Az illetékes intézmények egyelőre nem rendelkeznek pontos adatokkal a közszférában igénybe vett betegszabadságokról, jóllehet az állam mintegy 700 ezer alkalmazottal az ország legnagyobb munkáltatója – írja a Kamatica pénzügyi portál. A szakszervezetek szerint a betegszabadságokkal való visszaélés gyakoribb a közszektorban, míg a magáncégeknél – a munkahely elvesztésétől való félelem miatt – sokan betegen is dolgozni kényszerülnek.
Az Információs-technológiai és Elektronikus Közigazgatási Iroda közölte, hogy 2026-tól a vállalatok, 2027-től pedig az egyéni vállalkozók is elektronikusan kapcsolódnak az egészségügyi rendszerhez az új eBolovanje platformon keresztül. A cél a papíralapú ügyintézés csökkentése és a betegszabadságok nyilvántartásának egyszerűsítése.
A Szerbiai Kereskedelmi Kamara (PKS) 133 vállalat körében végzett felmérése szerint a betegszabadságokat leggyakrabban januárban és júliusban veszik igénybe, elsősorban a fém-, textil- és élelmiszeriparban, valamint a kommunális szolgálatoknál. Pontos statisztika azonban továbbra sincs arról, hányan és milyen okból hiányoznak.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) adatai szerint a 30 napnál hosszabb betegszabadságokra tavaly csaknem 37 milliárd dinárt fordítottak. Évente 110–150 ezer munkavállaló megy betegszabadságra, átlagosan 11–13 napra, ami akár 1,7 millió kiesett munkanapot jelent.
Az Eurostat szerint Szerbiában az egyik legalacsonyabb a betegszabadságot igénybe vevők aránya Európában – 5,9 százalék –, miközben több uniós országban, például Franciaországban, Finnországban és Svédországban, ez az arány 14–15 százalék.
Nyitókép: Pixabay
