Eredmények és jövőkép

A magyar kormány által 2016-ban elindított, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési program vajdasági pillére, a Prosperitati Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alkalomból megrendezett szabadkai sajtótájékoztatón a résztvevők a program eddigi eredményeit összegezték, valamint a következő évek irányait is felvázolták. A rendezvényen jelen volt Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Kiss-Parciu Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának tagjai, valamint osztályvezetői.

Az ünnepi eseményt Nagy Zita nyitotta meg, aki felidézte az alapítvány indulásának körülményeit és az elmúlt évtized legfontosabb mérföldköveit. Kiemelte, az első pályázati kiírások megjelenésekor a vajdasági magyar közösségben érezhető volt a várakozás és a remény, mára azonban kézzelfogható eredményekről lehet beszélni.

– Ma van a Prosperitati Alapítvány tizedik születésnapja. „Csak az tudja igazán, meddig jutottunk, aki látta, honnan indultunk el” – írta ezt egykor Jókai Mór, de igaz ez a Prosperitati Alapítványra is. Tíz éve annak, hogy az első körben megjelenő tíz pályázati kiírással felrobbant az internet, a vajdasági magyarság lázban égett, érezték, hogy valami különleges dolog történik. Hittek és pályáztak, és ez már önmagában óriási előrelépés volt. Ma már 16 074 nyertes pályázatról beszélhetünk, és megyünk tovább. Az elmúlt évtizedben alapítványunk következetesen azon dolgozott, hogy a magyar kormány kinyújtott karjaként valódi segítséget nyújtson a vajdasági magyaroknak. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg – hangsúlyozta az alapítvány ügyvezetője.

A sajtótájékoztatón felszólalt Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség Intézőbizottságának elnöke is, aki korábban a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjeként tevékenykedett. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jubileum túlmutat az intézményi kereteken. Hozzátette, a program sikerét az is mutatja, hogy Vajdaság szinte teljes területéről érkeztek nyertes pályázatok, és a támogatások nemcsak vállalkozásokat, hanem családokat és munkahelyeket is erősítettek.

– Elmondhatjuk azt, hogy nemcsak születésnapot, hanem egy sorsfordító évtizedet ünnepelünk ma. Egy közösség tanúságtételét a megmaradás mellett, a hűség eklatáns példáját, azt az évtizedet, amikor a széthúzásból, a fölmorzsolódásnak a veszélyéből az egységbe vezettük a vajdasági magyar közösséget és ma a Kárpát-medencei határon túli magyar közösségek közül kiemelkedő, erőn felül teljesítő, mindig egységet mutató közösségeként ismerik és ismerik el, azt gondolom, hogy ebben a gazdaságfejlesztési programnak, a Prosperitati Alapítványnak jelentős szerepe volt – mondta Juhász Bálint.

A tartományi képviselőház elnöke kiemelte, az elmúlt tíz évben a Prosperitati Alapítvány pályázói legalább 20-30 évet haladtak előre. Hozzátette, az elmúlt tíz évben a hátrányból előnyt tudtunk kovácsolni, és sikerült bebizonyítani, hogy Vajdaságban igenis jó magyarnak lenni.

– Kellett ehhez az elmúlt 15 év kőkemény munkája a Vajdasági Magyar Szövetség részéről, valamint az, hogy néhai Pásztor István kezdeményezésére létrejöjjön a történelmi megbékélés, amire már lehet gazdasági együttműködést építeni. Ahol a gazdasági megerősödés nem veszély, hanem esély Vajdaság és Szerbia, valamint minden itt élő nemzet számára. A VMSZ összekapaszkodva az egész vajdasági magyar közösséggel, veletek együtt, új fejezetet írt a vajdasági magyar közösség sorskönyvében. Idéztem Pásztor István elnök urat, elsősorban köszönet neki, de természetesen köszönet illeti Magyarország kormányát is, hiszen az értő meghallgatás nélkül, anélkül, hogy nemcsak meghallgatják, hanem meg is fontolják és számításba is veszik a határon túli közösségek prioritásait, a gazdaságfejlesztésből nem lett volna semmi. Köszönet jár Magyar Levente államtitkár úrnak, aki elsőként állt bele ebbe a történetbe olyan módon, hogy az sikertörténetté váljon. Szintén köszönet jár Kiss-Parciu Péternek és Csallóközi Eszternek, hiszen operatív értelemben, a napi ügyek intézésében velük dolgoztunk a legtöbbet annak érdekében, hogy a lehetőségből valóság legyen. Köszönet illeti a Prosperitati Alapítvány közösségét is. Nyolcvan munkatárs, szakember dolgozott itt az elmúlt tíz évben. Köszönet a szakértőinknek is, háromszáz szakértő vett részt az elmúlt tíz évben a Prosperitati Alapítvány munkájában, a gazdaságfejlesztési program megvalósításában – emelte ki.

