A köztársasági képviselőház napirendjén a hitelszerződések, illetve az államközi megállapodások mellett két olyan egyezmény is szerepel, amit Szerbia és Magyarország kötött meg: az adatvédelemről szóló megállapodás, illetve jogsegélyszolgálatra vonatkozó egyezmény, amely, mint arra Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője rámutatott, nagy könnyítést jelenthet azoknak, akik Szerbiában élnek, de családjogi, öröklési ügyeik vannak, vagy polgári peres eljárásban vesznek részt Magyarországon, illetve fordítva.
A parlament tegnap folytatta az ülést, amit még október 7-én kezdett el, 47 napirendi ponttal. Ezúttal a képviselők abba a blokkba tartozó törvényekről folytattak vitát, amelyben hitelszerződések, államközi megállapodások szerepelnek. Kovács Elvira a parlament őszi ülésszaka első ülésének folytatásában a szerb–magyar kapcsolatokról számolt be. Kiemelte, Szerbia és Magyarország együttműködése és kapcsolatai történelmi magaslatokon vannak. Kiemelte azokat a fontos pillanatokat, amelyek a két ország megbékéléséhez vezettek, így kitért 2013-ra, amikor Tomislav Nikolić, Szerbia akkori államfője és Áder János, Magyarország akkori elnöke Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan áldozatok emlékének, ahogy együtt látogattak el a razzia áldozatainak emlékét őrző Topalov-raktárhoz is. Ekkor helyezték el a két nép megbékélésének koszorúját – emelte ki a VMSZ politikusa. Majd miután eltörölték a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Szerbia és Magyarország között egy felfelé ívelő együttműködés indult el, így 2014 és 2021 között a két kormány 6 együttes ülést tartott meg, végül pedig aláírásra került a stratégiai együttműködésről szóló megállapodás is, amelynek keretében az első stratégiai tanács ülésére 2023-ban Palicson, a folytatására pedig Budapesten került sor tavaly. Ezek során politikai deklaráció született, külpolitikai szándéknyilatkozat, számos program esetében együttműködési megállapodás, a kultúra terén is megegyezés jött létre, illetve az igazságszolgáltatási tárcavezetők is megállapodtak. Többek között a jogsegélyszolgálatra vonatkozó egyezményről is akkor döntöttek, és Magyarország még májusban ratifikálta is. Kovács Elvira rámutatott, az adatvédelemről szóló megállapodásról még a palicsi találkozó során született döntés.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy Magyarország és Szerbia között számos területen magas szintre sikerült emelni az együttműködést. Megerősödött a gazdasági együttműködés, így Magyarország Szerbia első tíz legfontosabb partnereinek egyike. Az energiabiztonság területén pedig számos közös beruházás kezdődött meg, úgy a kőolajvezeték kiépítése, mint a gázvezeték vagy az elektromosáram-ellátás kapcsán.
Az infrastrukturális fejlesztések terén pedig a nemrégiben megnyitott Újvidék és Szabadka közti vasúti szakaszt emelte ki, amely a Belgrád–Budapest gyorsvasút része. Ennek kapcsán Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere augusztusi szabadkai látogatása során kiemelte, fontos kapcsolatot jelent a két nép között, de gazdasági és kereskedelmi jelentőséggel is bír.
Kiemelte, hogy a VMSZ számára fontos minden egyes lépés, amely megkönnyíti a vajdasági magyarság boldogulását a szülőföldjén, és ezt támogatja a Prosperitati Alapítvány működése is, amelyen keresztül Magyarország támogathatta a Szerbiában működő kis- és középvállalkozásokat, a mezőgazdaság fejlődését, illetve a fiatal házaspárokat. Kovács Elvira rámutatott, így több mint 5000 hektár területet sikerült a vajdasági termelőknek megvásárolniuk, 1338 házat újítottak/építettek fel, 667 új vállalkozás indult el, összesen 2147 vállalat, valamint több mint 6000 mezőgazdasági termelő kapott támogatást, aminek köszönhetően serkentették a vajdasági magyarság itthon maradását.
Kovács Elvira rámutatott, Szerbia egyik legnagyobb támogatója az eurointegráció útján éppen Magyarország. Minden tárgyalási fejezet megnyitását ösztönzi, amelyre Szerbia készen áll. Sőt szakemberekkel segíti országunkat az integrációs folyamatban.
Kitért az illegális migrációkra is, amelynek a negatív hatását leginkább az ország északi határánál élő polgárok, a vajdasági magyar lakosság érezte, és amelyre a VMSZ még 2015-ben is rámutatott. Azóta azonban Szerbiának és Magyarországnak is sikerült megtalálnia a közös nevezőt ezen a területen is.
Beszéde végén üdvözölte, hogy Budapest ad otthont a Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke közötti béketalálkozónak.
A parlamenti vita elsősorban a munkában részt vett ellenzéki képviselők és a hatalmi pártok képviselői között folyt, mindenekelőtt arról, hogy ki (az előző, vagy a jelenlegi hatalom) hagyott maga után nagyobb államadósságot. Slobodan Ilić, a Mi, a nép ereje képviselői csoport képviselője a kormányhoz intézett bírálatában kiemelte, az állam a napirenden szereplő hitelszerződésekkel további félmilliárd euróval adósítja el az országot. Mint mondta, magas kamatokkal veszi fel az állam a hiteleket olyan projektekre, amelyek nem térítik vissza a befektetett összeget, miközben versenypályázatok nélkül választ kivitelezőket, többszörösen magasabb áron köt szerződéseket, eurómilliárdokat kivonva az állami költségvetésből. Példaként említette, hogy a Niš–Dimitrovgrad vasútvonal megépítését 268 millió euróra becsülték, most pedig 502 millió eurót tüntettek fel.
A képviselő bírálataira Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a csaknem egy éve tartó blokádok és útzárlatok miatt az ország jelentős összegektől esett el, ezért kell most magasabb hitelekhez folyamodni. Ennek ellenére Szerbia továbbra is azok közé az országok közé tartozik Európában, amelyeknek az adóssága alacsonyabb. Véleménye szerint a tüntetések magasabb gazdasági növekedést hoztak volna az országnak, és több beruházásra is sor került volna. A fizetések is magasabbak lehetnének, a kórházak pedig felszereltebbek. A blokádok négy évvel vetették vissza Szerbia pénzügyi helyzetét – hangsúlyozta.
A vita során több esetben a környezetvédelem is szóba került. Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelekre nem azért van szükség, mert a hatalom tétlenkedik, hanem mert 2021 óta nagyobb figyelmet fordít a légszennyezés csökkentésére, hogy a szénfűtést más alternatív megoldásra cserélje. A szén- és gázolajfűtéses kazánok cseréjébe eddig 1,6 millió dinárt fektetett be, a napirenden szereplő 50 millió euróval pedig az önkormányzatoknak nyújtana segítséget.
Nyitókép: Kovács Elvira hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szerbia között számos területen magas szintre sikerült emelni az együttműködést (Fotó: Screenshot/YouTube)
