Miután Prágában Albin Kurti koszovói kormányfő hivatalosan is átadta Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszternek, megjegyezve, hogy ez a nap az egyik legfontosabb Koszovó történelmében és a demokrácia szempontjából, Aleksandar Vučić szerb államfő kommentálta a történteket. A köztársasági elnök közölte, hogy az uniós elnökséget betöltő Csehországnak átadott felvételi kérelem nem más, mint a Belgrád és Pristina között létrejött washingtoni egyezmény megszegése. Szerinte Pristina a prágai lépéssel lényegében hivatalosan is igazolta, hogy semmit sem jelentenek számára a korábban aláírt megállapodások, ezúttal éppen a washingtoni. Az államfő közölte, a kormány tegnap esti ülése megfelelő válasz Pristina lépésére, ahogy fogalmazott, a jogrenddel összhangban álló válasz, amely hivatkozik az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatára. Bejelentette még: újabb olyan országok nevét ismertetik, amelyek visszavonták a koszovói függetlenség elismeréséről hozott korábbi döntésüket.
AZOK AZ IDŐK MÁR ELMÚLTAK?
Tegnap este tartották meg azt a kormányülést, amelyen Szerbia a KFOR koszovói missziójához intézett, saját biztonsági erők állomásoztatásáról szóló kérelem ügyében döntött. Belgrád Észak-Koszovóba szeretne katonákat és rendőröket küldeni az 1244-es határozat egyik pontja alapján, de nem számít arra, hogy ennek a kérésnek eleget tesz majd az ENSZ-től kapott mandátum alapján ott állomásozó KFOR-misszió. A kormánytagok mellett az ülésen jelen volt Vučić is. A Tanjug előzőleg arról értesült, hogy a kormány biztosan jóváhagyja a kérelem átadásáról szóló döntést. Tegnap arról is beszélt, hogy számos európai és amerikai tisztségviselővel egyeztetett a napokban, s néhány ötlet felmerült ezeken a tárgyalásokon a koszovói helyzet rendezése érdekében, de nem kívánt részleteket közölni.
A szerb katonai visszatéréssel kapcsolatban Vjosa Osmani koszovói elnök tegnap a parlamenti képviselők előtt tartott beszédében elmondta, azt csak hegemonikus kísérletként lehet kezelni. Szerinte Szerbiának tudnia kellene, hogy 1999-ben véget ért a katonai és rendőri jelenléte Koszovó területén.
VISSZA A PÁRBESZÉDHEZ
A koszovói kérdés kapcsán Miloš Vučević védelmi miniszter úgy fogalmazott, az ország világosan meghatározta, meddig terjed a béketűrése, ez mindenki számára világos. Az állam mindent megtesz a béke megőrzése érdekében és annak érdekében, hogy sikerüljön visszatérni a dialógus keretei közé, még ha nem is számít egyszerűnek olyan személyekkel tárgyalóasztalhoz ülni, mint amilyen Albin Kurti.
LE A BARIKÁDOKKAL!
A konfliktuskezelés, a feszültség csökkentése most a legfontosabb Észak-Koszovóban, jelentette ki tegnap Ivica Dačić külügyminiszter, aki szerint nem jósolható meg, mi fog történni azt követően, hogy Pristina átadta az uniós tagfelvételi kérelmét. Mint mondta, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arról biztosította, nemmel szavaz, ha szavazásra bocsájtják a kérelmet, az is lehet, hogy a cseh elnökség ezt egyelőre nem teszi meg, fejtette ki Dačić.
Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap sajtónyilatkozatában közölte, tájékoztatni fogja az EU vezetőit a koszovói helyzetről. A béke megőrzése és a dialógus folytatása a legfontosabb, a barikádok eltávolítását és fenntartható megállapodások elérését szorgalmazta.
Nyitókép: Albin Kurti (balról) a demokrácia napjának nevezte az uniós tagfelvételi kérelem prágai átadását, amelyet Mikuláš Bek cseh uniós ügyi miniszter vett át (Fotó: AP via Beta)
