Magyar Nemzeti Tanács pénteken tartja meg 22. rendes ülését, amelyen több mint negyven napirendi pont megvitatása vár a testület tagjaira. Az ülés előtt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajtótájékoztatón ismertette a napirendi pontokat. Az elnök elmondta, hogy az ülés legfontosabb napirendi pontjai a következő év költségvetésének és munkatervének elfogadása lesz. Mint mondta az idei költségvetés is módosul.
– Idén még egy módosításra sor kerül, ennek köszönhetően mintegy hatvanmillió dinárral növekszik a Tanács költségvetése, mivel a Szerb–Magyar Kulturális Évadra kaptunk támogatást az anyaországból. A 2026-os évben 809 millió dinárból fogunk gazdálkodni, és ezzel párhuzamosan a munkatervet is elfogadjuk. A következő év választási év lesz, a nemzeti tanácsi választásokat nagy valószínűséggel 2026 novemberében tartják meg. Nem ez fogja meghatározni a MNT működését, viszont biztosak vagyunk abban, hogy ki fog hatni a munkára és nekünk úgy kell tervezni, hogy valószínűleg novemberben választásokat kell tartani – mondta el Fremond Árpád.
Az MNT elnöke kiemelte, hogy 2026-ban lejár a nyelvhasználati stratégia érvényessége, ezért a következő időszakban napirendre kerül annak felülvizsgálata és újrafogalmazása.
– 2026-ban lejár a nyelvhasználati stratégiánk, és a tervünk az, hogy gyakorlatilag 2026 második felében az írás és a nyelvhasználati stratégiát elfogadjuk, lehet, hogy ezt a stratégiát 2027 és a 2029 közötti időszakra fogjuk elfogadni, hiszen minden más területen a stratégiánk 29-ig érvényes, ezt majd még átgondoljuk, de az is lehet, hogy öt éves periódusra fogjuk meghozni. Mindenesetre foglalkozni szeretnénk ezzel a témakörrel – ismertette Fremond Árpád.
Az MNT elnöke kiemelte, hogy az írás- és nyelvhasználat területén kiemelt projekt lesz a magyar–szerb szótár elkészítése, amely a Forum Könyvkiadó Intézettel együttműködésben valósul meg.
Az oktatás területén több beruházás és fejlesztés is tervben van. Fremond Árpád elmondta, hogy Szabadkán, a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézményben bővítést terveznek, amely további két csoport elindítását tenné lehetővé. Emellett hangsúlyozta, hogy a kollégiumi férőhelyek bővítése továbbra is prioritás.
– A kollégiumi építési koncepciók kialakítása Magyarkanizsán, Adán és Óbecsén továbbra is prioritást élvez, hiszen a középiskolai kollégiumok kulcsszerepet játszanak a fiatalok helyben maradásában. El kell, hogy készüljön Topolyán a Közigazgatási, művészeti, közösségi komplexum is. A következő évben tovább működtetjük az ösztöndíjprogramot, és Magyarkanizsán kísérleti jelleggel már az óvodában elindítunk egy projektet, hogy a felkészítő csoportban is legyen szerb nyelvi foglalkozás. Azt látjuk, hogy ezen a területen van mit tennünk és javítanunk kell – mondta el.
A kulturális terület kapcsán Fremond Árpád több konkrét beruházást is ismertetett. Elmondta, hogy Bácskossuthfalván a színházban nézőtéri felújítás valósul meg. Pancsován a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület épületének első felújítási szakasza fejeződhet be. Temerinben az Iparosok és Vállalkozók Magyar Egyesületének befejezését várják, míg Muzslyán a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben egy nagyobb beruházásra kerül sor.
A tájékoztatás területén Fremond Árpád hangsúlyozta, hogy képzéseket terveznek a médiaházakban, többek között pályázatírói képzéseket a sajtóban dolgozók számára, valamint médiamúzeumi látogatásokat középiskolások részére. Emellett fontos feladatnak nevezte a médiatalálkozó megszervezését is.
