Szabadkai körútja során Demo Beriša emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter munkatársaival a Magyar Nemzeti Tanács hivatalába is ellátogatott, ahol Fremond Árpád elnökkel és munkatársaival tárgyalt. Fremond Árpád elmondása szerint a beszélgetés alkalmával három témára összpontosítottak. A miniszter arról tájékoztatta az MNT vezetését, hogy szeretné, ha növekedne a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak a költségvetése. Fremond szavai szerint a költségvetési eszközök növelésével kapcsolatos szándék mindenképp örvendetes. „Elmondtuk, hogy több esetben a helyi önkormányzatok és Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya is megnövelte a nemzeti tanácsok támogatását, ezért örülnénk, ha országos szinten is folytatódna ez a trend.” – hangsúlyozta Fremond.
– Emellett szó volt szerb mint nem anyanyelv tanulásáról, illetve tanításáról. Elmondtam, hogy gyermekeink az általános iskolákban tanulják a szerb nyelvet. Arról ugyancsak tájékoztattam a minisztert, hogy az MNT a középiskolások számára például szerb nyelvi tanfolyamot szervez, illetve az elsőéves egyetemistáknak az Európa Kollégiumban szintén szervezünk ehhez hasonló tanfolyamot. A miniszter példaértékűként élte ezt meg, továbbá arra kért bennünket, hogy az elkövetkező időszakban tegyünk meg mindent a nyelvi akadályok leküzdésének érdekében. Szó volt arról, hogy a szerb mint nem anyanyelv tantárgy oktatása komoly reformon esett át az elmúlt években. Az első eredmények 4-5 év múlva mutatkoznak meg, hiszen az alsósok tanulják új program szerint a szerb nyelvet. Meglátjuk, hogy milyen eredménye lesz a reformnak, az viszont biztos, hogy ez rendkívül fontos téma. Ha közösségünk meg szeretne maradni, akkor nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatalok elsajátítsák a szerb nyelvet is – taglalta Fremond.
Molnár Edvárd felvétele
A harmadik téma a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény tervezett módosítása volt, mondta az MNT elnöke. Hozzátette, a minisztérium tervezi a törvény módosítását, bizonyos kérdéseket a jelenlegiekhez képest jobban szeretne szabályozni, akár a nemzeti tanácsok megalakulásával és feloszlatásával kapcsolatos szabályokat.
– Számunkra az a legfontosabb, hogy közösségünk képviseltesse magát a törvénymódosítás kidolgozásával megbízott munkacsoportban, hiszen a magyar közösség a legnagyobb kisebbségi közösség Szerbiában, de a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalában is meghatározó szerepe volt közösségünknek. Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan milyen módosításokat terveznek, de ismétlem, az a legfontosabb, hogy közösségünk képviseltesse magát a munkacsoportban – fogalmazott Fremond.
A nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének szintjére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Fremond aláhúzta, a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalával hatalmasat sikerült előrelépni, hiszen a szerbiai nemzeti kisebbségeknek kulturális autonómiájuk van. Rámutatott, ez nem mondható el minden régióbeli ország vonatkozásában. Az összes többi elszakított nemzetrész közül is a vajdasági magyarság jutott legmesszebb az autonómiaépítésben, hangsúlyozta Fremond. Hozzátette, természetesen nem szabad megállni, meg kell őrizni mindazt, amit a korábbi évtizedekben kiharcoltak, illetve tovább kell építkezni. Szerbia nyitott ennek a kérdésnek a tekintetében, nem harmad- vagy negyedrangúként tekint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre, zárta gondolatait Fremond.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
