A közlekedésbiztonsági törvény új módosítási javaslata 14 olyan szakaszt tartalmaz majd, amelyek részletesen foglalkoznak az útkarbantartó vállalatok kötelezettségeivel és a közúti balesetek során felmerülő felelősségével egyaránt, jelentette be kedden Damir Okanović, a Közlekedésbiztonsági Bizottság igazgatója. Beszámolója szerint a jelenleg hatályos 2009-es törvényben vannak olyan rendelkezések, amelyek az utak biztonságával kapcsolatban az útkarbantartó vállalatokkal szemben kötelezettségeket fogalmaznak meg, azonban a törvényhozók azokat nem dolgozták ki elég részletesen.
A szerbiai utak minőségéért senki sem felel (Fotó: Molnár Edvárd)
– Az elmúlt években, azokban az esetekben, amelyekben amiatt történt közúti baleset, mert nem volt biztonságos az út, gyakorlatilag egyszer sem indítottak bűnvádi eljárást a felelősök ellen – szögezte le Okanović.
Mint Okanović megjegyezte, a Szerbiában személyi sérüléssel járó 14 ezer közúti baleset esetében éves szinten csupán három alkalommal kezdeményeztek eljárást az útkarbantartó vállalatok ellen, mindebből azt lehet levezetni, hogy az útkarbantartó vállalatok mulasztásai miatt megtörtént balesetek aránya Szerbiában mindössze fél százalékot tesz ki.
– Az Európai Unió országaiban ez az arány tíz százalék feletti, ebből pedig az derül ki, hogy a szerbiai utak a legbiztonságosabbak Európában – hívta fel az ellentmondásra a figyelmet az igazgató.
Hozzátette, hogy az ügyészségekben egyfajta ellenállás érhető tetten, amennyiben az útkarbantartó vállalatok mulasztásai miatt bekövetkező balesetek során kell eljárást indítani, annak ellenére is, hogy a jogi keret lehetőséget ad az útkarbantartók felelősségre vonására. Véleménye szerint az a baj, hogy az állam nem eltökélt abban, hogy felelősségre vonja ilyen esetekben az útkarbantartó vállalatokat. Szavai szerint az általuk javasolt módosítások felélesztik majd a „halott törvényszakaszokat”, amelyeket egyáltalán nem hajtanak végre, valamint azokat a módosítási javaslatokat is, amelyeket a belügyminisztérium munkacsoportja készített el. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy elengedhetetlen javaslatokról van szó.
– Folyamatosan dolgozunk a jogkeret módosításán, annak reményében, hogy a változásoknak köszönhetően az útkarbantartó vállalatok felelősségre vonása is megkezdődik végre – mondta Okanović, aki szerint az utak állapotával kapcsolatban addig nem lesz változás, amíg egy útkarbantartó a közlekedésbiztonsági előírások elmulasztása miatt börtönbe nem kerül.
Mint ismeretes, a belügyminisztérium és a közlekedési minisztérium az év végén több, a közlekedésbiztonsági törvényt szigorító módosítási javaslatot mutatott be, miután egy BMW típusú személygépkocsi hat fiatalkorú utasával a Dunába sodródott. Három személynek sikerült kiszabadulni az autóból és kiúszni a partra, a többiek azonban vízbe fúltak. Közülük az egyik személy a csomagtartóban utazott. A baleset után napvilágra került statisztika szerint tavaly júniustól novemberig 2300 próbajogosítvánnyal rendelkező fiatal ellen tettek szabálysértési feljelentést, közülük 1700 esetben azért, mert 23 és 5 óra között vezetett (a hatályos jogszabályok szerint a próbajogosítvánnyal rendelkező vezetők nem közlekedhetnek ebben az időszakban).
A belügyminisztérium módosítási javaslataiban tovább szigorítaná a büntetőpolitikát, valamint a gyermekek biztonságának fokozását jelölte meg célul. A próbaengedéllyel rendelkező személyek számára egy órával meghosszabbítanák az éjszakai közlekedési tilalmat, az agresszív vezetést lakott településen belül és kívül hasonlóképp, de a jelenleginél sokkal szigorúbban büntetnék, az 1,6 ezrelék véralkoholszinttel történő vezetést pedig agresszív vezetésnek tekintenék, a 2 ezrelékes véralkoholszinttel történő vezetés esetében pedig nemcsak a vezetői engedélyt koboznák el tartósan, hanem a szabálysértő személygépkocsiját is. Ezenkívül a megengedett véralkoholszintet a mai 0,3 ezrelék helyett 0,2 ezrelékre csökkentenék.
A közlekedési minisztérium módosítási javaslatai szerint a 21 évnél fiatalabb gépkocsivezetők legfeljebb tonnánként 76 lóerő (56 kilowatt) erejű autót vezethetnek majd, valamint a jogosítvány megszerzése után egy évig próbaengedéllyel közlekedhetnek, azzal a kikötéssel, hogy maximum három ember utazhat velük az autóban, akik közül egy személynek minimum hároméves gépkocsi-vezetési tapasztalattal kell rendelkeznie. A közlekedési minisztérium 21 évnél fiatalabb gépkocsivezetők esetében a büntetőpontok felső határát 18 pontról 9 pontra csökkentené.
A minisztériumok által ismertetett módosítási javaslatok közül az a rendelet váltott ki vitát a nyilvánosság körében, amely meghatározná, hogy 21 évnél fiatalabb gépkocsivezetők legfeljebb mekkora erejű autót vezethetnek. Egyes vélemények szerint emiatt sok fiatal évekig nem vezetheti majd a családi személygépkocsit, ennek következtében 21 évesen sokkal tapasztalatlanabb lesz a volán mögött, mint amikor megkapta a jogosítványát, és félő, hogy ennek okán a fiatalok elvesztik a kedvüket, hogy gépjárművezetői engedélyt szerezzenek. Felvetődik a kérdés, hogy mi vonatkozik majd a tapasztalat nélküli huszonkét évesekre vagy negyvenévesekre. Más vélemények szerint a teljesítmény-korlátozás sem jó megoldás, ugyanis egyes mai modern motorok kis hengerűrtartalom mellett is nagy teljesítmény leadására képesek.
