul vegye fel soraiba a még kívülálló államokat, fejtette ki.

ÚJ IPARI FORRADALOM
A brüsszeli megbeszélések során a szerb diplomácia vezetője érintette a globális változások kérdéskörét is, amelyeket példa nélkülinek nevezett az emberiség történetében. Đurić kifejtette, hogy a jelenlegi generációnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek együttes jelenléte korábban elképzelhetetlen lett volna.
– Olyan korszakban élünk, ahol a mesterséges intelligencia felemelkedése egy új ipari forradalommal ér fel, miközben a közösségi média térnyerése akkora társadalmi változást hozott, mint egykor Gutenberg nyomdagépe. Ezzel párhuzamosan pedig a szemünk láttára bomlik fel vagy alakul át a globális geopolitikai világrend – magyarázta a miniszter.

Ebben a viharos környezetben Szerbia gazdasági, demográfiai és geopolitikai szempontból is kiemelkedik az uniós tagjelölt országok közül: az ország adja a regionális gazdaság 53 százalékát, és az elmúlt évtizedben a leggyorsabb gazdasági növekedést produkálta a térségben, értékelte a külügyi tárcavezető.

STABILITÁS BOSZNIÁBAN
A találkozón kiemelt figyelmet kapott Bosznia-Hercegovina helyzete is. Marko Đurić elmondta, hogy a tárgyalások során igyekezett kulturált, de határozott módon megvédeni a szerb érdekeket azokkal szemben, akik kizárólag a boszniai Szerb Köztársaságot próbálják meg felelőssé tenni a boszniai belső feszültségekért.
– Szerbia mindig is a stabilitás oldalán állt, és továbbra is a daytoni szerződés egyik legfőbb védelmezője marad. Meggyőződésünk azonban, hogy Bosznia-Hercegovina sorsáról az ott élő nemzeteknek kell dönteniük, nem pedig külső szereplőknek – hangsúlyozta a tárcavezető.

Đurić szerint a nemzetközi segítség mindig jól jön, üdvözölni kell, de a valódi megoldásokat a boszniai politikai szereplőknek kell megtalálniuk, egymással párbeszédet folytatva. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt három évtizedben Szerbia folyamatosan hozzájárult a viszonyok normalizálásához, megakadályozva, hogy az események kicsússzanak az ellenőrzés alól.

Marko Đurić külügyminiszter Brüsszelben szót váltott Peter Sorensennel, a Belgrád–Pristina közötti párbeszéd EU-s jelentéstevőjével is. Đurić leszögezte: a párbeszéd tárgya nem lehet a kölcsönös elismerés, hanem a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok előrelendítése, amely a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb jogok szavatolását jelenti a szerbség és a közösség számára, melyek Koszovó és Metóhia területén élnek.

Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Pristina egyoldalú döntéseivel csak továbbfokozza az intézményesített erőszakot.