A Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén a tanácstagok 62 napirendi pontot vitattak meg. Az ülés elején elfogadták a testület előző ülésének jegyzőkönyvét, valamint az MNT 2025. évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést.
A független könyvvizsgálói jelentésről szóló napirendi pontot Hugyik Richárd végrehajtó bizottsági elnök terjesztette fel, majd Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel e téma kapcsán. Mint mondta, pozitív minősítést kapott az MNT a könyvvizsgálat során, melyet a belgrádi székhelyű EuroAudit független könyvvizsgálói társaság végzett el.
A költségvetési források felhasználása a jogszabályokkal összhangban valósult meg – jelentette ki Fremond. A havi juttatások felhasználása is rendeltetésszerűen és szabályszerűen zajlott le – állapította meg az MNT elnöke. Mint mondta, a nemzeti tanács transzparensen működik most is, ahogyan megalakulása óta, mindig teljesen áttekinthető a működése. Ha nem így lett volna, akkor a vajdasági magyar polgárok nem szavaztak volna folyamatosan bizalmat a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetételének sem – értékelte.
Beszámolt arról is, hogy a pénzek elköltéséről folyamatosan el kell számolniuk, mégpedig az illetékes minisztérium, az illetékes tartományi titkárság, de az önkormányzatok, illetve Magyarország felé is. Kifejtette, 2002 óta folyamatosan támogatta az MNT projektjeit, programjait a mindenkori magyar kormány, függetlenül attól, hogy éppen jobb- vagy baloldali kormány vezette az anyaországot. Ami az idei támogatások odaítélését illeti, Fremond közölte, hogy egy részük máris megérkezett Magyarországról. A már befutott támogatási összegek között van a szórványprogram és a beiskolázási program céljaira szolgáló támogatás, de ugyanígy megkapta már az MNT például a napközi, a felsőoktatási ösztöndíj, a jogászösztöndíj és a kulturális háló céljaira szolgáló összegeket is.
Fremond Árpád kitért arra is, hogy olyan támogatási összegek is vannak, amelyek még nem érkeztek meg a nemzeti tanácshoz. Ilyenek például a történelmi egyházak működését segítő és a magyar óvodahálózatot, a kiemelt jelentőségű felsőoktatási programot, vajdasági magyar oktatási hálózatot célzó anyaországi támogatások. A Híd és a Létünk folyóiratoknak a céljaira fordítandó támogatási összegek sem érkeztek még meg az idei évre vonatkozóan – hangsúlyozta Fremond Árpád.
Az elnök bírálta a vajdasági magyar ellenzéktől érkező megjegyzéseket, amelyek nemtetszést fejeznek ki annak kapcsán, hogy az MNT már részesült támogatási összegekben az idén. Mint mondta, ez csak és kizárólag azért lehetséges, mert a vajdasági magyar ellenzéket semmi más nem érdekli, csak a pénz. Fremond rámutatott arra, hogy ezzel a hozzáállással ellentétben az MNT és tanácstagjai nem kizárólag a pénz, hanem az ügyek jegyében politizálnak. Hozzátette, hogy nem minden ügy megoldásához, végzéséhez van szükség pénzre. Így például a stratégiaalkotásra vagy a kis létszámú magyar osztályok fenntartásáért folytatott harcra sem kell külön anyagi forrás, mindehhez sokkal inkább összefogásra, erőre, érdekérvényesítésre van szükség. Fremond nyomatékosította: az MNT eddig sem politikai alapon osztotta ki a támogatási összegeket, és a jövőben sem ekként teszi. A támogatottak száma mindig is arról tanúskodott, hogy a politikai színezetet nem tartották alapnak, amikor a dotációkról döntöttek. Az MNT elnöke azt mondta, a tanács jelenlegi összetétele is sokszínűséget tükröz, hiszen a jelenlévő szakemberek mind-mind más szakterületet képviselnek a tanácsban, de hozzátette, örülne annak, ha az idei nemzeti tanácsi választásokon a vajdasági magyar ellenzék is listát állítana, s megmérettetné magát.
ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS, IDENTITÁSŐRZÉS
Ezt követően számos kiemelt jelentőségű vajdasági magyar intézménynek hagyták jóvá a 2025. évi munka- és pénzügyi beszámolóját. Napirenden szerepelt többek között a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Történelmi Levéltár és a Zentai Magyar Kamaraszínház éves jelentése is.
