Kosztolányi Dezső szerint az anyanyelv igazi ismerete a másik nyelv ismeretéből fakad, mert csak más nyelvek ismeretében tudjuk megérteni, hogy sajátunkban mi az egyedi, a különleges – idézte előadása kezdetén tegnap az ismert magyar író, költő egyik véleményét dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus Újvidéken, a Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Karán megszervezett Kisebbségi hivatalos nyelvhasználat, mint igazságügyi és közigazgatási integrációs eszköz című szakmai konferencián, panelbeszélgetésen. Várady több olyan esetet is felidézett a jogtörténetből, melyekben pozitív vagy negatív példákat lehet találni a többnyelvűséghez való viszony tekintetében. Vidékünkön a többnyelvűség hivatalos használata természetesnek számít – egy korabeli aradáci bírósági iratot is bemutatott, melyben, a latin nyelv fokozatos kiszorulásával, magyar, latin, szerb cirill, sőt német jegyzékek is szerepeltek. A hivatalos nyelvhasználat a társadalmi valóság részét képezi – állapította meg –, szükséges a folyamatos igyekezetnek jelen lennie ahhoz, hogy megőrizzék a sokszínűséget a jogrendszerben. A témával kapcsolatos előadásában dr. Korhecz Tamás alkotmánybíró elmondta, a mai napig sem létezik átfogó felmérés a kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó valós igénnyel kapcsolatban. Mint mondta, nyilvánvaló különbségekre mutatna rá egy ilyen munka. Általános igazság, hogy a bírósági eljárásban mindig az érintett anyanyelvének a használata számít a legjobb módszernek, amennyiben ebből az illetőnek nem származik valamilyen eljárásbeli hátránya. Előadásában rámutatott néhány ellentmondásosságra is, a szakkáder jelenlétét pedig kulcsfontosságúnak nevezte a többnyelvűség garantálása szempontjából az igazságügyben.
Dr. Beretka Katinka projektmenedzser a tanácskozáson az EBESZ szerbiai missziójával megvalósított eddigi együttműködést mutatta be, melynek egyik eredménye a magyar jogi terminológiai képzés megvalósítása volt az említett karon. Dr. Jasmina Nedeljković dékán is üdvözölte a résztvevőket, nyitóbeszédet pedig Nino Gogoladze, az EBESZ nemzeti kisebbségi ügyekkel megbízott felső tanácsadója mondott, aki felhívta a figyelmet az efféle programok fontosságára, továbbá arra, hogy 2001, az EBESZ itteni küldöttségének megalapítása óta a kisebbségi jogok érvényesítése a misszió küldetésének egyik fókuszpontját jelentette. A szerbiai társadalom sokszínű, a magyar a legjelentősebb közösségnek számít, ezért fontos a nyelvhasználat kérdése is – értékelte.
A tanácskozás folytatásában Vukašinović Éva és Losoncz Dávid ügyvéd, továbbá Nagy Georgina bírósági fordító értekezett a nyelvhasználat gyakorlati kérdéseiről. Vukašinović Éva lapunknak elmondta, számos pozitív vetülete van ma ennek a kérdésnek, például, hogy Újvidéken le lehet folytatni bírósági és közigazgatási eljárásokat magyar nyelven. A kérdés, mint mondta, az, hogyan lehet tovább fejleszteni a mai körülményeket. Elsősorban úgy, hogy a polgárokat biztatni kell arra, hogy éljenek ezzel a jogukkal, másrészt pedig állandó továbbképzésekre is szükség van a igazságügyben és közigazgatásban dolgozók számára, mert a nyelv egy élő és változó matéria, ráadásul a vajdasági magyar jogi szakterminológia eltér a magyarországitól, ami további kihívásokat okozhat – fejtette ki.
Nyitókép: Dr. Várady Tibor: A hivatalos nyelvhasználat a társadalmi valóság részét képezi (Virág Árpád felvétele)
