Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese a Magyar Állandó Értekezlet ülése után részletesen ismertette az elmúlt tizenöt év nemzetpolitikai eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a 2010 óta megvalósított programok révén gyakorlatilag minden magyar közösséget sikerült elérni a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt.
– 2010 óta 10 ezer beruházást hajtottunk végre külhonban. 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultunk hozzá. Évről évre 100 nemzeti jelentőségű intézményt választ ki a Magyar Állandó Értekezlet, például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Erdélyben, vagy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem. Ezen felül 35 ezer programot és szervezetet támogattunk nyílt pályázattal – mondta.
Ismertette, hogy a legfontosabb cél az óvodák megerősítése volt, mert ha a gyermek magyar intézménybe kerül, nagyobb eséllyel marad meg magyar közösségben. – Csak külhonban 700 óvodát és bölcsődét újítottunk fel, és több mint 150 vadonatúj intézményt építettünk. Az egész Kárpát-medencében 4000 templomot tataroztunk ki és 200 új templomot építettünk.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy a nemzetpolitika egyik legfontosabb pillére az oktatás támogatása, ezen belül is a Szülőföldön magyarul program. Mint mondta, a kezdeményezés célja, hogy minden magyar iskolába járó gyermek részesüljön anyagi támogatásban, ezzel is ösztönözve a szülőket arra, hogy gyermekeiket magyar intézménybe írassák. – Az egyik legfontosabb program, az oktatási-nevelési támogatás, ami azt jelenti, hogy minden magyar iskolába járó gyerek kap támogatást, hogy magyar iskolába járjon. Ez korábban 22 ezer forint volt évente, most ezt felemeltük 100 ezer forintra pár évvel ezelőtt, és ennek is köszönhetően ma, külhonban 230 ezer gyerek jár magyar iskolába – mondta. Hozzátette, ez az eredmény a magyar közösségek megmaradásának egyik legnagyobb sikere, hiszen a gyermekek magyar nyelvű oktatása biztosítja a nemzeti identitás továbbörökítését.
A Határtalanul programról szólva elmondta, annak célja, hogy minden magyar diák legalább egyszer eljussanak tanulmányi kirándulásra határon túli magyar közösségekhez. – Összesen 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztunk, amelyek keretében 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösségekhez – ismertette, hozzátéve, hogy ezek az élmények maradandó kapcsolatrendszereket és barátságokat alakítanak ki a Kárpát-medence fiataljai között.
A pedagógusok, egészségügyi dolgozók, újságírók és vállalkozók közötti hálózatépítésről is beszélt. Mint mondta, ma 12 ezer pedagógussal, 200 orvossal, 200 újságíróval és 3000 külhoni vállalkozóval van rendszeres, intézményes kapcsolatuk.
A Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program keretében összesen 1100 ösztöndíjast küldtek ki a világ különböző pontjaira, hogy segítsék a magyar közösségi életet. – A nyugati diaszpórában 260 hétvégi magyar iskolát működtetünk, amelyek a Széchenyi Egyetemmel és az Apáczai Csere János Karral együttműködve már akkreditált képzéseket és mesterképzéseket biztosítanak a tanítóknak – ismertette.
A családtámogatási programokat is kiterjesztették a határon túlra. – Az anyasági támogatás és a Babakötvény esetében 70–70 ezer külhoni magyar édesanya igényelte és kapta meg a juttatásokat – mondta.
A gazdaságfejlesztési programokat Semjén a nemzetpolitika egyik legnagyobb innovációjaként értékelte. – Összességében 250 milliárd forintot fordítottunk gazdaságfejlesztésre külhonban, 62 ezer nyertes pályázattal – emelte ki.
Az állampolgárságot érintve hangsúlyozta, egy millió 200 ezer ember tette le az állampolgársági esküt, így vált a nemzet részesévé. – Aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lehetett – fogalmazott. – Mi a keretet és a vásznat adjuk, de a festményt a külhoni magyarság festi. A magyarországi és a külhoni magyarság együtt formálja az egyetemes magyar nemzet képét – mondta, majd két konfliktuspontot is megemlített.
Elsőként hangsúlyozta, hogy a MÁÉRT minden résztvevője egyhangúlag elutasítja a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását. Semjén szerint az ilyen politikai kezdeményezések nemcsak erkölcsileg elfogadhatatlanok, hanem alkotmányellenesek is, hiszen a szavazati jog az állampolgárságból fakad, és nem az adófizetéshez kötődik.
Másodikként Ukrajna kapcsán beszélt az ottani magyarság helyzetéről, különösen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerepéről. – Egységesen kiállunk Brenzovics László mellett, aki az ottani koncepciós eljárás elől Magyarországra menekült, és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mellett, amely a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. Elfogadhatatlan, hogy az ukrán hatóságok fiktív, álmagyar szervezeteket juttassanak a döntéshozó testületekbe – mondta.
A sajtótájékoztatón Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár elmondta, a MÁÉRT a magyar nemzeti összetartozás csúcspontja, ahol a kormány, a határon túli szervezetek és a parlamenti pártok közösen alakítják ki a stratégiai irányokat. – A nemzetpolitikában a napi feladatunk az, hogy a nemzeti összetartozás érzése a mindennapok szintjén is érezhető legyen. A magyar közösség jelentős része azt gondolja, hogy egy a nemzet, és az állam határai nem azonosak a nemzet határaival – hangsúlyozta. Nacsa Lőrinc hozzátette, a jövő évi választások tétje, hogy fennmaradhasson ez a nemzeti szuverenitáson alapuló politika, amely a béke, a családok és a nemzeti egység megőrzését szolgálja.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