Külön napirendi pontként szerepelnek a hiányszakmákhoz kapcsolódó felsőoktatási ösztöndíjak is, amelyek a közgazdász- és az orvostanhallgatók számára lesznek elérhetők. Fremond Árpád elmondta, hogy az ösztöndíjprogram lebonyolítása a jövőben egységes rendszerbe kerül.
– A tavalyi évben még az egyesületek bonyolították le ezt az ösztöndíjprogramot, most azonban a jövőben már az MNT rendszerében valósul meg, ugyanúgy, ahogyan a jogászösztöndíj is. Így a közgazdász- és az orvostanhallgatók számára is egységes rendszerben biztosítjuk ezt a támogatást. Az ülésen döntünk a pályázati kiírás elfogadásáról, és december 22-e és január 22-e között lesz lehetőség jelentkezni az ösztöndíjra – hangsúlyozta az MNT elnöke.
Fremond Árpád részletesen kitért az Elektronikus Médiumok Szabályozó Testületébe történő jelölés folyamatára is, amely újraindult, miután a korábbi eljárás nem vezetett eredményre. Ismertette, hogy a Magyar Nemzeti Tanács továbbra is Bodzsoni Istvánt jelöli a testület tagjának, és ezúttal húsz nemzeti tanács közösen adta le ugyanazt a dokumentációt, így a jelölés mögött széles körű támogatás áll. Fremond Árpád hangsúlyozta, hogy a korábbi elutasítás szerinte nem szakmai, hanem mondvacsinált indokokra épült, és elmondása szerint most procedurális kifogás nem merülhet fel.
– Húsz nemzeti tanács állt ki egy közös közleményben a jelölt mellett, és szeretném hangsúlyozni, hogy amikor huszonnégy nemzeti tanácsból húsz egy irányba sorakozik fel, akkor ott nem sok kérdőjel marad. A nemzeti tanácsok alkotmányos és törvényes kategóriák, és a közösségek legitim képviselői. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes civil szervezetek – elsősorban a elsősorban az EU Nemzeti Konvent és a Polgári Kezdeményezés – a nyilvánosság előtt próbálják megkérdőjelezni vagy relativizálni ezt az egyértelmű akaratot – hangsúlyozta Fremond Árpád.
A sajtótájékoztató végén az elnök beszámolt a középiskolai ösztöndíjprogram aktuális eredményeiről is. Ismertette, hogy az idei kiírás keretében 504 első osztályos középiskolás részesül támogatásban, emellett további 18 pályázónak lehetősége lesz a hiányzó dokumentáció pótlására. Kiemelte, hogy a program folytatása kiemelt cél, hiszen fontos üzenetet hordoz a fiatalok és családjaik számára, és része annak a hosszú távú stratégiának, amely az itthoni tanulást és boldogulást ösztönzi.
Fremond Árpád harmadik témaként az útjelző táblák ügyét ismertette. Az MNT meghívásos pályázatot írt ki, amelyre öt önkormányzat jelentkezett, és az eredményt még ezen a héten kihirdetik. Elmondta, hogy több mint egymillió dinár értékben kötnek szerződéseket Törökkanizsa, Kishegyes, Óbecse, Szabadka és Csóka önkormányzataival, és ebből a helyi jellegű kétnyelvű útjelző táblák terveit készítik el. A támogatás tartományi forrásból érkezett, és kifejezetten erre a pályázatra fordítják; a tervek elkészítése után az önkormányzatok külön pályázhatnak a táblák legyártására és kihelyezésére. Hozzátette, hogy Zentán már megjelentek a kétnyelvű táblák, és Topolya, Magyarkanizsa, valamint a most érintett öt önkormányzat területén is folytatódhat a folyamat; ezzel párhuzamosan munkacsoport dolgozik azon, hogy a másodrangú utakon is megoldható legyen a kétnyelvű útjelző táblák elhelyezése.
Nyitókép: Fremond Árpád (Molnár Edvárd felvétele)
