– Nem a saját akaratunkból lettünk határon túli magyarok, s mivel generációkon át küzdöttünk az elmúlt több mint száz évben, igencsak megillet bennünket a jog, hogy az egységes magyar nemzet részeként beleszólhassunk a közös ügyekbe – hangsúlyozta tegnapi rádióinterjújában dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában fejtette ki nézeteit a közösségépítésről és a szülőföldön maradás gazdasági alapjairól, rámutatva, hogy a nemzeti összetartozás nem csupán érzelmi, hanem jogi kérdés is.
A politikus határozottan visszautasította a magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) részéről érkező, a külhoni magyarok szavazati jogának megvonását célzó támadásokat. Kifejtette, hogy a jelenleg a túlélésért küzdő ellenzéki párt olyan eszközöket vet be a kampányban, amelyek tudatosan megosztják a nemzetet, és valótlanságokat állítanak. Emlékeztetett, hogy a kettős állampolgárságú külhoni közösségek szavazati joga nem magyar találmány, hanem bevett nemzetközi gyakorlat. Aláhúzta továbbá, hogy a határon túli voksok súlya voltaképpen szimbolikus: a 199 tagú magyar országgyűlésben az összes külhoni magyar – beleértve az erdélyieket és másokat – mindössze két mandátum sorsába tud beleszólni.
A VMSZ elnöke mérleget vont a tízéves Prosperitati Alapítvány sikereiről is, amely az elmúlt évtizedben több ezer vajdasági magyar család jövőjét alapozta meg a magyar kormány támogatásával. A gazdaságfejlesztési programok hatékonyságát jelzi a II. terület- és gazdaságfejlesztési stratégia iránti hatalmas érdeklődés is. A dokumentum közvitáján hat helyszínen összesen 1200-an vettek részt, és bár a politikai ellenzék részéről nem érkeztek érdemi észrevételek, a vállalkozók, valamint a gazdák annál több innovatív ötlettel járultak hozzá a tervezethez.
A javaslatok között kiemelt helyen szerepelt a dróntechnológia mezőgazdasági alkalmazása, illetve a kisvállalkozók igénye a saját márkák építését célzó támogatási formákra. Pásztor Bálint nehezményezte azt a felfogást, amely a vajdasági magyar közösséget elöregedettnek vagy avíttnak próbálja beállítani. Úgy vélte, a modern technológiai kérdések megjelenése éppen azt bizonyítja, hogy a közösség életképes és fejlődni akar. A stratégia, amelyet néhány héten belül véglegesítenek, átfogó jövőképet és konkrét fejlesztési irányokat rögzít egészen 2033-ig, szavatolva a gazdasági stabilitást a vajdasági magyarok számára – értékelte dr. Pásztor Bálint.
Nyitókép: PannonRTV
