Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel, továbbá Ana Brnabić ügyvezető kormányfővel és Nikola Selaković külügyminiszterrel tárgyalt tegnap Belgrádban Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. A beszélgetések során mindenekelőtt Szerbia európai jövőjéről és ezzel összefüggésben az aktuális osztrák non-paperről, valamint a Szerbia és az Ausztria közötti bilaterális együttműködésről és az ukrajnai háborúról volt szó.
Az osztrák külügyminiszter személyesen tájékoztatta Aleksandar Vučićot az osztrák non-paperről, amelynek az a célja, hogy az EU-integráció útját járó országok már a teljes jogú tagság elnyerése előtt megérezzék az integráció pozitív hozadékát, valamint integrálódjanak az uniós politikába, olvasható az elnöki kabinet által közzétett sajtóközleményében. Mint hozzáteszik, Szerbia méltányolja Ausztriának az EU bővítésére irányuló igyekezetét, illetve a Szerbiának nyújtott eddigi segítséget és bízik ennek a tevékenységnek a folytatásában. Szerbia a reformok elkötelezettje, mindenekelőtt a jogállamiság területén, áll a közleményben. Aleksandar Vučić korábban Instagram-bejegyzésben közölte, hogy az osztrák külügyminisztert tájékoztatta a térségben uralkodó helyzetről, majd megvitatták a Szerbia és az Ausztria közötti bilaterális együttműködés legfontosabb szempontjait, továbbá azokat a kihívásokat, amelyekkel a nyugat-balkáni országok szembesülnek az európai integráció során. Egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy indokolt erősíteni a nemzetközi együttműködést, egyebek mellett a globális kihívások kezelésének a céljával, tette hozzá az államfő, aki szerint az együttműködés szempontjából kívánatos a megértés és a kölcsönös tisztelet.
Nikola Selaković: A találkozót követően is folytatják a párbeszédet a Szerbia és az Ausztria közötti gazdasági és politikai együttműködésről (Fotó: Beta)
A szerb és az osztrák külügyminiszterek közös sajtótájékoztatóján Nikola Selaković kifejtette: a találkozót követően is folytatják a párbeszédet a Szerbia és az Ausztria közötti gazdasági és politikai, illetve minden egyéb területet érintő együttműködésről. A legfontosabb globális témákról, valamint a bilaterális együttműködésről konstruktív jellegű beszélgetést folytattak, hangsúlyozta a szerb diplomácia vezetője, majd örömének adott hangot, hogy azokról a témákról is baráti hangnemben és őszintén képesek beszélgetni, amelyek tekintetében nem ugyanazt az álláspontot képviseli a két ország. Szerbia abban érdekelt, hogy a jövőben is jók legyenek a kapcsolatai Ausztriával, hiszen az ország a harmadik legjelentősebb beruházó Szerbiában, hangzott el a folytatásban. Tavaly a Szerbia és az Ausztria közötti árucsere-forgalom elérte a 1,36 milliárd eurót, azaz az elmúlt 4 évben 36 százalékkal növekedett, tette hozzá Selaković, mondván, hogy az idei év első négy hónapjában az árucsere-forgalom 585 millió eurót tett ki, ami a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 50,8 százalékos növekedést jelent. A szerb külügyminiszter szavai szerint jelenleg az osztrák gazdasági társaságok, illetve vállalkozók több mint 22 ezer személyt foglalkoztatnak Szerbiában.
– Természetesen az európai integrációról is eszmecserét folytattunk. Köszönetet mondtam Schallenberg miniszternek Ausztria rendületlen támogatásáért, valamint elmondtam, hogy nagyra értékeljük a nemrégiben közzétett non-papert. Ausztria hatékonyan és a gyakorlatban is támogatja Szerbia európai integrációját. A térségben jellemző aktuális helyzetről is beszélgettünk, beleértve ebbe Koszovót, valamint Bosznia-Hercegovinát, de az ukrajnai háború úgyszintén téma tárgya volt, hiszen utóbbi alapjaiban változtatta meg a geopolitikai viszonyokat. Mindemellett a térség számára különösen meghatározó Open Balkan projektumról is szó volt. Utóbbi nem az európai integráció alternatívája, ugyanakkor a mozgásszabadsággal kapcsolatos alapvető szabadságjogok erősítésével hozzájárulhat az együttműködő országok polgárai életszínvonalának a jobbá válásához, valamint ahhoz, hogy felkészültebben csatlakozzunk az EU-hoz. Szerbia az európai integráció elkötelezettje, következetesen végrehajtja a szükséges reformokat, nem elsősorban az EU, hanem saját polgárai miatt. Ugyanakkor tény, hogy az integráció nem kizárólag Szerbiától és a végrehajtott reformoktól függ. Mindennek ellenére folytatjuk a munkát, hiszen tudjuk, hogy milyen irányba kívánunk haladni – fogalmazott Selaković.