Juhász Bálint hangsúlyozta, hogy a program működése végig transzparens volt, s ezt a számok is egyértelműen alátámasztják. Elmondta, hogy csaknem tízezer egyéni pályázó és mintegy tizenhatezer nyertes projekt bizonyítja, hogy a Prosperitati Alapítvány valóban elérte a teljes vajdasági magyar közösséget. Hozzátette, hogy 190 településről, 40 önkormányzat területéről érkeztek nyertes pályázatok, ami szerinte óriási teljesítmény, és egyértelműen a Prosperitati Alapítvány teljes csapatának és a bevont szakembereknek a munkáját igazolja. Rámutatott arra is, hogy a támogatások eredményeként a nyertes pályázók mintegy 15 ezer munkavállalónak biztosítanak megélhetést, és ha ehhez hozzászámítjuk az egyéni pályázókat, azok alkalmazottait, valamint az 1300 otthonteremtő családot is, akkor megközelítőleg 70 ezer vajdasági magyarhoz jutott el közvetlenül a program, segítve itthon maradásukat. Juhász Bálint szerint a vállalkozások számának alakulása szintén a program sikerét igazolja, amíg Szerbiában országos szinten 17 százalékkal csökkent a vállalkozások száma, addig Vajdaságban hétszázalékos növekedést regisztráltak. Összegzésként hangsúlyozta, hogy tíz év elteltével kijelenthető, hogy a program teljesítette küldetését, kapaszkodót nyújtva mindazoknak, akik bizonytalanok voltak a jövőjüket illetően, valamint azoknak is, akik vállalták az otthonteremtést, a vállalkozást vagy a gazdálkodást, sőt a program egyre inkább a hazatérésben is segítséget jelent.

– A II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiatervezete azt mutatja, hogy van kifutása és van jövője a Prosperitati Alapítványnak és a gazdaságfejlesztésnek is. Ahhoz, hogy ezt sikerre tudjuk vinni, alapvetően egy erős vajdasági, magyar politikai érdekérvényesítő képességre van szükség, ez a Vajdasági Magyar Szövetség, és egy értő, fogékony magyar nemzeti kormányra van szükség, amelynek az asztalára le tudjuk tenni a közvita után véglegesített stratégiánkat, mert azt hiszem, hogy joggal bízhatunk abban, hogy ha nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, akkor a folytatás is hasonlóan olyan sikeres lesz, mint az elmúlt tíz év – tette hozzá Juhász Bálint.

Kiss-Parciu Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára felidézte a vajdasági gazdaságfejlesztési program indulását. Ismertette, hogy a Prosperitati Alapítvány közreműködésével csaknem félmilliárd euró értékű beruházás valósult meg Vajdaságban. Hozzátette, hogy a program hatása jóval túlmutat az egyéni támogatásokon.

– Amikor a magyar kormány jóváhagyta a Vajdasági Magyar Szövetség által előterjesztett gazdaságfejlesztési stratégiát, megkezdtük a program kidolgozását. Mivel azonban ez úttörő kezdeményezés volt, korábban nem létezett hasonló, így nagy kihívást jelentett egy olyan rendszernek a létrehozása, amely megfelel az európai uniós, a magyarországi és a szerbiai jogszabályoknak és elvárásoknak, ugyanakkor hosszú távon is működőképes, nem támadható, és a kedvezményezettek érdekeit szolgálja. Mivel mindenki ugyanazért a célért munkálkodott, és rendkívül elkötelezett volt, meggyőződésem, hogy sikerült létrehoznunk egy valóban működő és sikeres programot. Ezt tízéves távlatból ma már egyértelműen kijelenthetjük. A mai napon nemcsak az évfordulót ünnepeljük, hanem a program kézzelfogható eredményeit is, hiszen egy jubileumi alkalom mindig arra is lehetőséget ad, hogy számot vessünk az eddigi munkával, és kijelöljük a továbblépés irányait. A Prosperitati Alapítvány közreműködésével csaknem félmilliárd euró értékű beruházás valósult meg a térségben. Több mint 16 ezer pályázóról beszélhetünk, és ehhez még hozzáadódik az a sok munkavállaló és beszállító is, akik szintén részesültek a program hatásaiból, így a tényleges érintett jóval több. Elmondhatjuk, hogy Vajdaság minden szegletébe eljutottunk, és minden olyan helyre, ahol valódi igény mutatkozott a program iránt – emelte ki Kiss-Parciu Péter.

Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kitért arra is, hogy elkészült az új, a következő hét évre vonatkozó stratégia, amely a megszerzett tapasztalatokra építve jelöli ki a továbblépés irányait.

– Egyúttal a jövőbe is tekintünk, egy újabb tíz év körvonalazódik előttünk. Elkészült egy új stratégia, amely a következő hét évre vonatkozik, és meghatározó eleme lesz a következő évtizednek is. Ez a stratégia keretbe foglalja mindazt, amit eddig elértünk: összegzi a megszerzett tapasztalatokat és levont következtetéseket, reálisan felméri az aktuális helyzetet, és kijelöli azokat a célokat is, amelyeket a következő hét évben reálisan elérhetünk – ismertette.
Kiss-Parciu Péter a Vajdasági Magyar Szövetség egykori elnökéről, Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is megemlékezett.

– Munkánkat a megboldogult Pásztor István elnök úr vigyázó szemei kísérik, és azt gondolom, hogy sokunk kezét a mai napig vezeti. Az ő hatása messze túlmutat a határon, az anyaországban is érezhető volt, és a mai napig érezhető. Mindaz, amit a jövőben tenni fogunk, sok esetben visszanyúl majd azokhoz az irányokhoz, amelyeket ő lefektetett. A tíz évre szóló korábbi stratégiát a magyar kormány hagyta jóvá, és most elkészült az új stratégia is. Ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni ezen az úton, szükség van egy olyan kormányra, amely ezt jóváhagyja. Tíz évvel ezelőtt Magyarországnak nemzeti kormánya volt, és jelenleg is nemzeti kormánya van az országnak, de nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy ma Magyarországon komoly küzdelem zajlik, amelynek a tétje az is, hogy lesz-e továbbra is nemzeti kormánya az országnak. Mi természetesen hiszünk abban, hogy igen – hangsúlyozta.

Kiss-Parciu Péter szerint Európában olyan politikai erők vannak hatalmon, amelyek mesterséges ideológiákat próbálnak ráerőltetni az emberekre, és a nemzeti kultúra, valamint a nemzeti identitás háttérbe szorítására törekednek. A helyettes államtitkár hozzátette, a határon túli magyarság pontosan tudja, milyen erőfeszítést igényel magyarként megmaradni a szülőföldön, és megőrizni a magyar kultúrát.

– Ez az anyaországi magyarságra nem feltétlenül igaz, hiszen ott egy kényelmesebb helyzetben élünk, ott nem kell nap mint nap arra gondolnunk, hogy mit tegyünk azért, hogy magyarok maradhassunk. Ez egy természetes adottság valahol, de ez változóban van. Ma már elmondhatjuk, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy magyarként meg tudunk maradni Európában. Ehhez is meg kell vívnunk a különböző csatáinkat, elsősorban ezekkel a ránk erőltetett ideológiákkal szemben. Ebben a csatában nagyban támaszkodhatunk arra az erőre is, amit a határon túli magyar közösségek képviselnek, hiszen ott komoly tapasztalat halmozódott fel abban a tekintetben, hogy mit jelent magyarként megmaradni. Erőt merítünk abból a szervezettségből, abból az elköteleződésből és tenni akarásból is, amit a vajdasági magyar közösség felmutatott az elmúlt tíz évben. A lényeg az, hogy támaszkodni tudjunk egymásra, és nekünk is időről időre merítenünk kell a határon túli magyar közösség erejéből, és ha megkapjuk az újabb mandátumot, akkor a határon túli magyar közösség és a vajdasági magyar közösség is számíthat ránk a jövőben is – emelte ki.