Bálint Zoltán, a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány ügyvezetője a vajdasági magyarság legsikeresebb sportjaként beszélt a birkózásról, és elmondta: minden tervüket sikerült megvalósítaniuk 2025-ben, mégpedig úgy, hogy adósságot sem halmoztak fel. Számos érem is született ebben az esztendőben. Összesen 18 helyi iskolában mintegy 400 gyerekkel foglalkoztak, akiknek 80-85 százaléka magyar ajkú – tette hozzá. Sarnyai Károly, a Cnesa igazgatója a munkaeredményekről szólva megjegyezte, 41 ezer látogatót jegyeztek 2025-ben, és ez a szám évről évre növekszik. Az egyik oka ennek a növekedésnek a digitális mozi beindítása. Erdélyi Tóth Edit, a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely igazgatója a kulturális értékek közvetítésében és az identitás megőrzésében játszott fontos szerepről beszélt a szervezet megvalósított programjai és művészeti estjei kapcsán a 2025-re vonatkozó munkajelentés ismertetésekor. Mészáros Gábor, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója a 2025. évi jelentés ismertetésekor liemelte, hogy három új produkciót hoztak létre a szóban forgó évben, és hozzátette, hogy az év folyamán 86 előadást tartottak meg, és több mint hatezer látogatója volt a színháznak. Beszámolt a Desiré fesztivál sikeréről is. Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója elmondta, immár 8100 folyóméternyi iratállománnyal rendelkeznek, és 32 ezer digitális másolat készült el. Dévai Zoltán, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója közölte, 2025-ben hét új produkciót valósítottak meg, ebből kettő koncert volt; összesen 103 programot tartottak.
MEGÚJULT KÖNYVTÁRAK
A tanácstagok jóváhagyták a magyarkanizsai, topolyai és a kishegyesi könyvtárak, valamint a Topolya Község Múzeumáról szóló beszámolókat is. Bús Csaba, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatója arról számolt be, hogy tavaly újabb 1380 kötettel sikerült bővíteniük a könyvtár állományát, de fontos karbantartási, fejlesztési munkálatokat is végrehajtottak, és sikerrel vették egy Magyarkanizsáról szóló, kétnyelvű kiadvány megjelentetését is. A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár számára a múlt év a 80 éves jubileum jegyében telt el – számolt be róla Bednárik Prokec Zita igazgató. Felújított olvasóteremben fogadták az érdeklődőket, emellett Bajsán átadták az alaposan felújított könyvtárat, amely már rendezvényteremmel is rendelkezik. Gunarason fiókkönyvtárat adtak át. Összesen 150 rendezvényt szerveztek ebben az évben.
EZ NEM CSAK ADMINISZTRÁCIÓ
A tanács döntött több oktatási és kulturális intézményt érintő személyi kérdésben is. Jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság határozatait, többek között újvidéki, nagybecskereki, szabadkai, gombosi és moholi iskolák igazgatóválasztási eljárásai, illetve iskolaszéki tagcserék kapcsán. Szintén napirenden volt a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely, a Szabadkai Városi Múzeum és a szabadkai Népszínház igazgatóválasztási eljárása is. Az iskolákat, iskolaszéki tagokat érintő napirendi pontokkal kapcsolatban Tóth Ramóna tanácstag elmondta: ezek a döntések többet jelentenek az egyszerű adminisztratív jellegű jóváhagyásoknál, hiszen a közösség jövőjére vannak hatással, ahogyan az intézményvezetők kijelölése során is elsősorban a jövőt meghatározó, közösségorientált szempontokat kell mindenekelőtt figyelembe venni.
Az ülés záró szakaszában különböző kulturális és tájékoztatási pályázatok véleményezései hangzottak el. A testület jóváhagyta a Törökkanizsa, Zombor, Topolya, Újvidék, Mitrovica és Csóka községi, illetve városi kulturális pályázatokkal kapcsolatos döntéseket. A tájékoztatás területén többek között Szenttamás, Óbecse, Magyarcsernye, Pancsova és Szabadka városi pályázatait tárgyalták, továbbá véleményezték a Hét Nap Lapkiadó Kft. 2025. évi munka- és pénzügyi beszámolóját, valamint a Forum Könyvkiadó Intézet jelentéseit is. Tájékoztatási kérdések kapcsán Pásztor Noémi tanácstag kritikával illette egyes vajdasági magyar sajtó beszámolóit, és az olyan többszólamúság megvalósítására irányuló elvárásokat, amelyek, meglátása szerint, elsősorban a közösség hátráltatásában érdekeltek.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