Az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a szerb külügyminiszter kifejtette: Szerbia része volt annak az államnak, amely ellen éveken át szankciók voltak hatályban, ezek a megszorítások senkinek nem hoztak semmi jót. Szerbia az Ukrajna elleni agresszió első napján elítélte Oroszország magatartását, illetve a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartását sürgette, nyomatékosította Selaković, majd arra is emlékeztetett, hogy Szerbia területi integritását úgyszintén megsértették, és ezzel összefüggésben leszögezte: ne várják el, hogy Szerbia az az ország ellen lépjen fel, amely tiszteletben tartja területi integritását.
Alexander Schallenberg: Ausztria hatékonyan és a gyakorlatban is támogatja Szerbia európai integrációját (Fotó: Beta)
Schallenberg a két ország közötti kapcsolatokat méltatta, majd rámutatott arra, hogy ennek alapjai az emberek, valamint a kultúra, de természetesen a gazdaság is meghatározó tényező. Ausztriának érdeke, hogy a gazdasági együttműködés tovább erősödjön, hangzott el a folytatásban.
– Beszélgettünk az Oroszország lépései kiváltotta globális megrázkódtatásról, hiszen ennek következményeit minden ország megérezte, így Szerbia is. Oroszország intézkedései és tevékenysége Európa egyéb térségeiben is veszélyezteti a stabilitást, nem csak Ukrajnában. Mindannyian meggyőződhettünk arról, hogy Oroszország brutális módon juttatja érvényre érdekeit. Ilyen körülmények között még fontosabb egyértelműsíteni, hogy a nyugat-balkáni térségnek az EU-ban a helye. Ez az egyik módja annak, hogy megvédjük a térség stabilitását. A Nyugat-Balkán európai perspektívájával kapcsolatban 19 évvel ezelőtt hangzott el a legkonkrétabb ígéret. Azóta sok idő eltelt, ezért végre konkrét lépések szükségszerűek. Ezért javasolta most Ausztria, hogy a térség országaihoz minden területen kezdjünk meg úgy viszonyulni, mint a tagjelölt államokhoz. Ugyanakkor az európai perspektíva nem egyirányú utca. A kontinens értékrendbeli és biztonsági rendszere megingott. Ilyen körülmények között senki nem lehet a történések néma szemlélője. Elégedetten nyugtáztuk, hogy a térség országainak egyértelmű az álláspontja, beleértve ebbe Szerbia, az ENSZ Közgyűlésén kifejezésre juttatott álláspontját. Reméljük, hogy ezt következetesen végrehajtják. Szerbia felelőssége különösen nagy, hiszen a térség legnagyobb országa. Remélem, hogy egyetértünk azzal kapcsolatban, hogy a háborúnak mielőbb be kell fejeződnie – fejtette ki Schallenberg, majd abbéli reményének adott hangot, hogy a Belgrád és a Pristina közötti párbeszédben szintén mielőbb előrelépés történik.
Ana Brnabić ügyvezető kormányfő is fogadta az osztrák külügyminisztert (Fotó: Beta)
A non-paperhez kapcsolódóan Schallenberg elmondta, hogy annak semmi köze Oroszország ukrajnai agressziójához, hiszen az ismertetett elképzelésekről már korábban is szó volt. Eljött az ideje, hogy az uniós integráció tekintetében részben szakítsanak az eddigi sablonos gondolkodással, illetve hozzáállással, nyomatékosította az osztrák külügyminiszter, aki szerint meg kell találni annak a módját, hogy úgy az EU, mint a nyugat-balkáni országok polgárai, úgy érezzék, a Nyugat-Balkán EU-integrációja nem csupán ígéret, hanem valami elérhető, aminek már a teljes jogú tagságot megelőzően hozadéka van.
