Belgrádban elsőként Dragan Pjevač, a Könny, vagyis az eltűntek és elesettek családjait tömörítő egyesület ügyvédje írta alá a kezdeményezést, de többek között jelen volt Nataša Kandić, az Emberi Jogi Alap elnöke, Lazar Stojanović rendező, Mirjana Karanović és Branko Cvejić színészek és Marko Karadžić, a Liberális Demokrata Párt tisztségviselője is.
Dušan Lopušina
Dušan Lopušina, az Ifjúsági Emberi Jogi Kezdeményezés munkatársa lapunknak adott interjújában kifejtette: az akcióval azt üzenik, hogy végső ideje feltárni háborús múltunkat.
Mi a REKOM célja?
– A REKOM megnevezés a kilencvenes években elkövetett háborús bűnök, illetve az emberi jogok megsértésének feltárásával foglalkozó regionális bizottságot fedi. Megalapítása többek között abból a szemszögből nagyon fontos, hogy a délszláv háborúk már több mint 10 éve véget értek, de a harcokban elesettek családtagjainak nagy része a mai napig sem kapta meg a jogot arra, hogy megtudhassa, mi történt szeretteivel. Ma még mintegy 15 ezer eltűntről beszélünk, és egyetlen volt tagállam sem fejezte be az áldozatok névsorának összeállítását. Ha belegondolunk, nem a bizottság feladata, hogy megbékítse a térség nemzeteit, mégis nagyon fontos ismerni a tényeket, hogy ez a regionális megbékélés valamikor egyáltalán megtörténhessen. Az akciót szimbolikusan Regionális kiolvasztásnak nevezzük, hiszen eljött az ideje a háborús múltunkkal kapcsolatos kérdéseket feltárásának.
A volt jugoszláviai tagállamok miért nem voltak eddig képesek elkészíteni a háborúkban elesettek listáját?
– Lényegében nem volt meg a politikai akarat, de a közvéleményben, a médiában is eléggé marginális helyet foglalt el ez a téma. Emellett az állam is passzívan áll hozzá ehhez a kérdéshez. Felháborító a politikusok viselkedése: amikor a háborúkban elesettekről beszélnek egymásra licitálnak és számokkal manipulálnak. Úgy beszélnek az áldozatokról, mintha nem is emberek lennének. Véget kell vetni a manipulációnak, nyilvánosságra kell hozni mindent.
Mikor ötlött fel egy ilyen bizottság létrehozásának ötlete, és pillanatnyilag hol tartanak?
– Az ötlet három évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Azóta több mint 130 megbeszélést tartottunk az egykori Jugoszlávia tagországaiban, hogy pontosan hogyan nézzen ki a bizottság, és mivel kellene foglalkoznia. Időközben ezekbe a konzultációkba belekapcsolódott a REKOM-ért koalíció, amely pillanatnyilag 1500 egyesületet és egyént foglal magába. Ilyenek például az emberi jogi egyesületek, a veteránok egyesületei, az áldozatok családtagjainak egyesületei és mások. Több jogásszal, intézménnyel, vallási szervezettel is kapcsolatba léptünk, megvitattuk a lehetőségeket, az ötletet, amelyet többek között Boris Tadić szerb és Ivo Josipović horvát államfő is támogat.
Hogyan képzelhetjük el a REKOM működését?
– Miután összegyűjtöttük az aláírásokat, a REKOM alapszabályának tervezetével együtt átadjuk őket a volt tagországok parlamentjeinek, amelyeket arra fogunk kérni, hogy alapítsanak meg egy közös államközi bizottságot, amely a bíróságoktól és országoktól független testület lenne. Ebben a szervezetben olyan biztosok dolgoznának, akik szigorú erkölcsi elveket vallanak, és nemcsak a saját országukban, hanem a régióban is köztiszteletnek örvendnek. Munkájuk elsősorban nyomozás, vizsgálat lenne, valamint olyan bizonyítékokat gyűjtenének, amelyekkel megkönnyítenék a térség bíróságainak és a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a munkáját. Itt olyan dokumentumokra gondolok, mint a meggyilkoltak névsora, a tömegsírok és fogolytáborok helyszínei.
Véleménye szerint a térség intézményei felkészültek az együttműködésre?
– Itt az ideje, hogy fel legyenek készülve. Jó néhány intézmény már nyilvánosan is bejelentette, hogy támogatja munkánkat, de nyilvánvalóan túl korai még erről beszélni, hiszen csak most fog kialakulni a kezdeményezésről a nyilvános vita. Remélem, az érintett országok felismerik, hogy a kezdeményezés roppant fontos a térség békéje szempontjából.
A szerb, a horvát és a bosnyák nemzet mennyire van felkészülve az igazság megismerésére?
– Elég sok idő múlt el a háborúk óta, hát remélhetőleg képesek lesznek elfogadni a tényeket. Tulajdonképpen a jelenlegi kampányt úgy is felfoghatjuk, mint a háborús időszakról szóló nyilvános vitát. Fel kell ébreszteni a társadalmat és meg kell vele értetni, hogy mennyire fontos a tények ismerete. Rossz példaként hozhatnám fel a horvátországi történéseket, amelyek a hágai törvényszék ítéletei miatt törtek ki. Meg kell előzni a hasonló reakciókat, a tulajdonképpeni sokkos állapotot, amit nálunk például Ratko Mladić esetleges letartóztatása okozhatna.
A horvátországi történések hogyan befolyásolhatják a REKOM megalapítását?
– A jelenlegi történések természetesen nem kedveznek, de bízunk abban, hogy az emberek fel tudják ismerni a REKOM megalapításának fontosságát és előítéletek nélkül, jó szándékkal fognak hozzá viszonyulni. Természetesen nem kell a REKOM minden elképzelésével egyetérteni, de hiszünk abban, hogy minden jó szándékú ember elfogadja célkitűzéseinket.
Milyen visszajelzéseket kaptak az akció első napján?
– Csupa jó élménnyel gazdagodhattunk, és a térség többi nagyvárosában is hasonló volt a kezdeményezéshez való viszonyulás. A polgárok legnagyobb része gratulált nekünk, de sokan megkérdezték: miért nem jutott ez az ötlet eddig senkinek sem az eszébe?
