Pénteken megindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon. Az elhatározás a beruházásról 2014-ben született meg, és az mára megvalósult. Ezzel a délkelet-európai kikötő és Nyugat-Európa között a Szerbián és Magyarországon keresztül vezető útvonal lett az áruszállítás első számú, leghatékonyabb és leggyorsabb útvonala – emelte ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Belgrádban, a Szerbia Palotában megtartott, a szerb–magyar gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottság 15. ülése után.
– Magyarország és Szerbia együttműködése mindkét országot erősebbé teszi. Minden magyar és szerb ember jól jár a magyar–szerb együttműködés folyamatos fejlesztésében. Mára eljutottunk oda, hogy a két ország egymás nélkül több területen sem tudja biztosítani saját biztonságát és fejlődését. Mondhatom azt is, hogy nélkülözhetetlenné váltunk egymás számára – mutatott rá a miniszter, aki Adrijana Mesarović gazdasági miniszter mellett a vegyes bizottság társelnöke volt.
Közös sajtótájékoztatójukon kitért a gyorsvasút jelentőségére, amely mától összeköti Belgrádot Budapesttel.
– A vasúti szállítás nem szennyezi a környezetet, nem okoz dugókat, ezért ez a legjobb szállítási módszer. Magyarország és Szerbia megkerülhetetlenné vált a délnyugat irányú közlekedésben és szállításban Európában, és az ebből származó bevételek a szerb és a magyar gazdaságot fogják erősíteni a jövőben. A mai napon már 10 tehervonat közlekedésére kértek engedélyt, de a vonal kapacitása óránként három tehervonatot is kezelni tud, tehát 20 percenként zúghatnak majd el a tehervonatok egy-egy irányba. Jó hír, hogy márciusban megindítjuk a személyszállítást is. Ez azt jelenti, hogy a személyvonatok mellett naponta 16 nemzetközi vonat fog közlekedni Belgrád és Budapest között. Közülük négy összeköti Bécset és Belgrádot – részletezte Szijjártó, aki elmondta azt is, hogy informatikai, digitális és vonatbiztonsági fejlesztések véglegesítése szükséges ahhoz, hogy a személyszállító gyorsvonatok végigroboghassanak a Belgrád–Budapest vonalon. Ezeknek az eszközöknek és a technológiáknak a beépítése folyamatos. Azt vállalta a két vasúttársaság, hogy legkésőbb március 27-én megindítják a két ország közötti személyforgalmat.
Megtudtuk, hogy mindkét vasúttársaság felváltva indít majd vonatokat. Magyarország modern Eurocity szerelvényeket indít, hangsúlyozta: kíváncsian várják a szerb vasúttársaság modern, kínai gyártású elektromos vonatait Magyarországon.
– Abban állapodtunk meg, hogy a határellenőrzést úgy fogjuk végrehajtani, hogy az minimális megállást tegyen szükségessé a határátkelő ponton, tehát menet közben történjen a határ- és vámellenőrzés, ezzel körülbelül három órára leszorítjuk a menetidőt a két főváros között. Már 26 eurótól lehet jegyet venni. Magyarországon az utolsó határ előtti állomáson felszállnak a határőrök és a vámosok, és amíg a vonat robog a határ felé, elvégzik a szükséges ellenőrzést. Ugyanezt visszafele is megteszik, felszállnak a határon, és az állomásig elvégzik a magyar és szerb ellenőrzést – mondta.
NUKLEÁRIS ENERGIA
Szijjártó rámutatott, hogy a villamosított vasútvonal miatt – de egyébként a gazdasági fejlődésnek köszönhetően – a következő időszakban az áramigény mindkét ország esetében nőni fog, ezért a nukleáris energia területére kiterjesztették az együttműködésüket.
– Szerződéssel erősítettük meg azt is, hogy a nukleáris tudomány, a nukleáris képzések és a nukleáris kutatás terén is együttműködünk annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia mielőbb alkalmazhassa az új nukleáris technológiákat, és hogy a megnövekedett, megtermelt árammennyiséggel egymás energiabiztonságához hozzá tudjunk járulni. Még egy villamosenergia-vezetéket építünk a két ország között, amely 2030-tól megduplázza a mostani összeköttetési kapacitást – hangsúlyozta.
A vegyes bizottság után a szerb és a magyar delegáció résztvevői négy szándéknyilatkozatot írtak alá. Együttműködési megállapodást kötöttek a nukleáris együttműködés kiszélesítéséről, illetve az oktatás, a képzés és a tapasztalatcsere területén. Közös dokumentumot fogalmaztak meg a kamarai együttműködési megállapodásról a Széchenyi-program szerbiai bevezetése kapcsán, továbbá Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásaihoz nyújtott szakértői segítségről szóló egyetértési megállapodást is kötöttek. A két társelnök aláírta a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság 15. ülésének jegyzőkönyvét is.
– Szerbia uniós integrációjának támogatásáról is aláírtunk egy megállapodást. Valóban rossz viccnek gondolom, hogy Brüsszel előbb akarja felvenni Európa legkorruptabb, ráadásul háborúban álló országát, Ukrajnát az Európai Unióba, mint Szerbiát. Szerbia megerősítené az Európai Uniót, segítené a kontinens fejlődését és békéjét, az ukránok pedig be akarják hozni a háborút, a silány gabonát és az ukrán maffiát az unióba.
Úgyhogy mi a szerbeket választjuk – fogalmazott a magyar miniszter.
EGÉSZ NAPOS NYITVATARTÁS A HATÁRON
A szerb–magyar vegyes bizottság keretében megtartották az üzleti fórumot is, amelyen mintegy 150–200 vállalkozó, köztük 47 magyar vállalat 79 vezetője vett részt az energia-, autó-, fém-, építő- és vízipar, valamint a mezőgazdaság, élelmiszeripar, egészségipar, logisztika és a papíripar területéről.
Adrijana Mesarović gazdasági miniszter az üzleti fórumon rámutatott, hogy Szerbia szeretne együttműködni a magyarországi autóipar képviselőivel, hiszen ott a legnagyobb autógyártók vannak jelen, és Szerbiának is lenne mit felajánlania az iparág számára. Kiemelte, hogy szót ejtettek a két ország feldolgozóiparának és az élelmiszeriparának együttműködéséről is.
– Egyeztettünk arról, miként tudjuk felgyorsítani az áru- és személyszállítást a két ország határán. Abban állapodtunk meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a két kormány együttműködésével megpróbáljuk elérni, hogy azok a kis határátkelőhelyek, amelyek csak meghatározott munkaidőben működnek, 24 órán keresztül fogadják az utasokat, és ezzel felgyorsuljon a transzport a határon – emelte ki Mesarović miniszter, aki megköszönte magyar kollégája megértését és személyes kezdeményezését a professzionális sofőröket érintő probléma kapcsán. Mint kiemelte, az új határátléptető rendszer különböző nehézségek elé állította a hivatásos sofőröket.
– Szijjártó Péter a teljes támogatásáról biztosított bennünket abban, hogy a felmerülő gondok elhárítása érdekében a hivatásos sofőrök ideiglenes vízumot kaphassanak a munkavégzéshez, és így huzamosabb ideig tartózkodhassanak a schengeni övezethez tartozó országokban – mutatott rá a szerb miniszter.
