Párbeszéd francia–német módra

Hétfőn Brüsszelben, Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő részvételével megtartották a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd első fordulóját azóta, amióta napvilágot láttak a francia–német, mostanra európaivá vált rendezési terv bizonyos részletei. A találkozók sorozata 15 órakor vette kezdetét, előbb külön-külön tárgyaltak Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselővel és Miroslav Lajčákkal, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó különmegbízottjával a nyugat-balkáni vezetők. Ezek a megbeszélések bő egy órát tartottak, majd egy „hármas találkozó” vette kezdetét, melyen az Európai Unió képviselői, de már Szerbia és Koszovó tisztségviselői is részt vettek. A szerb államfő Brüsszelben érkezése után elsőként Gabriel Escobar amerikai nyugat-balkáni különmegbízottal tárgyalt.

A nyugati diplomaták napközben már jelzésértékű üzeneteket közöltek a dialógus új fordulójával kapcsolatban: azt mondták, minden bizonnyal egy folyamat vette kezdetét, nem ez a párbeszéd utolsó fordulója, hosszú tárgyalási ciklus elé nézünk, míg végül eljutunk egy átfogó megállapodás aláírásához. A protokollt az EU külügyi szolgálata (EEAS) tette közzé, lapzárta utánra voltak várhatóak az első információk a megbeszélésekről.

Mint ismeretes, maga a szerb államfő sem számított arra, hogy a brüsszeli tárgyaláson lényeges áttörés történjék, elutazása előtt azt közölte, véleménye szerint a párbeszéd mindig hasznos lehet, de nem vár sokat tőle, mert a tárgyalóasztal másik oldalán továbbra is Albin Kurti koszovói kormányfő ül, akivel lehetetlen bármilyen megállapodást kötni. Hétfői, Instagram-üzenetében a szerb államfő úgy fogalmazott, garantálja a polgárok számára, hogy Szerbia nem fog kapitulálni, de nem tér vissza a kilencvenes évekbe sem, hanem továbbra is halad előre, ahogyan ezt az elmúlt években is tette, bármilyen nehéznek is tűnjön az efféle politika folytatása. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hisznek az államvezetőség politikájában, abban, hogy Brüsszelben is olyan döntéseket hoz meg, amelyek az ország érdekeit szolgálják.

Támogatásáról biztosította a szerb államfőt tegnap Ivica Dačić külügyminiszter. Kijelentésében arra fektette a legnagyobb hangsúlyt, hogy ma igazán kevesen vannak tudatában annak, mennyire nehéz, összetett tárgyalásokat kell folytatnia az állam első emberének Brüsszelben. Rámutatott arra, hogy az országban teljes politikai egységre, összetartásra van szükség, amikor Koszovó kérdéséről van szó. Sokan elhallgatják, hogy nemcsak az államfőre nézve, hanem az egész országra nézve nehezek a jelenlegi brüsszeli pillanatok – értékelte Dačić, majd abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a köztársasági elnök felelősségteljes és bölcs politikát folytat a továbbiakban is.

Sajtónyilatkozatában hétfőn Albin Kurti azt mondta, az év végére várja a végleges megállapodást Belgráddal a brüsszeli dialógus eredményeként, úgy fogalmazott, hogy ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a két fél kölcsönösen elismeri a másik függetlenségét. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy Belgrád nem kívánja hivatalosan elismerni Koszovót, de szerinte azzal már egyet tudna érteni, hogy de facto elismerje, még ha dokumentumban nem is ír alá efféle megnyilatkozást.

MÉRSÉKELT NYUGATI DERŰLÁTÁS

Belgrád és Pristina lépésről lépésre halad majd a viszonyok rendezéséről szóló megállapodás aláírásáig, a mai találkozó nem az utolsó ilyen jellegű megbeszélés – jelentette ki Peter Stano, az EU külügyi szóvivője. Az Unió azt várja el mindkét féltől, hogy felelősségteljes és európai magatartást tanúsítsanak egy európai megoldás érdekében, a polgáraik jövője érdekében, Szerbia és Koszovó európai perspektívájáért. Ehhez politikai szándékra, bátorságra van szükség, elsősorban ezt várja el Brüsszel a tárgyalások kezdetekor – értékelte nyilatkozatában Stano.

Nem állítja, hogy rövid tárgyalássorozatra számít – fogalmazott hétfőn Christopher Hill belgrádi amerikai nagykövet. Az összejövetel egy volt a fontos találkozók sorában – fűzte hozzá, melyekből bizonyára még számos lesz, de ő nem számít gyors eredményekre. Üdvözölte az Európai Unió elszántságát abban a tekintetben, hogy megtalálja a tartós megoldást a Belgrád és Pristina között fennálló nyitott kérdésekkel kapcsolatban. Manuel Sarrazin német nyugat-balkáni különmegbízott úgy vélekedett, hogy az új rendezési terv és dialógus mindkét fél számára hatalmas lehetőség a hosszú ideje fennálló problémáik tartós rendezésére. Elmondta, a terv lényegi lépés a régió egészének az európai közeledésében.

A STATUS QUO SENKINEK SEM JÓ

Podgoricai találkozója során Dritan Abazović montenegrói ügyvezető kormányfő és Edi Rama albán miniszterelnök is megfelelőnek nevezte a francia–német rendezési tervet, s mindketten üdvözölték a dialógus folytatását. A tervről úgy beszéltek Podgoricában, mint a Koszovó függetlenségének elismeréséhez vezető dokumentumról. Abazović közölte, senkinek sem tenne jót a jelenlegi status quo, együttműködésre van szükség a teljes régióban, ezért rendezni kell a Belgrád és Pristina közötti feszültséget is. Montenegró nem támogatja a kilencvenes éveket, a nacionalizmust, a megosztottságot, a konfliktusközpontúságot – fogalmazott.