Ülésezett a Magyar Nemzeti Tanács

A Magyar Nemzeti Tanács pénteken tartotta 23. rendes ülését, amelyen 42 napirendi pontot vitattak meg a tanács tagjai. Az ülés legfontosabb döntései között szerepelt a Magyar Nemzeti Tanács 2025. évi beszámolójának, pénzügyi beszámolójának és zárszámadásának elfogadása, valamint a 2026. évi költségvetés módosítása.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a testület ülésén a pénzügyi beszámoló, a zárszámadás és a 2025. évi munkabeszámoló főbb elemeit ismertette. A pénzügyi beszámoló részleteiről szólva rámutatott, hogy a költségvetési teljesítés a tervekhez közeli szinten alakult.

– A 2025. évi költségvetés előirányzott bevételei közel 97 százalékban teljesültek. A kiadási oldal is a tervek szerint alakult, és a maradványösszegek felhasználása természetesen ebben az évben történik meg. A pénzügyi beszámoló szerint 863 millió dinár szerepelt a költségvetésben, és 836 millió dinár realizálódott az elmúlt évben. Az évet nem zártuk veszteséggel, az eredménymérleg szerint 322 ezer dinár többlettel rendelkezünk – ismertette.

Fremond Árpád az oktatás, a kultúra, az írás- és nyelvhasználat, valamint a tájékoztatás területéről kiemelte a legfontosabb eredményeket. Az oktatás területéről elsőként a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény újvidéki tagozatának működését emelte ki. Mint mondta, a  munka 2025 januárjában kezdődött meg, és szeptemberben, a beiratkozáskor a gyermeklétszám megduplázódott a januárihoz képest.
 

A diákotthon-fejlesztésekről szólva elmondta, hogy a stratégiai tervezés több települést érint. Hangsúlyozta, hogy a diákotthon-hálózat bővítése stratégiai cél.

– Korábban finanszíroztuk a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium terveit, valamint a Beszédes József Mezőgazdasági Középiskola kollégiumának terveit is. Segítettük a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium kollégiumbővítési törekvéseit, bízunk benne, hogy már ebben az évben elindul az építkezés Szabadkán.  Természetesen a többi tervezett diákotthon megvalósításán is dolgozunk, ugyanis Magyarkanizsán, Adán és Óbecsén is szükség van rájuk – hangsúlyozta.

Az új ösztöndíjprogramok kapcsán elmondta, hogy azok bevezetése hiányszakmákra reagál. Hangsúlyozta a rendszer továbbfejlesztésének szándékát.

– Újdonság volt az orvosi és fogorvosi, valamint a közgazdász ösztöndíj. Ezek lebonyolítását a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Vajdasági Magyar Fogorvosok és Orvosok Egyesülete végezte, a háttérben a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. A 2025/26-os tanévtől már a Magyar Nemzeti Tanács vette át a programot, a szerződések aláírásra kerültek, és újabb ösztöndíjakat tudtunk kiosztani. Ez kiemelt jelentőségű, és vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogyan alakítsuk át az ösztöndíjrendszert úgy, hogy további hiányszakmák kerüljenek be a kiemelt körbe – mondta el.

A kulturális fejlesztések kapcsán több beruházást és felújítást sorolt fel. Rámutatott a vajdasági településeket érintő fejlesztések széles körére.

– Bácskossuthfalván a színház felújítása zajlik, Temerinben elindult az Iparosok és Vállalkozók Magyar Egyesületének otthonának a felújítása, Nagykikindán az Egység Művelődési Egyesületnek ingatlant vásároltunk, Bezdánban átadtuk a színházat, Tordán a civil otthont újítottunk fel, Hódegyházán elindítottuk a Szent István Király Hagyományőrző Művelődési Egyesület székházának felújítását. Pancsován Jókai Mór-szobrot, Ludason pedig Kosztolányi Dezső-szobrot avattunk fel. Ami az egyházi fejlesztéseket illeti, Eleméren Szent Ágoston-templom körüli kerítést javítottuk, Bácsgyulafalván pedig folytatódik a Magyarok Nagyasszonya-templom felújítása, amely várhatóan 2026-ban be is fejeződik. Királyhalmán a templom tetőszerkezete és bejárati ajtaja újult meg – mondta el.

A tájékoztatás területén az újságírói etikai kódex elfogadását és a vezetői kinevezéseket emelte ki. Az MNT elnöke hangsúlyozta, az írás- és nyelvhasználat terén folytatódik a kétnyelvű útjelző táblák kihelyezését célzó program, valamint az ehhez kapcsolódó önkormányzati pályázatok megvalósítása.

– A tájékoztatás területén elfogadtuk az újságírói etikai kódexet, új igazgatók és főszerkesztők kerültek kinevezésre, és az elektronikus médiumokat szabályozó testületbe harmadszor is jelöltük Bodzsoni Istvánt. A REM-tagságról szóló döntés folyamatban van. Az írás- és nyelvhasználat területén kiemelkedő eredmény az útjelző táblák többnyelvű kihelyezése. Pályázatot írtunk ki önkormányzatok számára, és támogatjuk a táblák elhelyezését. Részt veszünk abban a munkacsoportban is, amely a másodrendű utak többnyelvű jelöléséről tárgyal – mondta el Fremond Árpád.
 

Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertette az MNT 2026. évi költségvetésének első módosítását. Elmondta, hogy a korábban tervezett, de idén beérkezett támogatások elszámolása miatt a bevételek növekednek, miközben az előző évek fel nem használt eszközeinek összege csökken, a kiadások pedig ezzel összhangban módosulnak.

– A Magyar Nemzeti Tanács 2026. évi költségvetésének első módosítása szerint a kiadási oldal 809 496 668 dinárról 815 061 988 dinárra változik – mondta el Hugyik Richárd.
 

Magyar Nemzeti Tanács 23. rendes ülésén a testület jóváhagyta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2025. évi munka- és pénzügyi jelentését. A napirendi pont kapcsán Erdődi Edvina a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója értékelte az intézmény elmúlt évi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös év több szempontból is meghatározó volt a vállalat életében, különösen a Sajtó- és Nyomdamúzeum létrehozása.

– Ez nem csupán egy új szervezeti egység létrejötte, hanem országos jelentőségű kulturális mérföldkő is egyben. Az országban elsőként jött létre olyan múzeum, amely intézményesített formában, korszerű kiállítási koncepció mentén mutatja be a sajtó- és nyomdatörténetet. Fontos hangsúlyozni, hogy a múzeum nem kizárólag az újságírás múltját állítja középpontba, hanem a nyomdai tevékenységet is. Nagy szerepet kapott benne ugyanis a Fórum Nyomda története, amely közel hét évtizede működik. Kevés olyan intézmény van az országban, amely egyszerre tudja felmutatni a múltját, működtetni a jelenét és építeni a jövőjét – mondta el Erdődi Edvina.

A szerkesztőség munkájáról szólva elmondta, hogy 2025-ben meghatározó fordulóponthoz érkezett a lap. Kiemelte, hogy az új főszerkesztő megválasztása stabil és tudatos szakmai irányt adott, a döntés pedig a minőség és a felelősség melletti állásfoglalást jelentette.

A nyomda működéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt évben komoly műszaki problémák jelentkeztek, amelyek veszélyeztették a termelést. Hangsúlyozta, hogy a szakmai reagálás és a belső együttműködés biztosította a zavartalan működést. Mint mondta, a géppark felújítása, az infrastruktúra fejlesztése, a logisztika korszerűsítése mind azt mutatják, hogy a vállalat nem rövid távú megoldásokban gondolkodik, hanem hosszú távú stabilitásban.

Összegzésként elmondta, hogy a vállalat pénzügyi helyzete stabil, és az elmúlt év eredményei a működés alkalmazkodóképességét bizonyítják. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések és a megújulás a Magyar Szó alapvető küldetésének megőrzése mellett, a vajdasági magyarság hiteles, felelős és értékalapú tájékoztatása mellett valósult meg.

A testület emellett jóváhagyta a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény alapító okiratának módosítását és zárszámadását, valamint a Szekeres László Alapítvány éves munkájáról és gazdálkodásáról szóló beszámolót. Az MNT véleményezte továbbá az újvidéki Európa Kollégium működéséről és pénzügyi helyzetéről készült jelentéseket, a kollégium szervezeti és munkahelyi besorolási szabályzatának módosítását, a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány jövő évi munka- és pénzügyi tervét, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet beszámolóit is.